Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-505

505. országos ülés 1914- január 31-én, szombaton. 59 telte tőlünk, hogy higyjünk neki, amikor azt mondta, hogy a külvilág eseményei és a mi belső érzékeléseink között tulaj donképen nincs okozati összefüggés, hanem a kettő között csak egy állandó egy csodás, egy bámulatos parallelizmus áll fenn. De áttérek, t. ház, a kérdés másik oldalának fejtegetésére. Már rámutattam arra, hogy meggyőződésem szerint gróf Czernin túllépte azt a jogkört, túllépte azt a hatáskört, amelylyel ő mint bukaresti követ bir. (Ugy van! balfelöl.) Nem akarok bővebben nyilatkozni arról a szokatlan tényről, hogy egy szolgálatban levő követ közléseket tegyen a nagy világ előtt (Ugy van ! a baloldalon.) s ezáltal azon állam számára is, amely államnál ő akkreditálva van, olyan tényezőkről, amelyek pro vagy kontra azon tárgyalásokra nézve — amelyeket folytat — igen nagy befolyással birnak. Hiszen mi magyarok hozzá vagyunk, sajnos, szokva ahhoz, hogy az osztrák diplomácia urai nem a saját ügyességük, nem a saját fellépésük erejétől és súlyától, nem a saját tapintatuktól várják az útjukban feltornyosuló nehézségeknek elháritását, hanem a monarchia szerencsétlen viszonyaira hivatkoznak és mint máskor, ugy ezúttal is a magyar államiság testéből kivágott ajándékokkal akarják a saját tehetetlenségüket, a saját ügyefogyottságukat palástolni és jóvá tenni. (Igaz ! Ugy van ! Taps a balés a szélsőbaloldalon.) De lehetetlen kritika nélkül tűrni azt, hogy egy akkreditált követ olyan hangon merjen nyilatkozni a hazai viszonyokról, amint ezt gróf Czernin tette . . . Rakovszky István : Magyar ministerelnökkel szemben ! Gr. Bethlen István :. . . hogy merjen olyan hangot a magyar viszonyok jogos vagy jogtalan voltáról, a ministerelnök ur eljárásának helyes vagy helytelen voltáról nyilatkozni, mint gr, Czernin ! (Ugy van ! a báloldalon.) Es kérdem, szabad-e egy követnek azt mondani pl., hogy mindenkinek, aki azt mondja, hogy a román nemzetiségieknek Magyarországon nincsenek meg a szükséges jogai, igaza van ? (Felkiáltások balfelöl: Gyalázat! Mozgás a jobboldalon.) Továbbá, hogy »a dolgok mai állása igazságtalan«, stb. ? (Zaj.) Bocsánatot kérek, vagy követünk gróf Czernin, s akkor méltóztassék ilyen nyilatkozatoktól tartózkodni, vagy mondjon le arról az állásról, amelyet a mi jóvoltunkból tölt be s akkor beállhat a Skotus Viatorok és Popovics Aurélok sorába és azok sorából rákiálthatja erre a szerencsétlen országra, hogy itt igazságtalan állapotok vannak ; de ameddig ennek az országnak követe, addig határozottan tiltakozunk és kikérjük magunknak, hogy egy követ a mi viszonyainkról ilyen hangon beszéljen. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) És t. képviselőház, nem vet-e élénk világot ennek az urnak egész gondolkodásmódjára az az egy szó, amelyet odabiggyeszt, amikor a nemzeti egységünkről, a magyar nemzeti eszméről beszél, amikor azt mondja, hogy : »az önök nemzeti eszméje ?« (Nagy mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hát bocsánatot kérek, ezzel az egy szóval ez az ur megtagad minden közösséget a mi történelmi multunkkal, (Ugy van ! a baloldalon.) megtagad minden közösséget azzal az alappal, amelyen Magyarország j elenlegi politikai élete áll. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi, az ellenzék, a háznak ezen.oldaláról egyszer már figyelmeztettük a ministerelnök urat,hogy az az ur nem arra való, hogy egy olyan exponált ponton, mint amilyen Bukarest, Magyarország érdekeit képviselje. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj.) Akkor a ministerelnök ur szemben azon fejtegetésekkel, amelyeket gróf Apponyi Alberttől hallottunk és amelyekben rámutatott arra a múltra, amely ennek az urnak hivatalbalépése mögött áll, azt felelte, hogy addig, amig ő lesz a ministerelnök, addig gróf Czernin Bukarestben más politikát nem követhet, (Felkiáltások balfelől: Látjuk !) mint amelyet a külügyi kormány követ és amelyet a ministerelnök ma ellenőriz, s ha más politikát követne, ugy tudni fogja kötelességét. (Mozgás balfelől.) Én tehát azzal a kérdéssel fordulok a ministerelnök úrhoz, nem látja-e elkövetkezettnek az időt arra, hogy megtagadjon minden közösséget azzal az úrral, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) aki a maga részéről most már hivatal oskodása közben is megtagad minden közösséget velünk, megtagad minden közösséget Magyarországgal, kivéve a diszes állást, a méltóságot és a vele járó fizetést, amit tőlünk elfogadni ily körülmények közt lovagias eljárásnak gondol. (Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) A következő interpellácziót intézem a ministerelnök úrhoz. (Halljuk ! Halljuk !) Van-e tudomása a ministerelnök urnak fHalljuk ! Halljuk! Nagy mozgás. Elnök csenget.) arról, hogy Az Est czimü napilap január 25-iki számában »Bcszélgetés gróf Czernin Ottokárrak czim alatt egy interjú jelent meg, amelyben AusztriaMagyarország bukaresti követe a monarchiának Romániához való viszonyáról és azon összefüggésről nyilatkozik, amely ezen viszony és a ministerelnök ur által folytatott tárgyalások közt áll fenn ? 2. Azonosít ja-e magát a ministerelnök ur gróf Czernin Ottokárnak^ az ezen interjú-ban foglalt álláspontjával ? Es ha nem, hajlandó-e odahatni, hogy ezen nemzeti méltóságunkat sértő, valamint állami önrendelkezési jogunkat érintő nyilatkozatért a külügyi kormány részéről teljes reparáczió adassék í 3. Hajlandó-e a ministerelnök ur a magyarországi román nemzeti párt vezető férfiaival folytatott tárgyalásokat abbahagyni, vagy legalább addig függőben tartani, amig a monarchiának Romániához való külpolitikai viszouya teljesen nem tisztáztatik?« (Hosszantartó helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokát számosan üdvözlik.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szóim. Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselőház ) (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt válaszom tulaj8*