Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-524

176 524. országos ülés ídíh márczius 19-en, csütörtökön. fel, stb. Ezekkel azonban részletesen tovább nem foglalkozom. (Halljuk! Halljuk !) A román jiarasztság gazdasági helyzetét ecsetelve, azt mondja, hogy »az általános gazdasági helyzetük egyes területeket leszámítva — Bihart és a Végeket — nem volt rossz, de faji tulajdonságai: a lustaság és a könnyű költekezés lassanként bajba sodorták«. Haller István: Mit szól hozzá Miháli? Gr. Esterházy Mihály: »Senki azt a faji tulajdonságot nem ismeri jobban, mint az oláh vezetők, és senki nem használja ki oly nagy mértékben, mint épen ők. Épen azért, amikor kölcsönöket vesznek fel, és azután árverésre kerül a dolog, a törvény előírja, hogy a hirdetmény kifüggesztessék és a szokásos módon közzététessék. A jegyző a legtöbb esetben ugy vélekedik, hogy a kifüggesztés az irni és olvasni nem tudók számára teljesen elegendő; egy délelőtt azután megjelenik a végrehajtó és az ügyvédjelölt, és a telek egy korona és 4 fillér áron kél el«. Haller István: Ez a fajszeretet politikája! Gr. Esterházy Mihály: Ezután igy folytatja: »Az oláh középosztály vagy mondjuk, az oláh gazdasági élet vezetőinek nagy és tudatos rosszhiszeműsége épen abban áll, hogy ők dupla játékot játszanak.« » Nemzetiségi voltukat felhasználják egy oly gazdasági tevékenységre, amely alkalmas arra, hogy az állampolgárok egy nagy részének ekszisztencziáját veszélyeztesse. Tevékenységüknek ez a része mit sem tud modern jelszavakról és szocziális szempontokról. Am következményeit, a mindinkább rosszabbodó viszonyokat, az egyesek tompa kétségbeesését és homályos haragját, arra használják fel, hogy egy nyilt, államellenes propagandát is vezessenek, amelyben az általuk kihasználtak vezérei gyanánt jelentkeznek és ezt a szerepet a modern haladás jelszavaival egyesek előtt majdnem tetszetőssé is tudják tenni. A külföldet egyenesen megtévesztik. A külföld nem. tud a képviselő urak bankprakszisáról, nem tudja hogy Vlád Aurél az »Ardeleana« ügyésze és Popovics a »Lugosana« elnöke, hogy Pop-Csicso az »Aradiana« élén áll és Maniu a »Patria« ügyeit viszi. A külföld komolyan veszi őket és amikor az általános választási jogot sürgetik, a népjogok bajnokait tiszteli bennök.« Haller István: Eomán-bankokráczia. Gr. Esterházy Mihály: »Az oláh nemzetiségi politika igen ügyesen készítette elő ezt a harmadik, mostani fejlődési fokot. Egy negyedszázadon keresztül kizárólag a gazdasági munkával foglalkozott és amikor érdekszálaival behálózta az egész oláhságot, amikor pópái a választásoknál már nemcsak túlvilági büntetésekkel, hanem a kölcsönök felmondásával is tudtak fenyegetőzni, kilépett a passzivitásból*. Haller István: Egészen munkapárti stílus. Gr. Esterházy Mihály: Es itt az aktivitásról szóló fejezetben azt irja (olvassa): »Paktálnak a magyar urakkal, amíg lehet, hogy nyugodtan dolgozhassanak és mi alatt egymás után adják be a telekkönyvi bekebelezési kérvényeket, a nép előtt ugy szerepelnek, mint védői a hatósági elnyomatás ellen«. Czitálja azután a »Dimineata«-t, amelynek 1906 szeptember 2-iki számában . . . (Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Elnök (Csenget. Felkiáltások jobbfelöl.): Kénytelen vagyok a képviselő urat a házszabályok 213. §-ára figyelmeztetni, amely szerint a beszédet idézetek felolvasásával mesterségesen nyújtani nem szabad. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj balfelöl.) Bakonyi Samu : Ez nem mesterséges nyújtás! Farkas Pál könyvéből idézett. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem Bakonyi képviselő urat. ne méltóztassék az elnököt az enuncziáczióban zavarni. (Helyeslés jobbfelöl.) Gróf Esterházy Mihály képviselő ur idézeteit elég türelemmel hallgattam, hisz több mint negyed órája állandóan olvas Farkas Pál könyvéből. (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Ennélfogva megállapítható az az eset, amelyet a házszabályok 213. §-a a beszéd mesterséges nyújtására vonatkozólag meghatároz. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bál- és a szélsöbaloldalon.) Haller István: Nagyon érdekes! (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek. Bakonyi Samu: A következetességből megleczkéztetett minket. Itt a következetesség! Elnök: Kérem Bakonyi Samu képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Esterházy Mihály: Én ezen idézetekkel azért foglalkoztam bővebben, mert azt gondoltam, hogy valaki, aki a román kérdést tanulmányozta . . . Bartos János: Farkas Pál! Gr. Esterházy Mihály: ... s a román középosztálynak működéséről különböző adatokat gyűjtött össze, mindenesetre olyan dolgokat hozott fel művében, amelyek az egész román paktumra, az összes tárgyalásokra igen érdekes világot vetnek. (Igaz/ Ügy van! balfelöl.) Bakonyi Samu: Es Farkas Pál következetességére. Gr. Esterházy Mihály: Az, amit eddig idéztem, azt mutatja, hogy azok a képviselő urak, akik, amint ők mondották, három millió románnak nevében beszéltek, nem hivatott képviselői hazánkban élő románajku honpolgártársainknak, hanem egyszerűen annak a keletkező középosztálynak rejírezentánsai, amely, amint e könyv mondja, legnagyobb részben nem önzetlen munka által emelkedik magasabb fokra, hanem a nép vállain és több esetben a nép rovására emelkednek és lesznek nagygyá, hatalmassá és gaz-