Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-521
b21. országos ülés 191í márczius 13-án, péiüeken. 39 ter jelentését, ötödik pontul az 1911-ik évi állami zárszámadást, ezzel kapcsolatosan az állami számvevőszék öt rendbeli jelentését az 1911-ik évi számadási év I., II., III., IV. negyedében és pótnegyedében előfordult túlkidásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról és végül hatodik pontul a kérvények 15. számú sorjegyzékét. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. T. ház! Miután a háznak három napos szünete lesz, felhatalmazást kérek a t. háztól, hogy a szünet alatt netán szükségessé váló uj választások iránt az elnökség intézkedhessek. (Helyeslés.) A ház a kért felhatalmazást megadja. Következik Rakovszky István t. képviselő ur sürgős interpellácziója a honvédelmi minister úrhoz a képviselőházi őrség tárgyában. Rakovszky István: T. képviselőház! A következő interpellácziót vagyok bátor a honvédelmi minister úrhoz intézni (olvassa) : »Interpelláczió a honvédelmi minister úrhoz : Tekintve azon kiszámíthatatlan következményekkel járó konfliktusokat, melyek máris a hadsereg tisztikara és a polgári társadalom között felmerültek és melyek, ugy a tisztikar, mint a hadsereg tekintélyére, valamint a jjolgári társadalom és hadsereg közötti jé viszonyra káros hatással vannak, kérdem a t. honvédelmi minister urat: 1. Hajlandó-e a további súlyos bonyodalmak elkerülése végett a képviselőházi őrség tisztjeit a csapatokhoz sürgősen visszarendelni ? 2. Hajlandó-e kellő lépéseket tenni az iránt, hogy a katonailag szervezett képviselőházi őrség intézménye eltöröltessék. (Élénk helyeslés balfelöl.) T. képviselőház ! Engem ezen interpelláezió megtételére azon sajnálatos konfliktusok inditottak, amelyek az utolsó időben előfordultak. Távol áll tőlem, hogy én ezen konfliktusoknak okait, az r egyes becsületbeli ügyeket itt szóvá tegyem. Én ezekre ki nem terjeszkedem, én reám nézve ezek csak összességükben, mint egy szimptoma birnak fontossággal, (Helyeslés balfelöl.) amelyek káros hatásának elejét akarom venni azon szempontból és azon indokból, mert én egész multamban — e mellett tanúskodik nyilvános szereplésem is — a hadseregnek igaz, őszinte barátja és tisztelője voltam. Egész politikai pályafutásom alatt egyetlen pillanatban sem, bárminő élesek is voltak a politikai ellentétek, soha de soha a hadsereget nem vontam be a harcznak hevébe, és mindent megtettem arra, hogy a politikai élet és a politikai aréna porától távol tartsam a hadsereg képviselőit. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ugyanezen multamhoz akarok hü lenni ma, midőn aggályaimat előadom és a tisztelt minister urat felkérem, hogy ezen interpelláezió tartalmához és kívánalmához képest a kellő lépéseket meg tegye. T. képviselőház! Ez a képviselőházi őrség kezdettől fogva a legnagyobb bizalmatlansággal fogadtatott az egész^ közvélemény által. (Ugy van! a baloldalon. Élénk ellenmondások a jobboldalon.) Ugy az ellenzék, mint a sajtónak nagy része, de amint én tudom, nagyon tekintélyes és befolyásos katonai körök is a legnagyobb aggodalommal néztek annak elébe, hogy ezen törvényt meghozzák és hogy a képviselőházba a hadsereget belcállitsák, mint egy rendőri közeget. (Ugy van! a baloldalon. Ellenmondások jobbról.) A hadsereg nem olyan intézmény, amely természeténél fogva erre volna hivatva. A hadsereg olyan intézmény, amely csak a legválságosabb pillanatokban léphet akczióba, akkor, ha az államot kül vagy nagy belveszély fenyegeti. Háború esetén, forradalom esetén, lázadások esetén, még olynemü zavargások esetében is, amikor a közönségesen rendelkezésre álló rendőri hatalom ezek elnyomására, a rend fentartására nem elégséges, igenis, indokolt és szükséges, hogy a hadsereg akczióba lépjen. De közönséges rendőri szolgálatok állandó teljesítésére sohasem szabad a hadsereget felhasználni. (Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Nem szabad a hadsereget lealacsonyítani soha egy szurrogát rendőri hatalomnak a színvonalára. (Ugy van! balfelöl.) Ez nem fér meg a hadseregnek méltóságával, nem a tisztikar állásával és tekintélyével. (Ugy van! bálfelöl.) De, t. képviselőház, ez a dolog természetéből önönmagából következik. Nem létezik állam, bírjon az bár a legkitűnőbb rendőrséggel, amely azt mondhatná, hogy a rendőrség — én nem akarom azt a kifejezést használni: gyűlöletes — d_e biztosan nem néjDszerü intézmény ne volna. És nagyon csalatkozik valaki, ha azt hiszi, hogy a rendőrségnek ezen gyűlöletes volta az ő rendőri működése köréből folyik. Nem, hanem folyik abból, mert a j>oliczia politikai rendőrség gyanánt is r kell, hogy működjék. (Ugy van! balfelöl.) És épen ezen politikai vonatkozás teszi gyűlöletessé. Ez már az ő működésével jár, hogy visszatetsző legyen. Én teljesen igazságos vagyok. Én tisztelem, becsülöm azt a rendőrtisztviselőt, azt a rendőrt, aki az ő, hivatása körében hiven teljesiti kötelességét. Én őt az állam teljesen egyenjogú, tisztességes, jóravaló polgárának tekintem. Arról ő nem tehet, hogy ez a ténykedése, mely az állami élet szükségleteiből folyik, ily természetű, ebből én soha semmi körülmények kőzött nem akarok hátrányosan következtetni az ő jellemére. De tagadni nem lehet, hogy ez az ellenszenv az ő működési körüknek és különösen e működésük politikai oldalának következménye. Hiszen most látjuk Ausztriában, Csehországban, Prágában, hogy a politikai rendőrségnek működése, összeköttetése egy parlamenti férfival milyen visszatetszést, milyen botrányokat idé-
