Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-524

5^4. országos ülés Wik márCzias 19-én, csütörtökön. 177 daggá. Épen azért nézem bizalmatlansággal ezen tárgyalásokat, mert azzal a roníán középosztály­ijai való szövetkezés nem biztosítja a nép jó­indulatát. Ha a bankoknak ez a gazdálkodása tovább fog tartani, ez veszedelmes magyarellenes agrárszocziálizmuslioz vezethet. Ezen agrárszoczi­álizmusnak véres kitöréseit láttuk Romániában, de Magyarországon egy ilyen mozgalom kitörése sokkal katasztrófálisabb jellegű volna. Ámbár a mai parlamentet mostani össze­tételeiben nem tartjuk hivatottnak arra, hogy ilyen életbevágó kérdésekben, melyeknek meg­oldásához nem egypár napi tárgyalás, hanem éveknek gondos munkája kell, intézkedjék, mégis készek volnánk ezen kérdés megvitatásába ér­demben is belemenni ós határozatot hozni, ha ezen kérdés tárgyalásánál csak azok a képviselők ülnének itt, kik becsületszavukra kijelentik, hogy sem sópénzből, sem egyéb állami szerző­désből eredő pénzből legjobb tudomásuk szerint megválasztva nem lettek. (Zaj jobb felől.) Elnök: A képviselő urat ezért a kijelentésé­ért rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelöl.) Bartos János: Sóról nem szabad beszélni! (Mozgás jobbfelöl.) Elnök: Bartos János képviselő urat másod­szor is rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelöl.) Haller István: Jön Gerő, vigyázz! Elnök: Haller István képviselő urat másod­szor is rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Esterházy Mihály: Figyelmeztetni sze­retném az igen magas köröket, hogy fordítsanak már egy kissé gondot arra, hogy szemléljék jóakarattal inkább a magyarság kívánságait, orvosolják a magyarság sérelmeit, mert ha a mi sérelmeinket nem orvosolják, hanem folyton ujabb sérelmekkel tetézik, akkor ennek vesze­delmes következményei lehetnek. Eddig az ösz­szes háborús veszedelmekben a magyar ezredek megbízhatósága, királyhűsége volt a monarchia harczkészségónek legnagyobb biztositéka. Ha ezen sérelmek fokozódnak, előállhat még az az eset is, hogy ezen magyar ezredeknek a hűsége meginog. . . (Zaj jobb felöl.) Gr. Tisza István ministerelnök: Ohó! Mi­csoda beszéd ez? (Zaj.) Elnök: Eigyelmeztetem a képviselő urat, hogy ilyen kijelentésektől tartózkodni méltóz­tassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Bakonyi Samu: Ez az ő aggodalma! Gr. Esterházy Mihály: Én csak' aggodal­mamnak voltam bátor kifejezést adni, (Zaj jobbfelöl.) mert látom és látjuk valamennyien azt a gyűrűt, mely ugy Magyarországot, mint a monarchiát körülöleli és amely egyre jobban szűkül és egyre jobban körülzár minket. A vi­lágpolitikának persjjektivája bizony nagyon sö­tétnek látszik, ámbár közvetlen veszélytől nem kell tartanunk. (Derültség jobbfelöl.) Daczára a félhivatalos riadóknak, melyek Bécsben, Berlin­ben, sőt Budapesten is elhangzottak, mert mind­KÉPV'H, NAPLÓ, 1910—1915. XXIII. KÖTET. ezen riadókra nagyon nyomatékosan ráczáfolt az Osztrák-Magyar Bank kamatlábleszállitása. Még egyszer ama reményemnek adok kife­jezést, hogy lesz még módunkban a suum cuique, mindenkinek a magáét elve alapján a nemzetiségi bókét előmozdítani és a demokrá­cziának, a demokratikus intézményeknek életbe­léptetésével megteremteni azt a békét, mely az egyenlőség, a jog és a szabadság szeretetén épül fel. És ha megteremtjük azt a magyar álla­mot, amelyben polgárainak szabadsága szent, akkor a nem magyarul beszélő honfitársaink közül is egyre többen fognak csatlakozni ahhoz a magyar szupremácziához, amelyben nem el­nyomóikat, hanem jóindulatú támogatóikat látják. (Ugy van! a baloldalon.) Ezen elveket, ezen alapelveket nem látom biztosítottnak a jelenlegi román tárgyalásokban sem, és ezért a ministerdnök ur válaszát tudo­másul nem veszem. (Elérik éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Miután a ház az ülés elején hozott határozat szerint ma csak x /g6-ig- tárgyalja a napirendet és V26 óra már elérkezett, viszont a ministerelnök ur válaszához még történt felirat­kozás, a vitát most megszakítjuk. Mielőtt az interpelláczió meghallgatására térnénk át, megteszem javaslatomat a legköze­lebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Tisztelettel javaslom, hogy a ház legköze­lebbi ülését holnap, pénteken, f. hó 20-án d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a mai ülés napirendjét. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? Szentiványi Árpád képviselő ur kíván szólni. Szentiványi Árpád: T. képviselőház! Tekin­tettel arra, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fiának halála évfordulóját rendesen kegyeletes emlékünnepélylyel szoktuk megülni s ezen a napon eddig a ház, legalább tudomásom szerint, ülést nem tartott, indítványozom az elnök ur javaslatával szemben, hogy mivel Kossuth Lajos halálának évfordulója holnap lesz, a ház a hol­napi napon ülést ne tartson. (Helyeslés a bal­oldalon. Zaj a jobboldalon.) Nincs kifogásom az ellen, ha ugy méltóztatnak határozni, hogy azt az ülést, amelyet holnap tartanánk, szombaton tartsuk meg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Gr ; Tisza István ministerelnök: T. képviselő­ház! Én azt hiszem, hogy azzal hazánk nagy­jainak emlékét egyáltalán nem sértjük meg, ha az ő haláluk napját hazafiúi munkásságban töltjük el. Ez volt felfogása a képviselőháznak a múlt­ban is, mert a nálam levő adatok szerint Kossuth Lajos halála napján ülést tartott a ház 1896­ban és 1897-ben Szilágyi Dezső elnöklete alatt, 1899-ben, 1900-ban, 1901-ben Perczel Dezső elnöklete alatt, 1902-ben és 1903-ban gróf 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom