Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-531
531. országos ülés ÍÖlí Magyarországon is ipari Tállalatokba fektetni tőkéjüket. Mutatja ez azt, hogyha itt meglesz a kellő vállalkozási kedv, a kellő szakértelem és az ipari konjunktúrák kedvező kialakulása: virágzóbb, lendületképesebb ipari fejlődést lehet jogosan remélnünk. (Helyeslések). Nem érdektelen, ha pár szóval rámutatok arra, hogy ipari ágazataink között milyen szerepet játszik néhány nagyipar? Csak négyről akarok megemlékezni (Halljuk! Halljuk!) és ezeknek számadatait akarom a t. ház szives figyelmébe ajánlani. Első helyen áll a kereskedelmi malomipar, hiszen ez az ipar régi idő óta Magyarország büszkesége, ez az ipar az, mely mezőgazdaságunk felvirágzásához is oly nagy mértékben hozzájárult. Az 1912. évben volt nálunk 454 kereskedelmi malom — mert csak ezekről szólok — és ez a 454 kereskedelmi malom az első és a második időszakban 21,950.000 mm. búzát dolgozott fel. Ezt azért tartom különösen kiemelkedőnek, mert most, amikor fokozott jelentőséggel fog majd birni malomiparunk továbbfejlesztésének biztosítása, mindig szemünk előtt kell lebegnie annak, hogy ezt a 21 millió mm. huzat magyar gazdák adhatták el magyar malmoknak, még pedig azért, mert malomiparunk virágzó és kereskedelmileg üzletképes volt. (Ugy van!) De nézzük a czukorgyárakat, amelyek szintén szoros összefüggésben vannak az egész magyar mezőgazdasági élettel. (Halljuk! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek ! Báró Pap Géza előadó: Czukorgyárunk volt 1912-ben 25, foglalkoztatott 20.700 munkást, feldolgozott 36 millió métermázsa czukorrépát. Ha elgondoljuk azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy a mezőgazdaság körében a czukorrépa a kismunkások keresetforrása gyanánt milyen jelentőséggel bir, akkor meg fogjuk Ítélhetni azt, hogy 25 czukorgyár mit jelent Magyarország mezőgazdasági életére és mit jelent arra a sok ezer meg ezer szegény munkásra, aki holdanként a maga munkájával kétszerte, háromszorta több keresetet képes biztosítani, mint ugyanazzal a munkával a legtöbb hozadékot biztosító búzatermelés mellett. (Igaz! Ugy van !) Ez is egy pont, amelyet kétszeres figyelemmel kell, hogy megszívleljünk, ha igazságosak és objektívek akarunk lenni a különböző kereseti források megítélésénél és ez is egy pont, ahol a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság karöltve halad és tud élni. 1911-ben volt a nyers czukorkivitel 741.000 métermázsa és az 1912-ik évben — az igaz, hogy a kedvező czukorkonjunkturák az akkori, fájdalom, ma már ismeretlen igen ritka magas czukorárak következtében — a 741.000 métermázsa nyersczukorkivitel felemelkedett 2,184.000 métermázsa czukorkivitelre. Ez óriási dolog, különösen, ha figyelembe veszszük azokat a czukorárakat, amelyek 1912úprilis 25-én, szombaton. 109 ben voltak és ha mérlegeljük azt, hogy ezen czukorárak mellett micsoda horribilis pénzek folytak be az országba és tették lehetővé, hogy a múlt évek nyomorúságos czukorkonjunkturái mellett a gyárak fennmaradhattak és biztosíthatták a termelő mezőgazdának azt, hogy azok czukorrépatermelését a következő évben is igénybe fogják venni. (Igaz! Ugy van!) De van egy harmadik nagy gyáriparuuk és ez a sörgyártás. Termeltetett 2,805.000 hektoliter sör, a dohánygyártás terén 22 gyár volt működésben, 20.800 munkást foglalkoztatott, termelő volt 10.487 s a dohánynyal beültetett terület 50.000 hektár volt. Különös előszeretettel épen ezen gyáripari tételeket voltam bátor felhozni, mert hiszen mihozzánk mezőgazdasággal foglalkozó emberekhez semmi sem áll oly közel, mint a mezőgazdasági ipar. (Igaz! Ugy van!) De viszont a mezőgazdasági iparból merített tanulságokból tanuljuk a gyáripar értékét mérlegelni. Bizonyos az, hogy nekünk, ha fenn akarunk maradni abban a nagy közgazdasági harczban, amely az egész világot áthatja, sokszoros erővel kell törekednünk arra, hogy a meglevő iparunkat megtartsuk, a meg nem levőt pedig megteremtsük. (Ugy van!) Az igaz, hogy nem minden egyes esetben és nem minden időben rendelkezünk azokkal az előfeltételekkel, melyek az ipar megtartásához ós megteremtéséhez szükségesek ; nem mindenkor rendelkezünk olcsó tőkével, nem mindenkor van megfelelő munkáselemünk és főképen nem mindenkor rendelkezünk elhelyezési piacczal. Ha akár az egyik, akár a másik hiányzik, a gyáriparban nagy visszaesések és anyagi veszteségek mutatkoznak. De igyekezzünk a meglevő feltételeknek okos és czélszerü felhasználásával ipart teremteni, mert ipar teremtése által fogunk tudni biztos ós állandó munkát biztosítani azoknak, akik a keresetükből kénytelenek fentartani életüket, de emellett biztosítjuk a nyerstermelőknek is a lehetőséget arra, hogy elég magas áron és mentül nagyobb jövedelemmel tudják munkájuk gyümölcsét élvezni. (Tetszés jobb felöl.) Hogy nemcsak a kereskedelmi minister urnak, hanem a pénzügyminister urnak is nagy érzéke van a mi ipari életünk fejlődése iránt, ezt igazolja az a körülmény, amelyre rámutathatok és amely a közelmúltban foglalkoztatta az országot. Ott van a földgáz kérdése, (Halljuk! Halljuk!) amelylyel az olcsó ipari erő előállítására törekszik ugy a kereskedelmi, mint a pénzügyminister ur. A pénzügyminster ur mem zárkózott el attól, hogy a földgáz felkutatásával és annak okos és czélszerü felhasználásával olcsó erőegységeket juttasson azon vidékek lakóinak, akik ennek felhasználására alkalmasak. (Ugy van!) Hiszen az általam előbb emiitett feltételeken kivül igen fontos szerepe van az ipari életben a
