Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-524

5M. országos ülés I9lí márczíus 19-én, csütörtökön. 141 okozza, hogy a honvédség beruházásai 4,600.000 koronával csökkennek. T. i. a honvédtüzérségnek az eredeti programmnál tervezett gyorsabb felállítása érdekében a honvédségi rendes és átmeneti kiadások sokkal nagyobb mértékben növelteinek, mint az az eredeti programm szerint terveztetett és ennélfogva az állami pénzügyek kímélése szempontjából a honvédségi beruházások későbbi időre tolattak, akkorára, amikorára már a honvédségi tüzérség fel lévén állitva, a rendes és átmeneti kiadások nagy szükséglete többé nem fog előfordulni. Ezenkívül a beruházásoknak 2,700.000 koronával való csökkenését okozza még az, hogy az 1904. évi XIV. t.-czikk által megállapított beruházási programm be lévén fejezve, ezen a czimen az 1914—15. évi költségvetésben további előirányzásnak szüksége nem forog fenn. Az ezen felüli körülbelül 1,000.000 koronát kitevő csökkenését a beruházásoknak az idézi elő, hogy egyes városi hozzájárulások révén véghezvitt iskolaépítkezések befejeztettek és ennélfogva sem a kiadásokban, sem a bevételekben ezen városi hozzájárulások és az ezek alapján végrehajtandó beruházások előirányozva nincsenek. Azonkívül némely tárcza keretében az adminisztratív czélokat szolgáló beruházási szükséglet egyes építkezések befejezése folytán csökkent. A nagy állami üzemek beruházásai azonban nem csökkentettek, sőt ellenkezőleg, mint a részleteknél leszek szerencsés előadni, egyes üzemeknél a szükséghez képest jelentékenyen emeltettek is. Ezek után áttérve a részletekre : az országgyűlés kiadásai 295.000 koronával emelkednek, az országgyűlés két háza által megállapított költségvetésnek megfelelően, részben azért, mert a delegácziók Bécsben fognak tartatni, részben azért, mert ezúttal irányoztatott elő először a képviselőházi őrség költsége. A közösügyi kiadások a rendes kiadások keretében 20 és fél millió koronával emelkednek, a rendkívüli közösügyi kiadások pedig 34'6 millió koronával. Minthogy azonban az eddigi szokásnak megfelelően a hadsereg és a haditengerészet fejlesztésére szolgáló rendkivül közösügyi kiadások kölcsönre utaltattak, ezen a czimen a rendkívüli bevételek 33'5 millióval emelkednek, ugy, hogy a közösügyi kiadások nettó többlete 21 '7 millió korona. Ennek a számnak a megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy az 1914/15. évi állami költségvetés előirányzatának eredményei az 1914. évi I. t.-cz. értelmében az 1913. évi költségvetéssel hasonlittatnak össze, tehát az összehasonlításnál figyelmen kívül hagyatik az 1914. év első felére megállapított költségvetés, illetve nem vonatik le az a költségtöbblet, amelyet a delegácziók az 1914. évi első félévre vonatkozólag a múltban megállapítottak. Ez a többlet az egész évre átszámítva nettó 11,400.000 korona. Ugy hogy ha ezt számításba veszszük, akkor a közösügyi kiadások nettó emelkedése tulajdonképen csak 10'3 millió korona. A nyugdijak szükségelete 8,990.000 koronával emelkedik, amit túlnyomó részben, körülbelül 4,600.000 korona erejéig, az uj nyugditjörvény által megállapított nagyobb ellátások szükséglete idéz elő. Ebből a 4,600.000 koronából 1,600.000 korona esik az 1912. év előtt nyugdíjazott özvegyek nyugdijainak fölemelésére. A többi 3,000.000 korona többletet a természetes fejlődés, tudniillik az 1913. évi költségvetés összeállítása óta újonnan nyugdíjba ment és az 1914/15. költségvetési év folyamán nyugdíjba menendő tisztviselők és növedékbe jövő özvegyek és árvák ellátásának szükséglete idézi elő. Ez igen jelentékeny összeg, sokkal több, mint a rendes évi emelkedés, amiknek oka egyrészt az, hogy itt tulaj donképen másfél évi emelkedés szükségletéről kell gondoskodnunk, másrészt pedig az, hogy az uj nyugdíjtörvény életbelépése után a tisztviselők tömegesebben mennek nyugdíjba. Természetes tehát, *hogy most ebben az időszakban a nyugdíj többlet szükséglete sokkal nagyobb mértékben emelkedik, (ügy van! Ugy van I a jobboldalon.) Az államadósságok szükséglete összesen 37 millió koronával emelkedik. Ezen előirányzat által fedezve vannak az összes kibocsátott államadósság kamat- és tőketörlesztési szükségletei, beleértve az újonnan kibocsátott 500 millió korona névértékű 4 és -/4%-os törlesztéses járadék kamatszükségletét is. Ezzel szemben apasztható volt a tárczát terhelő kölcsönök szükséglete 254.000 koronával azért, mert az 1883. évi XLI. t.-cz. alapján a kincstári telepesek részére fölvett jelzálogkölcsön kamat- és tőketörlesztési szükséglete apadt és apasztható volt 114.000 koronával a kamatbiztositást élvező vasutaknak adandó előleg, ezen vasutak üzleti fölöslegének kedvezőbb alakulása következtében. 3 millió koronával emelkedik a HorvátSzlavonországok beligazgatási szükségletére szánt összeg az 1906. évi X. t.-cz. által beczikkelyezett és ideiglenesen 1915 közepéig fentartott pénzügyi egyezmény által megállapított mérveknek megfelelően, ugy hogy Horvát-Sziavonországok beiigazgatási szükségletére immár 32 és % millió lesz fordítható, jeléül annak, hogy az uj pénzügyi egyezmény megteremtette azokat az alapokat, amelyeken Horvát-Szlavonországok összes jogos igényei méltányos kielégítést nyerhetnek. (Helyeslés a jobboldalon.) A legfőbb állami számvevőszék, a ministerelnökség, a Felség személye körüli ministerium és a horvát-szlavon-dalmát minister és személyzetének költségvetési előirányzata az 1913. évi költségvetés kereteiben mozog, azzal az eltéréssel, hogy a ministerelnökség átmeneti kiadásai 438.000 koronával voltak apaszthatok, részben azért, mert elesik a szüksége annak, hogy az Ö felsége 40 éves koronázási jubileuma alkalmából Ö-Budán építendő templom, az a körül létesítendő liget és ebben emelendő obeliszk költségeire az idei költ-