Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-521

521. országos ülés 19íí gondoltak a székelyekre, mégsem virágoznak ugy, ahogy kellene, hanem kivándorolnak Eomániába. Egy tanítót küldtek le, az referált — emlékszem határozottan, hogy az aradi lapokban is benne volt — és azt referálta, hogy a parasztság épen a nagy segítség következtében elszokott a munkától, sokat korosmázik és hogy nem is lehet a községek utczáin járni tőlük, már annyira kiállhatatlanok. Tessék módot és alkalmat adni nekik, hogy szerezzenek valamit, tessék istápolni az igazi magyar kisgazdát, akiben megvan az erő és hajlam, hogy szerezzen. En ismerem ép ugy a magyar népet, mint a román népet. Jó, derék ember nem igen megy telepesnek, csak a salakja. Ritkán történik az az eset, hogy menjen jó elem is, mert az alföldi ember annyira ragaszkodik az Alföldhöz és az erdélyi Erdélyhez, hogy nem szívesen vándorol. Nem mi vagyunk az okai, hanem méltóztassanak más gazdasági politikát inaugurálni és akkor önök is fognak virágozni és ne méltóztassanak mindig telekiáltani a világot, hogy mi volnánk az okai, akik támadólag lépünk fel a magyarok ellen, mert ez nagyon magán viseli a farkas és bárány meséjének látszatát. T. képviselőház ! A nemzetiségi mozgalmaknak terjedését vette bonczkés alá Berzeviczy t. képviselőtársam és azt mondta, hogy különösen az utóbbi időben annyi minden irányban keletkeznek uj nemzetiségi erők és mozgalmak, hogy szerinte ez nagyon veszélyes és nagyon természetesen azon czélzattal, hogy a mi nemzetiségi mozgalmunk jogosságát quasi kétségbevonja, azt állítja, hogy gátat kell vetni azok fejlődésének. Hivatkozik Németországra és felhozza a poseni és elszász-lotharingiai esetet, hivatkozik Angliában az ir-kérdésre, sőt már Francziaországnak is volna nemzetiségi kérdése a baszkokkal és emiitette azt, hogy van ruthén és lengyel kérdés is. Igaza van ; ezek a jelenségek tényleg mutatkoznak, azonban ezeket senki sem szította mesterségesen, ezek mind önmaguktól keletkeztek. És okos emberek ezekkel szemben mit tesznek ? Maga a nagy német birodalom mit tett ? Alkotmányt adott Elszász-Lotharingiának, a Landtag Beethmann-Holrweg munkája és amikor Zabernben megtörtént az a katonai virtuskodás, a német parlament ugy viselte magát, mint talán a világnak egyetlen parlamentje sem viselkedett volna. Hát mondom, ilyen jelenségek csakugyan mutatkoznak, azonban ezeket nem erőszakkal elnyomni, hanem gyógyítani kell, amint eljártak pl. épen a Berzeviczy Albert t. képviselő ur által emiitett ruthén-lengyel kérdésben is, midőn létrejött a ruthén-lengyel egyezség. Itt is palliativ intézkedésekkel akartak eleinte békét kötni 1890-ben, csakhogy azok, akik garancziák nélkül megelégedtek kicsi Ígéretekkel, akik csak ugy szép szóra egyezkedtek, csúfosan elbuktak és 20 évre rá meg kellett kötni a végleges békét, még pedig a teljes jogegyenlőség alapján ; kontingentálták a Landtagban a képmárczius 13-án, pénteken. 37 viselők számát, kontigentálták számukat a Reichsrathan is, megállapították, hogy hány hely jut számukra a helytartóságokban, történtek intézkedések az iskolaügy terén is, ugy hogy .Lembergben nemsokára meg is nyílik a ruthén egyetem. Ezen egyetem kérdésével kapcsolatosan Berzeviczy Albert t.képviselőtársam csodálkozását fejezte ki azon, hogy Goldis László volt képviselőtársunk egyik brozsurájában merészkedik egyetemet kérni. Hát ha az a ruthén nép, amely műveltség tekintetében jóval alatta van a románok műveltségének, követelhetett és kapott is egyetemet; ha az az olaszság, amely mégis csak eltűnő töredéke a monarchia másik állama lakosságának, kap egyetemet, azt hiszem, nem nagyon égbekiáltó bűn, ha mi is egyetemet kérünk magunknak. Ez épen magyar szempontból volna tanácsos és helyes. Elvégre a mi kultúránk fejlődik, odaát Romániában is van egy igen magas nivóra emelkedett kultúra és azt nem lehet megállítani, nem lehet azt mondani, hogy ennek a Pop Csicsónak a fia művelődhetik a nyolczadik gimnáziumig, ott azután vége kell hogy legyen a nemzetiségi művelődésnek. Polónyi Géza : Hát ön nem végzett egyetemet 1 ön is végzett egyetemet ! Pop Cs. István : Ez kívánatos azért, mert különben az a román fíu a magasabb kultúrát idegen nyelvből fogja megszerezni. Különben is 25—28 év előtt már kontemplálták, hogy Brassóban egyetemet emelnek román előadási nyelvvel. De én ezt az egész kérdést csak azért említem fel, hogy kimutassam, hogy itt nincs szó hazaárulásról, hogy ezzel a követelésünkkel mi nem támadjuk meg a nemzetiségi törvényt. A ministerelnök ur, midőn azt mondotta, hogy nem hajtja végre a nemzetiségi törvényt, akkor szerény nézetem szerint egyúttal megtámadta azt a törvényt, amelyből ő a nemzeti állam fogalmát levezette és amelyre azt alapítja. Bátor voltam megígérni, hogy kimutatom, miszerint szerény véleményem szerint az 1868. évi XLIV. t.-cz. bevezető részében, az 1. §. előtt, az a kifejezés : »politikailag egységes magyar nemzet» nem identikus a nemzeti magyar állammal. Akkortájt ugy magyarázták a politikai egységes magyar nemzetet, amelynek egyenjogú tagja minden polgár — és ez volt Deák Ferencznek is a magyarázata — hogy az alatt értendők a magyarok, románok, az oroszok, a németek stb. Az uj állameszme tekintetében mi még nem hallottunk hivatalos definicziót, csak mikor Bánffy Dezső a faji és nyelvi együttolvadást czélzó állameszméje ellen tiltakoztunk, akkor mondta Wekerle Sándor : az én állameszmém nem az, amely Bánffy Dezsőé, az én állameszméin tartalma nem azonos az ő állmeszméjének tartalmával. Most vártunk a ministerelnök úrtól e tekintetben magyarázatot és a ministerelnök ur azt mondotta Miháli* Tivadar képviselőtársam szavaira, hogy a faji és nyelvi egybeolvadást czélzó állameszme és a poliglott állameszme között van a nemzeti állam. Még mindig nem tudjuk tehát, hogy mi tulajdonképen