Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-525

208 525. országos ülés 191b márczius 20-án, pénteken. a rudóbányai vasérczbányák terményeinek érté­kesítésére is szolgál, közgazdaságilag tehát meg­építése indokolt, különben pedig az engedély­okirat az állam ingerencziáját teljesen megóvja: a közlekedési, valamint a pénzügyi bizottság javasolja, hogy méltóztassék a kereskedelemügyi minister ur jelentését tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kereskedelemügyi minister ur jelentését a Szendrő­rudóbányai helyi érdekű vasút engedélyezéséről, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a kereskedelem­ügyi minister ur jelentését tudomásul veszi és így az hasonló czélból átküldetik a főrendi­házhoz. Következik a napirend 5. pontja: az 1911. évi állami zárszámadás (írom. 988) és azzal kap­csolatban az állami számvevőszék ötrendbeli jelen­tésének (ír. 392, 403,490,491, 577) tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Nagy Sándor előadó: T. képviselőház! Az 1911. évi zárszámadás adatainak ismertetésénél nem kívánom a számadatok egész légióját fel­vonultatni, mert hiszen azok a legfőbb állami számvevőszék, valamint a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentésében amúgy is fellelhetők és igy csakis arra fogok szorítkozni, hogy lehetőleg csak a nélkülözhetetlenül legfontosabb számada­tokat és azokat adjam elő, amelyek az össze­hasonlítás czéljából el nem mellőzhetők. (He­lyeslés.) T. ház! Az 1911. évi zárszámadás ered­ményei az egész vonalon kedvezőek; kedvezőek ugy a rendes, mint a rendkívüli kezelésnél, kedvezőek a bevételeknél, kedvezőek a megtaka­rításoknál és végül kedvezőek a vagyonkezelésnél. Tisztelt ház! Ha a végeredményt számok­ban akarjuk kifejezni, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a költségvetésileg, az 1911. évi XIV. t.-czikkel és az ezt kiegészítő törvényes felhatal­mazások alapján megállapított költségvetési fe­lesleg 63'5 millió, ezzel szemben a zárszámadási felesleg kerek 20 millióval több: vagyis 83'5 millió. (Elénk éljenzés.) Ha már most a zárszámadás eredményeit a kezelés szempontjából mérlegeljük, bár kétség­telen az, hogy minden kezelés az államháztartás szempontjából fontossággal és sulylyal bír, de különösen és kiváltképen áll ez a rendes keze­lésre nézve, áll pedig azért, mert ezek a téte­lek állandó jelleggel bírnak, évről-évre meg­ismétlődnek és míg egyrészt az államháztartás jövedelmeinek forrását képezik, addig másrészt ezek veszik igénybe legnagyobb mérvben pénz­ügyi erőinket is. Ha a rendes kezelés eredményét a megelőző öt évi eredménynyel hasonlítjuk össze, vagyis ha visszatekintünk az 1907—1911. évekre, akkor azt látjuk, hogy a rendes kiadásoknál az emelkedés évről-évre fokozatos. Ezen öt év alatt a rendes kiadásoknál 324'5 milliót tett ki a túlkiadás; viszont ezzel szemben bevételeink is évről-évre fo­kozatosan emelkedtek. A legnagyobb emelkedés volt a mostani 1911-iki évben, viszonyítva az 1910. évhez, amikor 157'5 millió volt a bevételi több­letünk; az említett 5 év alatt 386 millió. Ha már most egybevetjük a rendes kiadások ered­ményeit a rendes bevételek eredményeivel, akkor a mérleg még mindig bevételeink javára billen és pedig 61 '5 millióval, amennyiben ezen öt év alatt a bevételek növekedése ennyivel haladta meg a kiadások növekedését. A rendes kezelésnek ezen általános ismerte­tése után áttérek most a rendkívüli kezelés eredményeire. (Halljuk!) A rendkívüli kezelés eredményének átme­neti részében már nem tehető meg az össze­hasonlítás ugy az egyes évek közt, mint a ren­des kezelésnél, amennyiben ez az átmeneti keze­lés természetében is fekszik, mert 'ezek évről­évre változnak. Azonban általánosságban konsta­tálhatjuk azt, hogy az átmeneti kezelésben is az eredmény kedvezőnek mondható az 1911. esz­tendőben, mert míg 1908-ban 98 millió volt a túlkiadás, 1909-ben 140 millió és 1910-ben 324'5 millió, addig az 1911. esztendőben az átmeneti kiadás 94 milliót tett ki. T. ház! A rendkívüli kezelésnél az átme­neti kiadásokon kívül sokkal nagyobb szereppel és sokkal nagyobb fontossággal bir az u. n. be­ruházási kiadás. A beruházási kiadásoknál is megállapíthatjuk, hogy itt is évről-évre fokoza­tos az emelkedés, kivételt csupán az 1909. év képez, amidőn a beruházási kiadás lényegesen emelkedett és pedig meghaladta a 202 milliót, mig 1911-ben a beruházásokra 173 millió lett felhasználva, de igy is tetemes a növekedés az 1907. évről, amikor a beruházási kiadás még 94V2 milliót tett ki. A beruházási kiadásoknak egy tekintélyes része minden esztendőben az in­gatlan vagyonnak gyarapítására szokott felhasz­náltatni. Ez történt az 1911-ik esztendőben is, amidőn az ingatlan vagyon gyarapítására 155 milliót használtunk fel. Itt is fokozatos tehát az emelkedés és csak az 1909-ik év tesz kivé­telt, amidőn beruházási kiadásaink 169 millióra rúgtak és ha figyelembe veszszük, hogy az 1907. évi beruházási kiadások 7 P/2 millió volt, az 1911. évi eredmény ehhez képest kedvezőnek ne­vezhető. Ebből is látható, hogy a kormány nagy gondot fordított az ingatlan vagyon gyarajütá­sára. (Élénk helyeslés jobb fél öl.) Már most általánosságban végeztem a ren­des és a rendkívüli kezelés eredményeivel, úgy­szintén rendes bevételeinkkel és most áttérek rendkívüli bevételeinknek kezelési eredményeire. (Halljuk! Ralijuk!) T. ház! A rendkívüli kezelésnél a kisebb bevétel a kedvezőbb. Ez talán látszólag ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom