Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-524
5H. országos ülés 1914 m egyházi czél oknál összesen 900.000 korona többlet szerepel, részben a papi kongrua szükségletének fedezésére, részben a lelkészi korpótlékok szükségletének fedezésére, részben pedig a hajdudorogi püspökség fokozódó szükségleteinek a kielégítésére. (Helyeslés.) Az átmeneti kiadások többletét főleg az idézi elő, bogy a jelen költségvetéstől fogva a különböző felekezeti és községi középiskoláknak adott segélyek, nem, mint eddig, annuitásban, hanem tőkében fognak nyújtatni és a vonatkozó tőkesegélyek vannak az átmeneti kiadások között előirányozva. A beruházásoknak 1 millió koronát kitevő csökkenését az idézi elő, hogy, amint már beszédem bevezető részében emliteni szerencsém volt, az egyes iskolaépítkezésekhez való városi és községi hozzájárulások csökkennek, minthogy azok a beruházások, amelyek a múlt évben városi stb. hozzájárulások alapján végre lettek hajtva, elesnek. Egyes czimeknél a már végrehajtott nagyobb építkezések befejezése folytán is apad a beruházások szükséglete. Az igazságügyi tárczának rendes kiadásai 2 millió koronával, átmeneti kiadásai 200.000 koronával, beruházásai 170.000 koronával emelkednek. Ezt a többletet túlnyomó részben a polgári perrendtartásról szóló uj törvény életbeléptetése folytán (Élénk éljenzés.) a személyzetnek szükségessé vált szaporítása, a dologi kiadásoknak emelkedése, a helyiségeknek megfelelő adaptálása idézi elő. Szaporittatik a birói, ügyészi és a jegyzői létszám és azonkívül, amint már bátorkodtam emliteni, a kisebb munkálatok ellátására tisztelt barátom, az igazságügyminister ur, kisérletképen a kezelői intézményt óhajtotta behozni. Többletet idéz továbbá elő az igazságügyi tárczánál a Czeg'éden a fiatalkorú bűntettesek részére létesítendő fogház költsége, továbbá a javítóintézeti ügynek a fejlesztése. 300.000 korona van felvéve a Budapesten létesítendő, fiatalkorú bűntettesek részére szolgáló intézet építési költségeinek első részletéül és 50.000 korona irányoztatott elő dologházak létesítésére. (Helyeslés.) Ezenfelül ugy, mint eddig, a törvénykezési építkezések czéljaira 3 millió korona hitel áll az igazságügyminister ur rendelkezésére. A honvédelmi tárcza rendes kiadásai 11,300.000 koronával, átmeneti kiadásai pedig 2,200.000 koronával magasabban vannak felvéve a honvédség programmszerü fejlesztése érdekében. A felvett többletek túlnyomó részben, amint bátor voltam jelezni, a tüzér ég fejlesztésére szükségesek. Ezekkel a többletekkel szemben a programmnak megfelelőleg 4,600.000 koronával volt csökkenthető a beruházási szükséglet. Áttérve ezután az állami költségvetés bevételeinek ismertetésére, a rendes bevételek 119,300.000 koronával emelkednek. Ebben a bevételi többletben 36,600.000 korona a különböző üzemek bevételeinek emelkedésére esik, amely tétellel bővebben foglalkozni nem szándékozom miután az egyes üzemek megbeszélése alkalmával voltam már szerencsés rámutatni a bevételek növeárczius ly-én, csütörtökön. 149 kedésére. 42"3 millió többlet mutatkozik az egyenesadóknál, amely többletnek legjelentékenyebb, mintegy 30 millió koronát kitevő része az egyenesadóreform elmaradása folytán áll be. Amint méltóztatnak emlékezni, már az 1913. költségvetés összeállításánál is jeleztem, hogy 30 millió koronával kevesebbet voltam kénytelen előirányozni az 1913 évre, miután az egyenesadóreform végrehajtására számítottam. Most, hogy a végrehajtás elmaradt, 30 millió többlet jelentkezik ezen a czimen. A többi 12 millió korona pedig az 1913 óta beállott természetes fejlődés következménye, amelyből 6 millió esik a házadóra, 2 millió a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egjdetek adójára, 3 millió a vasúti szállítási adóra, mig a fenmaradó 1 millió korona az általános jövedelmi pótadónak, az alapadók emelkedése folytán bekövetkező aránylagos emelkedésére esik. Ez feltétlenül be fog folyni, mert az 1913. közismerten kedvezőtlen évben 46 millió folyt be ezen a czimen. A fogyasztási adók czimen 30,600.000 korona többletet irányoztam elő. Ebből 13 millió esik a különböző fogyasztási adónemek természetes fejlődésére, ugyancsak indokolva az 1912. évi tényleges eredményekkel és az 1913-ra előirt összegekkel. További 17.500.000 koronát irányoztam elő azért, mert a szeszadó és a szeszadópótlék tételének hektoliterenként 20 koronával, a mostani 140 koronáról 160 koronára való felemelését hajtjuk végre. A bélyeg czimen várható bevételi töbWet 5,600.000 korona, részben a természetes fejlődés figyelembevételével, részben ped'g azért, mert az uj polgári perrendtartással kapcsolatban a törvénykezési bélyegilletékek revíziója van tervben, amelyre vonatkozó törvényjavalatot legközelebb lesz szerencsém a t. ház elé terjeszteni. Ezen revízióval a törvénykezési bélyegek némi emelése is tervbe van véve, részben azért, hogy ezáltal fedeztessenek a polgári perrendtartás életbeléptetésével járó tetemes kiadások, részben pedig azért, hogy ezáltal gát vettessék a Magyarországon még mindig nagyon nagy mérvben uralkodó jjerlekedési hajlamnak. A dohányjövedékből várható bevételi többlet igen mérsékelten, 3,800.000 koronában van felvéve. Ezeken a tételeken kívül a még' jelentkező és körülbelül 10 millió koronát tevő rendes bevételi többletből 1,600.000 korona a nyugdíjjárulék czimen van felvéve, mig a fenmaradó rész főleg a különböző adminisztratív bevételeknek az előző évi eredmények alapján történt előirányozásából áll elő. A rendes bevételeknek 119,300.000 koronát tevő emelkedése az összes kiadásoknak 191,342.000 koronát tevő emelkedését természetesen nem ellensúlyozza és igy a költségvetési egyensúlynak fentartnatása és biztosítása érdekében a rendkívüli bevételek 72 millió koronával nagyobb összegben voltak előirányzandók, mint az 1913-ik évben. A nem kölcsönből eredő rendkívüli bevételek terén mindössze az a lényegesebb eltérés, hogy 1 millió korona lett előirányozva a kereskedelem-