Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-523

122 523. országos ülés Í91í amely a hatóság előtt még ismeretlen, amely azonban, különösen a clebreczeni merénylet óta, a vérbosszú gondolatával is foglalkozik. Ugyanebben a levélben olvasom, hogy milyen mértékben történt és történik ma-is Erdélyben a magyarság eloláhositása. Egyik módszere ennek az, hogy a román papok, mióta az unió megtörtént, már Kolonics ideje óta, a házasságkötéseknél folytonosan rezerválisokkal dolgoznak és más nyelvű, más nemzetiségű vegyes házasságoknál mindig kikötik a születendő gyermekeknek a román nyelvre való neveltetését, a román egyházba való felvételét. (Ugy van ! a baloldalon.) A másik baj az, hogy a magyar földesurak szivesebben alkalmaznak román munkásokat, mint magyar munkásokat. Eel van itt sorolva a községek egész légiója; de hiszen históriailag is igazolható dolog, hogy Máramarostól kezdve egész Marosvásárhelyig, ezen a nagy vonalszakaszon tulajdonképen régente magyarok laktak, akik ma el vannak oláhosodva. Felhozok erre egypár példát. Itt van pl. egy református káptalan, mely Bethlen Gábor idejéből való, a nagysajói káptalan. A nagysajói káptalannak — tiszta református alapítvány — van még tiz plébániája. Ezek között van Nagysajó és Kisbuda, ahol a templom még áll, de egyik-másik helyen ezekben a plébániákban még pap sincs. A templom áll, a fundáczió megvan, de a községben egyetlen egy magyar református lélek sem lakik már. Ismétlem, ez Bethlen Gábor-féle magyar protestáns alapítvány. Csodálatos dolog, hogy ezek a románok, a kik a mi keleti határszélünkön laknak, nem gravitálnak Nagy-Románia felé, legalább eddig nem, hanem itt, Magyarország határain belül fejtik ki az ő nemzeti propagandájukat és csodálatos asszimiláló erejüket. (Ugy van! balfelöl.) Az utolsó 12 esztendő alatt Magyarországból Amerikába 970.000 ember vándorolt ki, és ha azt nézzük, hogy e nagy kivándorlási arányszámok mellett milyen a kivándorlás a szomszéd Romániába, azt kellene hinni, hogy itt is nagy perczentekről van szó. Azonban ugyanez alatt a 12 esztendő alatt Romániába Magyarországból összesen 119.000 ember vándorolt ki, és ezeknek is nagy, sőt nagyobb része, fájdalom, nem román, hanem székely. És ha az ember az okát kutatja, hogy miért, akkor kisül, hogy a nemzetiségi elvnek az az igazi Achilles-sarka, hogy nincs a világon könnyebben megoldható probléma, mint a nemzetiségi kérdés, ha el tudja találni egy ország azt, hogy habár a szomszédba gravitáló nemzetiségi vagy faji aspirácziók fennforognak, a gazdasági existenczia kedvezőbb emitt. (Ugy van! balfelöl.) És ez nálunk teljesen bebizonyult. Annak, hogy B,omániába eddig különösen a román kivándorlás nem volt nagy, gazdasági és politikai okai vannak. Gazdasági oka az, hogy a földkerekség egyetlen országában sincs akkora agrárválság mint Romániában. Méltóztatnak márczius 18-án, szerdán. tudni, hogy ott a latifundiális, hűbéri korszak még ma is a legnagyobb virágzásnak örvend és az egyik agrár parasztlázadást követi a másik. (Ugy van! balfelöl.) Az odavaló oláh ]>araszt sem tud megélni Romániában, természetes dolog tehát, hogy a magyarországi még kevésbbé vágyódik oda, holott itt az Albina, Astra és a Victoria, valamint a többi intézet támogatásának révén földhöz, vagyonhoz és jogokhoz is juthat. Másrészt a politikai viszonyok odaát milyenek ? Ott olyan választási rendszer van, amely az u. n. Klassenwahl-System-nek, az osztályválasztási rendszernek felel meg, amely mellett az I. osztályban 14.500 választó választ 74 képviselőt, a II. osztályban 29.000 választó választ 72, a III. osztályban pedig 48.000 választó választ 32 képviselőt. Ilyen a pluralitásos osztályrendszer Romániában. Most szándékoznak ezeket a dolgokat megváltoztatni. Érdekes dolog azután, hogy a tisztelt román urak a nemzetiségi pártokkal szövetkezve Mangra Vazul ur szerkesztette programmjukban olyan tételeket állítottak fel, hogy pl. követeltek külön nemzetiségi tárczanélküli ministert; követelték a Romániával való vám-uniót, de azért ellene vannak Magyarországon az önálló vámterületnek (Derültség és mozgás a szélsőbaloldalon.) és azt hiszik, hogy ők Ausztriával, az iparállammal tudnak román közös vámterületet csinálni Magyarország nélkül! Ezek a politikai nonsensek. Ők felállítják törvényül az ő nemzetiségi nyelvüknek érvényesülését, de mikor a magyar nemzet követeli a magyar államnyelvnek a hadseregben való érvényesülését, akkor frontot csinálnak, amennyiben ők a német államnyelvet követelik. (Felkiáltások balfelől: Hallatlan !) S ők, akik csak nemrégiben Pop Csicsó István képviselővel Aradon egy népgyűlésen valóságos véres szájú beszédeket tartottak az általános választói jog mellett, Justh Gyula barátommal megjelenve, (Derültség jobbfelől.) már most megjelennek és kijelentik, hogy belátják, hogy ez időszerűit lehetetlen az általános választói jogot megcsinálni, s minket attakiroznak, hogy kurizálhassanak a ministerelnöknek, akinek minden kell a világon, csak általános választói jog nem. (Igaz! Ugy van! balfelől.) De ebből a nemzetiségi programmból érdekes részlet, hogy a Czernin gróf programmját majdnem szórói-szóra megtalálják az urak a régi nemzetiségi programmban, ugy hogy kedvem volna azt felolvasni, de nem teszem, mert az idő már rövid. Ebben már megmondják, hogy ők a hármas szövetséghez való'. tartozandóságnak európai fontosságot tulajdonítanak, ők érzik ennek az erejét és épen azért csak az esetben fognak a hármas szövetséghez csatlakozni, ha az ő itteni nemzeti igényeik teljesíttetnek. Ezzel elérkeztem egy ponthoz, amelylyel, mielőtt beszédemet befejezném, egy kicsit foglalkoznom kell, s ez a hármas szövetségre vonatkozó kérdés. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Érdekes