Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-522

522. országos ülés IQlk márczius 17-én. kedden. 07 a választásnál megvesztegetéssel, erőszakkal és terrorizmussal akadályozza meg a románajku képviselőknek ide való bejutását, ha ez szabad­elvűbb nekik, ha ez jobban megfelel a román nép érdekeinek: akkor elhiszem, hogy a koaliczió nem volt az igen t. uraknak tetsző valami. De egy másik összehasonlitást is tehetek. (Zaj és felkiáltások a baloldalon.) Az a rendszer, melyet mi a választói törvény megalkotásánál tervbe vettünk és amelynek alapjait egyezségileg fixiroztuk és leraktuk, ez minden nyelvkülönb­ség nélkül teljesen egyenlő mértékkel mérte a nemzetiségi és magyarajku polgároknak, a mos­taninál sokkal nagyobb kiterjesztését a jogoknak. Hisz a t. ministerelnök ur nekünk szemre­hányást tett amiatt, hogy mi kiszolgáltatjuk az egész országot a románoknak és a nemzetisé­geknek ! Es az igen t. urak mégsem azt az állás­pontot honorálták, amelynek ezen kiterjesztés szolgált jogalapul, hanem azon jogcsonkitó rend­szer mellé állottak, amelyet az igent, kormány képvisel. Egy hang (a baloldalon) : Ott pártkassza van! Holló Lajos: Én nem gondolom azt, hogy ez kicsinyes okokból ered, de gondolom, hogy egy nagyon jó érzéknek a szüleménye, egy jó érzéké, mely megérzi azt, hogy vájjon azok a faktorok, amelyeknek tetszését hosszú időkön keresztül nagyon szokták keresni a román nemzetiségi urak, hogy azok a faktorok melyik rendszerhez húzódnak, melyik rendszert favo­rizálják . . . Fernbach Károly: Ahol pénz van! Holló Lajos: . . . vájjon a mienket-e, amely amellett, hogy nemzeti alapon áll, pártoknak és nemzetiségeknek egyenlő jogokat kivan adni, de egyúttal a magyar államiságnak jogait is érvényesíteni akarja, vagy azt, amely a ma­gyarországi nemzetiségeket megnyirbálja, de emellett a magyarságot, a magyar alkotmányos­ságnak érdekeit sem helyezi előtérbe. Ez a ki­tűnő érzék az, ami az urakat ellentétbe he­lyezte a koaliczióval, (Igaz! TJgy van! a bál­oldalon.) mely kénytelen volt a nemzet jogai és alkotmánya védelmében, sokszor bizony felső faktorokkal is szembe helyezkedni. De az urak ezt az utat sohasem követték, hanem mindig ^gondosan ügyeltek arra, hogy felső pártfogóik kegyét soha el ne veszítsék. De visszatérek fejtegetéseim menetére. Mi tehát a nép jogainak megvédelmezésében keres­sük a megoldást. (Igaz! TJgy van! a bal­oldalon.) És miben állhat a nép jogainak meg­vódelmezése ? Ugyebár első kellék a jogállam­nak létesítése. A jogállamé, amelylyel homlok­egyenest ellentétben van az az egész felfogás, amelyen a mai kormányzati rendszer nyugszik. Hiába, csak hipokrizis az, mely azt mondja, hogy tessék a néppel emberségesen bánni és nem folytonosan az államot menteni. Hisz nem az államot menti a mai közigazgatási rendszer, hanem a mai kormányzati hatalmat. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ennek a kor­mányzati hatalomnak fentartása kedvéért kény­telen tisztátalan eszközöket és kénytelen az erőszak eszközeit használni, kénytelen brutális vesztegetésekkel élni a párturalom fentartásáért. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a tisztátalan kormányzati rendszer nem változha­tik át egyszerre, egy napon a jogállam védőjévé. Attól a tisztviselőtől, akit, ha megakart maradni a joguralom mellett, de nem szolgálta a párt érdekét, kiragadva családi érdekei, vagyoni érdekei köréből áthelyeznek és dobnak szanaszét, attól várják azután azt, hogy mű­ködésében a tiszta közigazgatás és a jogállam egyéb követelményeit valósítsa meg ? (TJgy van! TJgy van! a szélsöbalodalon.) Ugy-e bár, a jog­állam létesítéséhez első követelmény, hogy min­den nemzetiséggel szemben a jognak és igazság­nak kívánalmai megvalósíttassanak? Hogy a párturalmat ne ismerje el az a tisztviselő szent­ségnek és hogy annak érdekében tisztátalan eszközökhöz ne folyamodjék? (TJgy van! a bal­felöl.) Ahol ezt megtagadják, ott nem lehet sikeres nemzetiségi politikát sem folytatni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A nemzetiségekben az államhatalom iránti feltétlen tiszteletet kell ébreszteni, az pedig nem ébreszthet tiszteletet, aki pénzzel megy ahhoz a nemzetiségi ember­hez, hogy megvegye a lelkét; aki bezárja azo­kat a nemzetiségieket a kocsmákba, ahol el­tompítják elméjüket és elrabolják polgári ön­érzetüket. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbal­oldalon.) Ezek nem lehetnek eszközök arra, hogy a jogállam tiszteletet keltő hatalmas alkotását felépítsék ós ezzel a nem magyarajku polgárokat ezen állam intézményeihez szívvel és szeretettel hozzáfűzzék. (Elénk helyeslés és tetszés a szélső­baloldalon.) Ez a jogállam. A másik a szabad állam, amely minden polgár részére a polgári jogok teljességét nyújtja, nem a legtulzottabb mérték­ben, hiszen a kultúrának megvannak a maga előhaladásai, amelyeket ezen a téren tenni kell, de azon a kulturfokon, amelyet viszonyaikhoz mérten elértek az egyes nemzetiségiek, minden­kinek egyforma mértékben s az igazság köve­telményének megfelelően kell nyújtani a polgári jogegyenlőségnek összes birtokát, amely azután odakapcsolja őt az államhoz. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) És ha ezt kijátszani akarják, akkor ravaszul és fortélylyal megint nem a magyar államiság védelmére járnak el, hanem j)árthatalmi érdekek szempontjából hoznak létre törvényeket és szervezeteket: (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) amely széjjelrombolja azokat a nagy érdekeket, amelyeknek oly mél­tóan kelt szavakkal védelmére még az igen tisztelt kormányelnök ur is. (TJgy van! a szélső­baloldalon.) Helyes mindaz a törekvés, amelyről a mi­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom