Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-521
521. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914 márczius hó 13-án, pénteken, Beőthy Pál, Szász Károly és gr. Lázár István elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Rakovszky István sürgős interpellácziójáuak bejelentése a palotaőrség ügyében. — A ministerelnök válaszának tárgyalása a románajku polgártársak némely vezetőivel folytatott tárgyalás ügyében. —• Rakovszky István interpellácziója a palotaőrség ügyében. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre, gr. Pejacsevich Tivadar. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 45 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Szepesházy Imre jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Rudnyánszky György jegyző ur, az azok ellen felszólalókat Mihályi Péter jegyző ur. Bemutatom a t. háznak a Nyitrán alkalmazott dijnokoknak Dióssy Imre országgyűlési képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét, lakbér, illetve lakbérpótlék engedélyezése iránt ; a békés-bánáti református egyházmegyei tanítóegyesületnek Fekete Márton, a zalai ágostai hitvallású evangélikus tanítóegyesületnek Szabó János és a felsőborsodi református tanitóegyletnek Borbély Lajos országgyűlési képviselő urak által ellenjegyzett kérvényeit, a tanitói nyugdíjtörvény revíziója tárgyában. A kérvények a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy Rakovszky István képviselő ur a palotaőrség ügyében a honvédelmi ministerhez intézendő sürgős interpelláczió előterjesztésére kért és nyert tőlem engedélyt. Ennek folytán fél hat órakor a napirend tárgyalását félbe fogjuk szakítani és akkor fogja a képviselő ur interpelláezióját előterjeszteni. Megjegyzem azt is, hogy amennyiben a ministerelnök ur válasza feletti vita korábban fejeződnék be, ezen vita befejeztével lesz szives a képviselő ur interpelláezióját előterjeszteni. (Helyeslés.) Következik a napirend : a ministerelnök ur válasza Bujanovics Gyula interpellácziójára, a ministerelnöknek a románajku polgártársaink némely vezetőivel folytatott tárgyalása ügyében (ír. 989), illetve a válasz feletti vita folytatása. Szólásra ki következik ? Rudnyánszky György jegyző: Schuller Rezső! Schuller Rezső: T. ház ! Széll Kálmán volt az, aki ministerelnöksége idejében azt mondotta, hogy ő nemzetiségi kérdést Magyarországon nem ismer; azt mondotta, hogy elismeri, hogy vannak Magyarországon e tekintetben súrlódások, de nemzetiségi kérdés nincsen. Én nem akarok ma sem annak taglalásába belebocsátkozni, hogy a Magyarországon tapasztalható súrlódások olyan nagyok-e, hogy nemzetiségi kérdésről lehetne beszélni, vagy nem; nem akarom ezt tenni már azért sem, mert azt hiszem, hogy utóvégre is nem az elnevezés a fő, hanem a tényleges állapotok. Azt hiszem azonban, hogy minden országra nézve az olyan tényleges helyzet és az a körülmény, hogy az ország lakosságának majdnem felerésze nem tartozik ahhoz a fajhoz, amely faj azt a történeti igényt érvényesiti, hogy az államra mint olyanra a maga lényének bélyegét reányomja — ez minden országra olyan tényleges helyzetet jelent, mely a legnagyobb politikai belátást és gondot igényli, (ügy van ! jobbról.) Mielőtt a kérdésre magára áttérnék, legyen szabad egy specziális megjegyzést tennem, amely elsősorban bennünket szászokat érdekel, T. ház ! A lehetőség szerint nincs kizárva, hogy a jövőben esetleg létrejövő béke a magyarság és a románság között reánk szászokra nézve is befolyással bírhatna, egyes érdekeink és poziczióink tekintetében. Mindazonáltal a kérdés ezen oldalá1*
