Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

110 5íl. országos ülés 191b április 25-én, szombaton. szénnek, mert a szénnek, mint erőfejlesztőnek magas vagy alacsony ára, százalékkal emelheti vagy ejtheti a hasznot a gyári iparvállalatoknál. Ha tehát oly szerencsések leszünk, hogy a földgáznak kellő alkalmazása melíett lehetővé teszszük az ijiari czikkeknél a szén eliminálását, illetőleg az szénnek más irányban való felhasználhatását, vagyis ha a szénszükségletet csökkentjük: akkor egy jelentékeny lépéssel szolgáljuk gyáriparunkat (Helyeslés.) Ma olyan időket élünk Magyarországon, hogy ha elég éberek és elég ügyesek leszünk, akkor a balkáni piaczokat a magunk javára ki fogjuk használhatni, nemcsak azért, mert mi geografiailag oda közel fekszünk, hanem azért is, mert azon piacz népének igényei még primitívebbek, még közelebb állanak ahhoz az ipari fejlődési fokhoz, amelyen mi vagyunk, mint ahhoz, amely tőlünk nyugatra a magasabb igényeket kielégítő nagyobb ipari gazdasággal biró vállalatok produktumaiban jelentkezik. A mi egyszerűbb és kezdetlegesebb iparunknak mi a Balkánon kedvezőbb és jobb elhelyezést fogunk találni, ha lesz kereskedőinkben is elég erős éberség, ügyesség és vállalkozási kedv és ha meg lesz természetesen, mint előzőleg is emiitettem, a kormány kellő támogatása és gondozása is ahhoz, hogy ezeken a balkáni piaczokon mi érvényesülni tudjunk. Itt e pontnál pár szóval ki kell térnem arra is, hogy a mi kisiparunk mindinkább hanyatlófélben van. De hiszen ez a dolgok természetében rejlik, mert ma, amikor a technika magas fejlettsége mellett a nagyban való termelésnél olcsóbbak az előállítási költségek, az a kisiparos, aki a maga munkájának bérét nem szállíthatja le, nehezen tud megküzdeni a nagy gyáripar tömegtermelése által előálló konkurrencziával. Ha magunkat és a kisiparosok önmagukat nem akarják áltatni, tisztában kell lenni ezzel és ezt a szomorú tényt úgy kell fogadnunk és ugy kell orvosolnunk, ahogy azt a viszonyok és körülmények megengedik. Bizonyos, hogy a kisipar terén mindig lesz egy bizonyos rész, ahol az egyéni izlés, az egyéni ügyesség érvényesül, ez azonban igen kis tér ahhoz a nagyszámú kisiparoshoz képest, aki ma még a maga munkájával akarja megkeresni a kenyerét. Feltétlenül szükséges, hogy amennyiben a kereskedelemügyi kormány teheti, már meglévő kisiparosainkat talán a mi normális pénzügyi viszonyainkat is valamivel felülhaladó támogatásban részesítse, hogy meg tudjuk őket tartani, de minden lehetőt el kell követnünk arra, hogy ezek száma a közszükségnek megfelelő egészséges csökkenő irányra tereitessék. A munkásbiztositásnál az 1914/15. évi költségvetésben 2,156.000 K van felvéve, ami 125.000 koronával több, mint a múlt évben. Nem akarok itt a munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár kérdésénél hosszasabban időzni. Az utóbbi időkben többször volt megbeszélés tárgya ez az intézmény. Kívánatos azonban, hogy ennek okos és megfelelő átalakítása és berendezése keresztülvitessék, ugy a munkaadók, mint a munkások érdekeinek figyelembevételével. Nem akarok egyoldalú kritikát gyakorolni, és nem akarom mereven elitélni a munkásbetegsegélyző- ós balesetbiztosító pénztár ténykedését. Talán meg lehetne ezt tenni (Ralijuk! Halljuk!), de vannak ott tapasztalt férfiak, akik tudásuk legjavát vitték és viszik bele ebbe az intézménybe. Megengedem, hogy ezek igen sok esetben nem értek el kellő sikert, de azt hiszem, ha ezeknek a lelkes férfiaknak — mert vannak o't ilyenek is — gyakorlati tapasztalatát és tanácsadását igénybeveszi a kereskedelmi kormány ezen intézmény átszervezésénél, tőlük gazdag, a gyakorlati élettel harmóniában álló útbaigazításokat nyerhet és lehetséges lesz, ezen nagy és nehéz kérdést ugy a munkaadóknak, mint a munkásoknak megelégedésére és közmegnyugvására megoldani. (Helyeslés.) A posta-, távírda- és távbeszélő intézményénél a kereskedelmi költségvetésnek egyik legnagyobb tételével találkozunk, amenynyiben 96 millió kiadás állapíttatott meg, amely a múlt évi kiadással szemben 6,546.000 korona többletet tüntet fel. Jelentékeny része ezen kiadási többletnek a személyi járandóságokra esik, amennyiben személyzetszaporitásként 1092 uj állás vétetett fel, amely az 1913. évre engedélyezett költségvetési, tételekkel összefoglalva azt mutatja, hogy a személyzet 7 százalékának emelkedési szaporulata van, ugy hogy az összszemélyzeti létszám 15.461 főt tüntet fel. A személyzeti kiadások, amelyek tehát az 1914/15. évi emelkedés jelentékeny részét képezik, fizetésekre, lakpénzekre, pótlékokra, napidijakra, bérre vannak beállítva és összesen 47 millió koronát tesznek ki. Jelentékeny a dologi kiadások rovata, amely 11 millió koronával van felvéve. Ezen dologi kiadások között szerepel a postai automobilüzem és ennek rendszeres beállításából, az öt évi program szerint, ered az 1.100.000 K-ás tétel. Az üzemi kiadások rovatánál a forgalom megnövekedésére való tekintettel és az uj gépkocsiüzemek kiadása következtében az üzemi kiadások végösszege 34,140.000 K-ra emelke'. dett. A posta-távirda és távbeszélő beruházásainál 16 millió koronás tétel van felvéve, amely az 1914/15. évre 982.000 K emelkedést mutat. Ezen jelentékeny előirányzati' összeg azon okból állt elő, mert szükségessé vált táviró és távbeszélőknek ujabb beszerzése, (Helyeslés) és mert felmerült uj postai hálózatok építésének a szüksége. Daczára annak, hogy ezen nagy tételek jelentékeny kiadást rónak az államháztartásra, mégis, tekintetbe véve, hogy jelentékeny megtakarítással vannak összekötve, amennyiben az átköltözködési költségek ezáltal lehetőleg