Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

531. országos ülés 191 h április 25-én, szombaton. 99 nak és az igazságszolgáltatásnak feladata, hogy olyan módokat állapítson meg, amelyekkel a legsikeresebben lehetne csökkenteni a bűncselekményeknek, sajnos, jelenleg igen nagy számát s amely módokkal elő lehetne idézni azt, hogy a bűncselekmények mennél kevesebb kárt, bajt és költséget okozzanak az államnak (Helyeslés), amelynek ezek óriási terhei. (Igaz! TJgy van!) Méltóztassék csak a hivatásszerű büntetések által okozott óriási károkra és veszedelmekre gondolni. (Igaz! TJgy van!) Ma tehát arra kell törekednünk, hogy mennél kevesebb sérelmet okozzanak ezek a bűncselekmények, különösen pedig a hivatásos bűntettesek garázdálkodásai a társadalomnak és az egyéneknek, akik, sajnos, ezeknek áldozatai és akik sokkal inkább bírják a mi rokonszenvünket, sokkal inkább megérdemlik sajnálkozásunkat, mint az az elitélt bűntettesek. Minthogy igy megváltozott a feladatkör; minthogy megváltoztak természetesen a tudományos kutatás módszerei és a társadalom védelme érdekében a kriminalitás ellen folytatott küzdelem fegyverei és eszközei is; továbbá minthogy ma már tudjuk, hogy a büntetés, különösen a szabadságvesztés-büntetés is csak egyik, de nem a legfontosabb és semmi esetre sem az egyedüli mód és fegyver abban a küzdelemben, amelyet a társadalom javára, a bűntettek elkövetése ellen folytatunk: ennek következtében természetesen másnak kell lennie a büntetőtörvényhozás alapvető elveinek is, ami feltétlenül szükségessé teszi magának a vonatkozó törvénynek módosítását. (Igaz! TJgy van !) Az a szerkesztőbizottság, amelyet épen Erdélyi Sándor mélyen t. képviselőtársam nagyszabású példáján buzdulva, azt utánozva, alakítottam, s amely a polgári törvénykönyv tervezetének elkészítésénél annyira bevált, a bizottság egy év óta először elkészítette az általános rész négy tervezetét, amely négy tervezet minden résztvevő tagnak eltérő véleményét, álláspontját teljes önállósággal feltüntette. E négy tervezet a múlt év ősze óta tüzetes kritika tárgya volt, amelynek eredménye az, hogy ma már e négy tervezetből egy egységes javaslat készült. Ugyanezen szerkesztőbizottság másodsorban elkészült a különös rész kidolgozásával is, olyképen, hogy remélhetőleg az egész munkálatot még a nyár folyamán vagy az őszszel publikálhatom. (Helyeslés.) Természetesen egyáltalában nem akarok obligót vállalni aziránt, hogy mikor fogom a munkálatokat a t. ház elé terjeszteni; lehet, hogy nem is leszek abban a helyzetben, hogy azt még ennek az országgyűlésnek tartama alatt előterjeszthessem. Itt sem fogom figyelmen kivül hagyni azt a kettős szempontot, hogy egyrészről az uj törvényjavaslat ugyanazzal a gonddal, ugyanazzal a körültekintéssel, ugyanazzal a nagy figyelemmel _ és óvatossággal szerkesztessék, amelyre eddig is súlyt fektettünk s amelyet a tárgy kényes volta megkíván; másrészről, hogy megkíméljük a bíróságokat attól a félelemtől, hogy talán megint egy uj nagy kódex tanulmányozásának és életbeléptetésének munkája vár reájuk. E részben különben megnyugtathatom a mólyen t. képviselőházat aziránt, hogy ezek a nagyobb törvényalkotások, amelyek akár az életbeléptetés szakában vannak, akár jaedig most vannak tárgyalás alatt, még oly hoszszu idő múlva fognak életbelépni, hogy egyiknek-másiknak, pl. a polgári törvénykönyvnek hatályba léptétől mindenesetre legalább öt-hat esztendő választ még el bennünket; tehát bő alkalma lesz a magyar birói és ügyvédi karnak, hogy teljes nyugodtsággal és alapossággal foglalkozhassanak ezen törvényekkel. E czélból az a tervem, hogy a polgári törvénykönyv javaslata is, mihelyt annak egyikmásik részéve], pl. a személyi és családi jogról szóló részével a képviselőház külön bizottsága elkészült, az összes anyaggyüjteménynyel együtt elküldessék minden bíróságnak, hogy a tanulmányozás évek hosszú során át nyugodtan történhessék. (Elénh helyeslés.) De el fogom küldeni azt egy más okból is. Örömmel értesültem róla a legutóbbi időkben, hogy tételes jogszabály hiányában a magyar biróságok már most alkalmazzák még a bizottság tárgyalása alatt álló javaslatot, csakhogy az évszázadok óta hiányzó kódex helyett valami pozitív jogszabályt találjanak. (Helyeslés.) Meg fogja tehát kapni a bíróság a törvényjavaslatot és annak anyaggyüjteményét évekkel előre, hogy amidőn ideje engedi, tanulmányozhassa, vagy ha a gyakorlati szükség kívánja, annak helyesnek mutatkozó rendelkezéseit a jog alkalmazásnál figyelembe vegye. így remélhetőleg meg lesz az az átmenet, amely az életbeléptetés nehézségeit meg fogja könnyiteni. (Elénh helyeslés.) A büntetőjogi törvényalkotások körül csak egy rövidebb javaslatról óhajtok még megemlékezni, amely egyúttal mutatja azt, hogy mily joggal használja a kormány ellen a t ellenzék, — amelyet, sajnos, itt nélkülözünk — mindazokat a kifejezéseket, melyekben szemünkre vetik, hogy a közszabadságok állandó leigázására és elkobzására törekszünk. A kormány kötelességének tartja a szükséghez képest gondoskodni olyan törvényjavaslatokról is, melyek, mint a múlt évben alkotott, a fiatalkorúak feletti bíráskodásról szóló törvény, a humánus, illetőleg szabadelvű követelményeknek felelnek meg. (Helyeslés.) Ez a legközelebbi napokban publikálandó törvényjavaslat a rehabilitáczióról. (Helyeslés.) Itt ismét nyugodtan hivatkozom arra, hogy míg a külföldi államokban, jelesül Erancziaországban 1670 óta, tehát jóval több, mint 200 esztendeje fennáll már ez az intézmény, amelynek czélja a büntetőitéletek hátrányos következményeinek 13*