Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

112 531. országos ülés 19li Az államvasutak rendes kiadásai az 1914/15. évben kerekszámban 368 millió koronával van­nak felvéve, amelylyel szemben a bevételek ugyancsak kerekszámban 496 millió koronát tesz­nek ki. így előáll egy jövedelem-többlet, amely 127 millió koronát tesz ki. Az 1914/15. évre előirányzott ezen bevételi összeg egységtételei az 1913. évre előirányzott egységtételeknél kisebbek, de nagyobbak az 1912. évre előirányzottaknál. Ezt szükségesnek tartottam külön kiemelni a később elmondnndókra való tekintettel. A költ­ségvetés kiadási tétel részénél pedig, az 1914/15. évre előirányzott egységtételek, az elegy és tiszta tonnakilométerre vonatkozók kivételével, meg­haladják az 1913-ra előirányzott összeget. Amint méltóztatnak tehát látni, az előirány­zatban a bevételeknél előnytelenebb, hasonlóképen a kiadásoknál is a terhesebb esélyeket vette figye­lembe a kereskedelemügyi kormány. Az üzleti felesleg, amely 127 millió koronát tesz ki, az állam vasutak ba befektetett tényleges tőke, a 2713 millió 4'69%-ának és a névleges tőkeérték 4 /8%-ának felel meg. Mielőtt tovább mennék, csak arra vagyok bátor felhívni a t. képviselőház figyelmét, hogy az 1914/15. évben a Máv. üzleti vonalhossza 19,386 kilométert tett ki, amely 654 kilométer­rel nagyobb, mint a múlt évi és ebből az ál­lamvasút tulajdonát képező vonal 8.299 kilo­méter. Hogy némileg összehasonlíthassuk a magyar állam üzleti vonalhosszát más államok üzleti vonalhosszával, vagyok bátor egy pár tételt a t. kéjaviselőháznak figyelmébe ajánlani. Magyar­országon a vasúti hálózat körülbelül — hogy kerek számban fejezzem ki magamat — 20.000 kilométert tesz ki, Ausztriában 22.000 kilomé­tert, Németországban 61.000 kilométert, Fran­cziaországban 50.000 kilómétert, Oroszországban 61.000 kilométert, Angliában 37.000 kilométert és Olaszországban 17.000 kilométert. Ezen általánosságban tett megjegyzések után rátérek a rendes kiadásoknak tételenként való felsorolására és igyekezni fogok rámutatni arra, hogy a rendes kiadásoknak egyes tételei­nél milyen többletek mutatkoznak az 1914/15. évben és igyekezni fogok beigazolni azt, hogy ezen kiadási tételek megfelelnek azoknak az igé­nyeknek, amelyek a magyar államvasutaknál az 1914/15. évre előállottak. (Halljuk!) A rendes kiadásoknál a személyi járandó­ságok 164 millió K-val vannak kerekszámban felvéve, vagyis 13 mülió koronával nagyobbak mint a megelőző évben. Ezek a személyi járan­dóságok főképen három alrovat közt oszlanak meg: a fizetések és lakpénzek, a kilométer- és órapénzek, a nyugdíjintézet és a betegsegélyző­pénztárhoz való hozzájár Lilás rovatai között. A személyzet az 1914/15. évre 3692-vel szapo­rodott; e szaporodásból külszolgálatra 3475 esik. Az eloszlás tehát, amelynél a munkaerők minkén ti felhasználásának szempontja vétetett iprilis 25-én, szombaton. irányadóul, egészséges, mert a munkaerők, ott alkalmaztatnak jelentékenyen nagyobb számban, ahol azok a forgalmi érdekeknek megfelelően czélszerübben és helyesebben használhatók fel. A kilométer- és órapénzek az utolsó három év tényleges kiadásainak megfelelően vannak beállítva. A nyugdíjintézetnél a nyugdijalap hiányának j>ótlására adandó előlegként a több­szükséglet a nyugdíj terheknek állandó emelke­dése folytán vált szükségessé. Hiszen az termé­szetes, hogy abban az arányban, amelyben a nyugdíjjogosultságok emelkednek, kötelessége a kereskedelemügyi kormánynak az igényeknek megfelelően a fedezetekről gondoskodni és azo­kat a követelmény többleteket, amelyek a nyug­díjjogosultság növekedése folytán előállanak, a költségvetésbe beállítani. A dologi kiadásoknál 14 millió korona van felvéve, amely a múlt évivel szemben 11,90.000 korona növekedést mutat, amelynek jelentékeny része utazási költségekből hivatali és irodai szükségletekből, hírlapi hirdetésekből, de különben is az ügyforgalom emelkedése foly­tán előálló természetszerű emelkedésekből áll­nak elő és amelyek az utolsó három év tapasz­talatainak megfelelően lettek előirányozva. Egy jelentékeny kiadási tétel a rendes fen­tartási és üzemi kiadások tétele, amely 169 mil­lióval van beállítva, az előző évhez képest kerek­számban 14 millióval nagyobb összeggel. A pályafelügyelet és pályafcntartás czimü alrovat negyedik tételében beállított felépítmény tételénél találjuk a 26 milliós nagy előirány­zati összeget, amely a múlt évinél 940.000 koro­nával nagyobb és mely a magasabb munkabérek és állandó munkások automatikus béremelkedése következtében áll elő. A magyar államvasutak e kiadási tétele sok megjegyzésre ad alkalmat, sok megjegyzésre különösen az egyes vidékek mezőgazdasággal foglalkozó lakóinál és nem hallgathatom el azt a nézetemet, hogy a magyar államvasutak üzemében álló saját és helyi érdekű vasutak állandó munkásai demoralizáló hatással vannak azon vidékek mezőgazdasági munkásaira. Demo­ralizáló hatással vannak két irányban: először az állandó magas napszámbérek folytán, másod­szor az aránylag kevés munkateljesítmény miatt. E kiadási tételnél, amelyre még később rá fogok térni, a magyar államvasutaknak megvan a lehetőségük arra, hogy jelentékeny megtakarítá­sokat eszközöljenek a gazdasági kiadásoknál ós békésebb munkásviszonyokat teremtsenek egyes vidékek mezőgazdasági munkásainál. Mert, t. kéjrviselőkáz, természetszerű, hogy a nem kellő felügyelettel kihasznált munkaerők mellett a jobban kihasználni akaró mezőgazda­sági gazdák munkásai részéről szemrehányások­kal és elégedetlenséggel találkozunk. A felügyelet lazasága, amely minden állami kezelésben ter­mészetszerű, maga után vonja azt, hogy a gazda­sági munkásaira ügyelő gazda munkásai magukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom