Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-522

522. országos ülés IQlk márczius 17-én. kedden. 07 a választásnál megvesztegetéssel, erőszakkal és terrorizmussal akadályozza meg a románajku képviselőknek ide való bejutását, ha ez szabadelvűbb nekik, ha ez jobban megfelel a román nép érdekeinek: akkor elhiszem, hogy a koaliczió nem volt az igen t. uraknak tetsző valami. De egy másik összehasonlitást is tehetek. (Zaj és felkiáltások a baloldalon.) Az a rendszer, melyet mi a választói törvény megalkotásánál tervbe vettünk és amelynek alapjait egyezségileg fixiroztuk és leraktuk, ez minden nyelvkülönbség nélkül teljesen egyenlő mértékkel mérte a nemzetiségi és magyarajku polgároknak, a mostaninál sokkal nagyobb kiterjesztését a jogoknak. Hisz a t. ministerelnök ur nekünk szemrehányást tett amiatt, hogy mi kiszolgáltatjuk az egész országot a románoknak és a nemzetiségeknek ! Es az igen t. urak mégsem azt az álláspontot honorálták, amelynek ezen kiterjesztés szolgált jogalapul, hanem azon jogcsonkitó rendszer mellé állottak, amelyet az igent, kormány képvisel. Egy hang (a baloldalon) : Ott pártkassza van! Holló Lajos: Én nem gondolom azt, hogy ez kicsinyes okokból ered, de gondolom, hogy egy nagyon jó érzéknek a szüleménye, egy jó érzéké, mely megérzi azt, hogy vájjon azok a faktorok, amelyeknek tetszését hosszú időkön keresztül nagyon szokták keresni a román nemzetiségi urak, hogy azok a faktorok melyik rendszerhez húzódnak, melyik rendszert favorizálják . . . Fernbach Károly: Ahol pénz van! Holló Lajos: . . . vájjon a mienket-e, amely amellett, hogy nemzeti alapon áll, pártoknak és nemzetiségeknek egyenlő jogokat kivan adni, de egyúttal a magyar államiságnak jogait is érvényesíteni akarja, vagy azt, amely a magyarországi nemzetiségeket megnyirbálja, de emellett a magyarságot, a magyar alkotmányosságnak érdekeit sem helyezi előtérbe. Ez a kitűnő érzék az, ami az urakat ellentétbe helyezte a koaliczióval, (Igaz! TJgy van! a báloldalon.) mely kénytelen volt a nemzet jogai és alkotmánya védelmében, sokszor bizony felső faktorokkal is szembe helyezkedni. De az urak ezt az utat sohasem követték, hanem mindig ^gondosan ügyeltek arra, hogy felső pártfogóik kegyét soha el ne veszítsék. De visszatérek fejtegetéseim menetére. Mi tehát a nép jogainak megvédelmezésében keressük a megoldást. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) És miben állhat a nép jogainak megvódelmezése ? Ugyebár első kellék a jogállamnak létesítése. A jogállamé, amelylyel homlokegyenest ellentétben van az az egész felfogás, amelyen a mai kormányzati rendszer nyugszik. Hiába, csak hipokrizis az, mely azt mondja, hogy tessék a néppel emberségesen bánni és nem folytonosan az államot menteni. Hisz nem az államot menti a mai közigazgatási rendszer, hanem a mai kormányzati hatalmat. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ennek a kormányzati hatalomnak fentartása kedvéért kénytelen tisztátalan eszközöket és kénytelen az erőszak eszközeit használni, kénytelen brutális vesztegetésekkel élni a párturalom fentartásáért. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a tisztátalan kormányzati rendszer nem változhatik át egyszerre, egy napon a jogállam védőjévé. Attól a tisztviselőtől, akit, ha megakart maradni a joguralom mellett, de nem szolgálta a párt érdekét, kiragadva családi érdekei, vagyoni érdekei köréből áthelyeznek és dobnak szanaszét, attól várják azután azt, hogy működésében a tiszta közigazgatás és a jogállam egyéb követelményeit valósítsa meg ? (TJgy van! TJgy van! a szélsöbalodalon.) Ugy-e bár, a jogállam létesítéséhez első követelmény, hogy minden nemzetiséggel szemben a jognak és igazságnak kívánalmai megvalósíttassanak? Hogy a párturalmat ne ismerje el az a tisztviselő szentségnek és hogy annak érdekében tisztátalan eszközökhöz ne folyamodjék? (TJgy van! a balfelöl.) Ahol ezt megtagadják, ott nem lehet sikeres nemzetiségi politikát sem folytatni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A nemzetiségekben az államhatalom iránti feltétlen tiszteletet kell ébreszteni, az pedig nem ébreszthet tiszteletet, aki pénzzel megy ahhoz a nemzetiségi emberhez, hogy megvegye a lelkét; aki bezárja azokat a nemzetiségieket a kocsmákba, ahol eltompítják elméjüket és elrabolják polgári önérzetüket. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek nem lehetnek eszközök arra, hogy a jogállam tiszteletet keltő hatalmas alkotását felépítsék ós ezzel a nem magyarajku polgárokat ezen állam intézményeihez szívvel és szeretettel hozzáfűzzék. (Elénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) Ez a jogállam. A másik a szabad állam, amely minden polgár részére a polgári jogok teljességét nyújtja, nem a legtulzottabb mértékben, hiszen a kultúrának megvannak a maga előhaladásai, amelyeket ezen a téren tenni kell, de azon a kulturfokon, amelyet viszonyaikhoz mérten elértek az egyes nemzetiségiek, mindenkinek egyforma mértékben s az igazság követelményének megfelelően kell nyújtani a polgári jogegyenlőségnek összes birtokát, amely azután odakapcsolja őt az államhoz. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) És ha ezt kijátszani akarják, akkor ravaszul és fortélylyal megint nem a magyar államiság védelmére járnak el, hanem j)árthatalmi érdekek szempontjából hoznak létre törvényeket és szervezeteket: (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) amely széjjelrombolja azokat a nagy érdekeket, amelyeknek oly méltóan kelt szavakkal védelmére még az igen tisztelt kormányelnök ur is. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Helyes mindaz a törekvés, amelyről a mi9*