Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-502

u 502. országos ülés ÍMhjanuár 28-án, szerdán. sági állapotokból, hisz az természetes is. mert méltóztassék csak szem előtt tartani, hogy a háborúban sincs másról szó, mint emberekről, állatokról, utakról, kocsikról, vaggonokról. felszerelési czikkekről, étkezésről, egészségről, észről, esztelenségről, bátorságról, gyávaságról, szóval olyan dolgokról, amelyeknek előnyös vagy hátrányos volta itt is, ott is hátrányt jelent. Természetes, hogy akkor, amikor a fejlett kultúra a szivet nemesiti, az embert bátorrá teszi, elméjét élesiti, nagy szolgálatot tesz a hadügynek, két olyan elemet visz be a hadseregbe, ameiylyel csodákat lehet művelni, Természetes az is. hogy az ipar, a kereskedelem és földmivelés akkor, amikor könnyűvé és olcsóvá teszi a beszerzéseket, nagy szolgálatot tesz a hadügynek. Az is igaz, hogy a jó igazságügy a katonaságot erkölcsileg támogatja és az is igaz, hogy ha jó a közigazgatás, ez elsőrendű segítőtársa a hadügynek, ha mozgósításra kerül a dolog. Ebből méltóztatnak látni, hogy a katonaság csakugyan a mellett van és kell is, hogy a mellett legyen, hogy ezek a polgári ágazatok a legnagyobb mértékben a modern haladás és az előmenetel bélyegét viseljék magukon. Ámde a polgári ágazatok prosperálása mellett kivánni kell a katonai ügy fejlesztését is, mert mit ér nekünk a jövő zenéje, ha jók is az utak, sok is a vaggon, jó is az adminisztráczió, de háború esetén nincs elegendő puskánk, ágyunk, ha katonáink nincsenek kiképezve vagy szervezetlenségük tudatában abban a képzelődésben élnek, hogy mészárszékre viszik őket s ép ezért félszegen, gyáván viselik magukat ? Ha azonban a polgári szükségletek, a polgári ágazatok és erőtényezők jó állapotban vannak, ezek segítenek a katonaságon ; ha rossz állapotban vannak, kárt okoznak neki, de jó állapotban is csak akkor segítenek, ha a katonaügy is kellően fejlesztetik. (Ugy van! a jobboldalon.) És most engedje meg a t. ház, hogy még egy illúziótól foszszam meg azokat, akik azt hiszik, hogy a katonaság nélkül a közgazdasági állapotok nálunk prosperálhatnak. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztatnak tudni, hogy a fejlett közgazdasági állapotoknak, a fejlett kulturális viszonyoknak erőtényezője a pénz és a hitel. A pénznek és a hitelnek pedig nemzetközi és politikai vonatkozásai vannak. Ha már most egy olyan államról, amelynek sok ellensége van, az a hir terjed el, hogy katonaságát nem akarja fejleszteni, hitelvesztett lesz, nem bir előnyös kereskedelmi szerződéseket kötni, komplikácziók esetén az ellenséges diplomáczia járszalagán vezettetik és a gazdasági és kereskedelmi körök az illető állam értékeit devalválják. (Ugy van! a jobboldalon.) Ebből látható, hogy a katonaság az államoknak bizonyos tekintetben hű segítőtársa abban, hogy gazdagodjanak és kultúrájukat is fejleszszék. (Ugy van ! a jobboldalon.) Az a közmondás, amely ugy szól, hogy ha békét akarsz, készülj háborúra, igazában ugy fordítandó meg: ha jólétet és kultúrát akarsz, rendelkezzél erős katonasággal. Nem tagadom, vannak szerencsésebb államok, amelyek földrajzi helyzetüknél, etnográfiai viszonyaiknál és egyéb körülményeknél fogva nincsenek arra kényszerítve, hogy nagy hadi kiadásokat eszközöljenek. Ámde mi nem tartozunk az ilyen szerencsés államok közé, mi a szigorú lehetőség szempontjából ingoványos talajon állunk és ha mi ezt két szempontból nem fogjuk megalapozni, az állam épülete rombadől. (Ugy van! jobbfelöl.) Mi, t. ház, élni akarunk és mi Isten segedelmével élni is fogunk ; azonban nekünk nem szabad elfeledni azt, amit elfeledtek a törökök, hogy segíts magadon és az Isten is megsegít. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház a közös haderő fentartásához szükséges ujonczlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonczlétszámnak uj megállapításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök ; Kivan valaki szólni % Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslat czimét : igen, vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A ház a törvényjavaslat czimét elfogadja. Következik az 1. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Kivan valaki szólni ? (Felkiáltások : Nem I) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t elfogadni: igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen!) A ház az 1. §-t elfogadja. Következik a 2. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2. §-í>. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Felkiáltások : Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t elfogadni : igen vagy nem ? (Felkiáltások.: Igen !) A ház a 2. §-t elfogadja. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslat során fog a ház határozni. Napirend szerint következik az 1912 : XXXI. t.-czikk 5. és 12. §-ainak módosításáról szóló törvényjavaslat (ír. 906. 924) és pedig első sorban