Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-524
146 52b. országos ülés lÖli márczius íy-én, csütörtökön. vetéssel. 110.000 koronát vettem fel a bányaigazgatóságnál a bányakutatásoknak nagyobb mértékben és rendszeresen való üzésére. Sajnos, hogy Magyarországon a bányakincsek kellően és rendszeresen felkutatva nincsenek. Azon eredmények, amelyek jelentk:znek, mióta e tárczát van szerencsém vezetni és amióta a rendelkezésemre álló eszközök keretén belül e kutatás akra az eddiginél nagyobb gond fordittatik, kedvezők. Fénypmtj ok az eggbelli pstroleum előfordulásának kutatása, amely nagyon előnyös és nagyon kedvező előfordulásnak mutatkozik és amely nagy előfordulás nagyon biztató a tekintetben, Hogy Eggbelltől lehúzódva egészen a Dunáig még jelentékeny pstroleummennyiség áll rendelkezésre. Ezek az eredmények tehát csak fokozzák törekvéseinket, amelyeket, amióta e tárczát vezetem, mindig ápoltam, hogy ugyanis az ország bányászati kincseit rendszeresen minél nagyobb mértékben, minél gyorsabban felkutassák, hogy e felkutatott kincsek akár az állam, akár magánvállalkozások által kihasználtassanak. (Élénk helyeslés.) A bányászat terén ezt sokkal fontosabb teendőjének tartom az államnak, mint a mai üzletileg abszolúte nem jövedelmező fémbányászatot. (Mozgás.) E tekintetben abban a nézetben vagyok, hogy fémbányászati üzemünk fokozatosan redukáltassék. Epén e redukezió keresztülvitele érdekében nagyon fontos, hogy lehetőleg más bányászati kincsek legyenek feltárhatók, hogy az a bányászlakosság, amely évszázadok óta megszokta ezt a foglalkozást, ha nem is ugyanabban a keretben, de más keretben szintén bányászattal legyen foglalkoztatható. Ebben a tekintetben ugyan a tapasztalatok kedvezőtlenek, mert bámulatomra épen ott, ahol elég bánya van, a selmeczi kerületben, a bányamunkások más, mint az általuk megszokott bányamunkára alig vehetők igénybe, alig vállalkoznak. Keresztülviendő azonban a redukezió feltétlenül, mert e tekintetben oly anomáliák előtt állunk, amelyek megemlítését szintén nem tartom feleslegesnek. Nem tartom feleslegesnek azért, hogy e tekintetben a közvélemény kialakuljon és remélem, hogy a közvélemény kialakulása elő fogja mozditani azt, hogy azt a programmot, amelyet magam elé tűztem, megvalósítsam. Mi a selmeczi bányászatot fentartjuk az ottani lakosság megélhetése érdekében. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez helyes intézkedés, mert a kérdést megoldani csak ugy lehet, ha az ottani munkások megtalálják megélhetésüket, de szükséges gondoskodni arról is. hogy Selmeczbányának, ennek a törekvő, és a múltban nagy szerepet játszó városnak virágzása is biztosittassék. A selmeczi bányászat évente kerekszámban 1,700.000 korona deficzittel dolgozott, amivel szemben a munkások tiszta keresete c ;ak 1,400.000 korona volt. Fentartunk tehát egy veszteséggel működő bányászatot a munkásság érdekében és emellett többet fizetünk rá erre a bányászatra, mint amennyit a munkásság keres. A kérdés megoldása nagyon nehéz, mert Selmeczbänya kedi vezőtlen fekvése folytán az iparfejlesztés nagy nehézségekbe ütközik. Kétségtelen azonban, hogy a selmeczi polgárság és munkásság fejlődése érdekében keresnünk kell egy más megoldást, amely nem ilyen irraczionális. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha Kapnikbányán a másfél év óta tervezett és eredményesnek mutatkozó beruházások végre lesznek hajtva, remélem, hogy á fémbányászat is jövedelmezőbb lesz és ha nem is kamatot hozó, de legalább üzleti felesleggel záruló mérleget fog felmutatni, különösen akkor, ha — ami szintén olyan feladat, melylyel foglalkoznunk kell — a fémkohászat terén a modern technika vívmányainak megfelelő berendezéseket rneghonositjuk. Hiszen fémszegény érczeink tekintetében igen fontos, hogy az érczekben rejlő fémet a lehető legtökéletesebb módszerrel vonjuk ki. Ma nálunk a fémnek csak 60%-át vonják ki, holott Ausztriában 80%-át, sőt azon felül is. A kezdeményező lépések e tekintetben is megtörténtek, amennyiben az eddigi mechanikai és tüzelési alapon nyugvó fémkohászati berendezésekkel szemben a nagybányai kerületben egy cyanlugozási telepet létesítünk, amely a modern technika vívmányai szerint fogja az erezet kiválasztani és amelytől üzleti tekintetben is igen kedvező eredményeket várunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Az állami kőszénbányászat kiadásai 121.000 koronával csökkennek, főképen azért, mert a személyzet igen lényeges redukezióját hajtottam végre. A kiadások csökkenésének megfelelően az üzleti mérleg is 130.000 koronával javult. Ennek ellenére a jelen költségvetés keretében a kőszénbányászat mérlege még 700.000 korona deficzitet tüntet fel, remélem azonban, — minthogy az állami kőszénbányászat körülbelül egy év óta igen kedvező fejlődést vett — hogy az 1914—15-ik év folyamán sikerülni fog ezt a deficzitet teljesen eloszlatni. A költségvetés realitása érdekében nem akartam olyan tételt beállítani, amely csak reményen nyugszik s nem pozitív tudomáson, de kifejezhetem azt a reményemet, hogy az 1914—15. évi költségvetésben sikerülni fog eltüntetni a deficzitet, sőt a jövőben bizonyos superplus is elő fog állani és a kőszénbányászat, amelyet az állami kezelésben feltétlenül meg akarok tartani, idővel az államnak, ha nem is jól, de tűrhetően jövedelmező üzlete lesz, az általunk termelendő 8—9 millió métermázsa kőszén pedig bizonyos fokig szabályozólag fog hatni a kőszénárakra is. (Helyeslés a jobboldalon.) A pénzügyi tárcza kiadásai emelkedésének túlnyomó része, tudniillik 9,900.000 korona az állami vasgyárakra esik. Ezzel szemben azonban az állami vasgyárak bevételei is emelkednek 11,500.000 koronával, ugy hogy az állami vasgyárak mérlege 1,600.000 koronával javul és összesen 8,800.000 korona felesleget mutat fel, amely felesleg föltétlenül be fog folyni, miután az 1913-iki kedvezőtlen üzleti évben is 10 millió korona volt az állami vasgyárak fölöslege, ugy hogy ezen a téren határozottan kedvezőbb előirányzatot ter-