Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-525
ö25. országos ülés Í9ik mondás, azonban tényleg mégis igy van, mert amint méltóztatnak tudni, rendkívüli bevételeink rendszerint a kölcsönökből erednek. Ha tehát valamely esztendőben kisebb a rendkívüli bevétel, ez csak azt mutatja, hogy abban az esztendőben kevesebb volt a kölcsön r is, ami államháztartásunkra nézve kedvezőbb. És ez az eset forog fenn az 1911. évben, amidőn a rendkívüli bevétel 128 milliót tett ki szemben az előző 1910. évvel, amikor a bevétel az 532 milliót is meghaladta és 1909-ben is 301 '/a millió volt az. T. ház! Nagyobbmérvü túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások mellett voltak azonban tekintélyes megtakarításaink is. Ezen megtakarításokról általánosságban szólva, először bátor vagyok előadni, hogy az egész vonalon 54 millió takaríttatott meg, amelyből a rendes kezelésre 39 millió, az átmeneti kezelésre 3 millió és a beruházási kezelésre 12 1 /* millió esik. Ezekről részletesen majd később fogok szólni. Ezekután t. ház, áttérhetek már most a rendes kezelés részletezésére, melyek közül csakis a lényegesebb túlkiadásokat fogom felsorolni. (Halljuk! Halljuk !) Eendes kezelésünknél a túlkiadásnak úgyszólván legnagyobb részét az u. n. állami üzemek okozták, igy elsősorban a magyar államvasutak 17 millió korona túlkiadással, az állami vasgyárak 14 millióval, a dohányjövedék öVa millióval, a posta-, távírda- és távbeszélőhálózat S'/ä millióval. T. ház! A magyar államvasutaknál előállott 17 milliónyi túlkiadást a forgalom nagymérvű emelkedése okozta és azonkívül az erős őszi és téli teherforgalom, ami miatt természetesen nagyobb volt a kilométer- és órapénz is: azonkívül nagyobbak voltak a jutalmak és a segélyek, de hozzájárultak még ehhez, t. ház, a szénszállitási költségek is és végül előidézték ezen túlkiadást a tüz- és az elemi károk. Az állami vasgyáraknál felmerült 14 millió túlkiadás a nagyobb termelés folyománya. A dohányjövedéknél az 5'5 millió túlkiadást a nagyobb fogyasztás okozta, amennyiben a nagyobb fogyasztás következtében a gyártást is fokozni kellett és igy természetesen a kiadások növekedtek. Azonkívül, t. h 1911. évben a belföldi dohánytermés igen kedvező lévén, több dohányt kellett beváltani, de meg a balkáni viszonyok miatt a maczedoniai dohányból nagyobb tartalékkészletet kellett beszerezni. Végül a posta-, távírda- és távbeszélőhálózatnál mutatkozó 3'5 millió túlkiadásnak a nagyobb forgalom az okozója, amely ugy a személyi, mint a dologi kiadásokat növelte. Fokozták ezen túlkiadást a külfölddel történt leszámolásokból eredő kiadások is. (Halljuk! Halljuk! jobbfélbl.) T. képviselőház! Az állami üzemeknél keletkezett ezen túlkiadást azonban bőven ellenKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIII. KÖTET. márczius 20-án, pénteken. 209 súlyozta az ugyanezen állami üzemeknél elért nagyobb bevételek összege. Az itt most felsorolt túlkiadásokon kívül volt még több túlkiadás a rendes kezelésnél, még pedig elsősorban a fogyasztási és italadóknál 2'5 millió, továbbá a nyugdijaknál 2'25 millió, a pénzverés és fémbeváltásnál 1'5 millió, ugyanilyen összeg, vagyis 1'5 millió a közegészségügynél, 1 millió az állami erdőknél s majdnem 1 millió az állami lótenyészintézeteknél. T. ház! A fogyasztási és italadóknál a 2 § millió- túlkiadást azon körülmény okozta, hogy amidőn a költségvetés egybeállittatott, joggal lehetett feltételezni, hogy az 1908 : XXVIII. t.-cz. a szeszadóról szóló törvény életbe lép, amely esetben a mezőgazdasági szeszfőzdéknek adott jutalmak, valamint a kamatleszámitolások meg fognak szűnni. Mivel azonban a szeszadóról szóló törvény nem lett életbeléptetve, ezen tételnél túlkiadásnak kellett bekövetkeznie. Ezenkívül, t. ház, a bor- és húsfogyasztásnál, ezen fogyasztások emelkedése folytán, a városoknak adott nagyobb segélyek és kártalanítások czimén merült fel túlkiadás. A nyugdijaknál bekövetkezett 2'25 millió túlkiadás onnan ered, hogy a költségvetés összeállításakor, vagyis az előirányzatkor a tényleges eredményt nem lehetett pontosan és szabatosan megállapítani és mivel a tényleges eredmény meghaladta az előirányzatot, innen állott elő a túlkiadás. A pénzverésnél ós fémbeváltásnál az 1'5 millió túlkiadás — amely nagyobb volt mint az előirányzat — onnan keletkezett, mert az előrelátottnál nagyobb volt az aranybeváltás és mert az Osztrák-Magyar Bank nagymennyiségű rűdaranyát szállított be, 10 koronásokká leendő kiveretés czéljából. (Helyeslés jobbfelöl) A közegészségügy czimnél másfél millió túlkiadást okoztak a gyógyköltségek, a bábaképzés, a trachoma, gümőkór és egyéb járványok elleni nagyobbmérvü védekezések kiadásai. Az állami erdőknél felmerült 1,000.000 K túlkiadást, részint üzemi, részint gazdálkodási kiadások okozták, amennyiben belterjesebbé lett téve a kezelés s azonkívül a havasi gazdálkodásokra kellett nagyobb összegeket fordítani. A rendes kezelés tálkiadásai közül említést kell még tennem az állami lótenyészintézetekről, ahol majdnem 1,000.000 K a túlkiadás, amit részben a szolgálatban levő legénység zsoldjának felemelése, részben a takarmányczikkek drágulása, lóvásárlások és nyugdijak okoztak. Az itt most felsorolt s a rendes kezelésnél előfordult túlkiadásokon kivül voltak még némi túlkiadások; de ezek nem nagy összegűek és ezért fölöslegesnek tartom, hogy azokat részletesen felsoroljam. (Helyeslés a jobboldalon.) Megállapíthatom azonban általánosságban azt, hogy mindezen túlkiadásokkal szemben, ugyanezen tételeknél megfelelő több-bevétel is jelentkezett. 27
