Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-524
524. országos ülés lQlí márczius i9-cn, csütörtökön. 147 jeszthettunk volna elő. amit azonban a költségvetés realitása érdekében mellőztünk. Az áUamnyomdának kiadásai 172.000 koronával emelkednek ; ezzel szemben a bevételek emelkednek 300.000 koronával, ugy hogy a mérleg 128.000 korona javulást tüntet fel. Uj tételként szerepel a költségvetésben 1,600.000 korona a nyugdijjáruléki alap dotáeziója számára. Amint emlékezni méltóztatnak, az uj nyugdij törvény az állami alkalmazottak által befizetendő nyugdij járulékot visszaadja a tisztviselőknek oly formában, hogy ezen járulékokból egy alapnak képzését rendeli el, mely a tisztviselői jóléti intézmények fedezésére forditandó. Most az 1,600.000 korona az az ö szeg, mely a pénzügyi tárcza kiadásánál ez alap dotácz'ójára elő van irányozva. Ennek mikénti felhasználása tekintetében pozitive a t. házat még nem tájékoztathatom, mert az erre vonatkozó tanulmányok még befejezve nincsenek és mert módját akarom nyújtani annak is, hogy ezen alap mikénti felhasználása tekintetében elsősorban az érdekelt állami alkalmazottak óhajai is kifejezésre juthassanak és amennyiben lehetséges, figyelembe vehetők legyenek. Én mindenesetre arra törekszem, hogy ez az alap nem költséges létesítményekre, nem luxuskiadásokra fordittassék, melyekből egy-két tisztviselőnek, egykét állami alkalmazottnak lehet csak bizonyos előnyöket biztositani, hanem hogy ezen alap lehetőleg demokratikus és olyan czélokra fordittassék, hogy az a tisztviselők minél nagyobb tömegének, azok zömének javára szolgáljon. (Helyeslés.) E tekintetben csak mint eszmét bátorkodom megpendíteni, hogy véleményem szerint legczélszerübb volna ez alap tekintélyes részét ugy felhasználni, hogy abból ösztöndíjakat juttassunk tisztviselőknek olyan gyermekei részére, kik olyan iskolákba járnak, amilyen iskolák azokon a helyeken, hol az illető tisztviselők állomásoznak, nincsenek. (Helyeslés.) Ha ez a kérdés ily módon oldatnék meg, ezt kapcsolhatónak vélem két más szocziális és nemzeti szempontból is fontos kérdéssel. Az egyik az, hogy lehetőleg praktikus pályákra tereljük a tisztviselők gyermekeit, (Élénk helyeslés.) hogy ezen ösztöndijak lehetőleg ne gimnáziumokra, ne egyetemekre, hanem ipari iskolákra és más praktikus czélokra, esetleg nem is iskolákra, hanem mesterségekre, vagy ilyen czélokra szolgáló tanulmányokra adassanak. (Elénk helyeslés.) Másrészt előmozdithatónak vélem ezzel azt a kérdést is, mely a t. ház napirendjére tűzött mostani vitában oly nagy szerepet játszik, hogy t. i. a magyar intelligenczia gyermekei megtanulják a nemzetiségek nyelvét, amit el lehetne érni oly módon, hogy a magyar gyermekeket lehetőleg nemzetiségi helyekre küldjük iskolába, a nemzetiségi gyerekeket pedig magyar vidékekre. (Elénk helyeslés.) Ily módon olcsó eszközökkel, nem pedig drága internátusokkal (Igaz ! ügy van!) sokkal nagyobb, sokkal szebb eredményeket lehet majd elérni. (Elénk helyeslés és taps.) Áttérve a kereskedelemügyi tárczára, a kereskedelemügyi tárczának rendes kiadásai 34,900.000 koronával emelkednek, az átmeneti kiadásai emelkednek 5,100.000 koronával, a beruházásiak pedig 870.000 koronával. A kiadások emelkedéséből 580.000 korona esik az államépitészeti hivatalokra és a közutakra főleg azért, mert az állami közúti hálózat 500 kilométerrel bővült. (Helyeslés.) Előirányoztatott továbbá az ujvidék-péterváradi Duna-hid épitéséhez adandó 1,400.000 korona államsegély első részleteként 700.000 korona, és 1,500.000 korona vétetett fel a törvényhatósági utak épitésének fokozott támogatására. (Elénk helyeslés.) ugy hogy az utóbb emiitett czimen a költségvetésben immár 4"5 millió korona fog a kormány rendelkezésére állani. Az iparoktatási intézmények fejlesztésére 184.000 korona vétetett fel a költségvetésbe, 130.000 koronával emelkedett továbbá a munkásbiztositás szükséglete azért, mert az Országos Munkásbiztositó Pénztár igazgatási költségei emelkednek. A posta, távirda és távbeszélő rendes kiadásai a forgalom emelkedéséhez és az anyagok drágulásához képest 6,500.000 koronával emelkednek; ezzel szemben azonban emelkednek a bevételek is 7,200.000 koronával, ugy hogy az üzemnek mérlege 700.000 korona felesleggel zárul. Ugyancsak javul a postatakarékpénztár mérlege is. Sajnos, nem mondhatom ezt az állam legnagyobb üzeméről: az államvasutakról. Az államvasutaknál a kiadások 27,225.000 koronával voltak emelendők és ezzel szemben a bevétel a realitás érdekében csak 15 millió koronával volt emelhető, ugy hogy az államvasutak mérlege 12,225.000 koronával romlott. Az 1913. évi költségvetésben előirányzott 139,500.000 korona üzleti felesleggel szemben a jelen költségvetésben csak 127,225.000 korona üzleti felesleg van előirányozva, ami azt jelenti, hogy 74'33%-os üzleti hányaddal irányoztuk elő a m. kir. államvasutak költségvetését az 1913. évi költségvetésben szereplő 70"99%-os üzleti hányaddal szemben és az 1912. évben tényleg mutatkozó 75'41%-os üzleti hányaddal szemben. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy az 1912. évben a 75'41%-os üzleti hányad elérhető volt annak daczára, hogy a tarifaemelés 1912-ben nem az egész évben érvényesült, a mostani 74'33%-os ' üzleti hányad előirányzása mindenesetre olyan konzervatív előirányzat, amelynek betartására feltétlenül számítani lehet. Sőt én kétségtelennek tartom, hogy azok az intézkedések, amelyeket a t. kereskedelemügyi minister ur az államvasutak üzemének gazdaságosabbá tételére és a kereskedelmi szellemnek az igazgatásba, való bevezetésére máris tett és a jövőben is tenni szándékozik és : amely intézkedések épen most vannak folyamatban, kedvező hatásukat már az 1914—15. évi 19*
