Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

516. országos ülés 19Í& márczius 4-én, szerdán. 371 flektálni. Ezek közül az egyik az, hogy a technika fejlődése miatt vagyunk kénytelenek ujabb áldozatokat hozni, hogy a technika vívmányainak igénybevételében segítsük ezeket a társaságokat. Hát ezt a javaslat nem biztosítja. Mert a technika fejlődése — czidőszerint — oda tendál, akármennyire is védekezett ez ellen a kereskedelemügyi minister ur, hogy a hajók teljesítőképességét a tonnák és a sebesség fokozásával •biztosítsa. Ebben a javaslatban tonnakikötések egyáltalán nem szerepelnek. A hajóstársaságnak módjában van ennélfogva, ha kiselejtezteti mai legkisebb hajóját, azt a 600 és egynéhány tonnás hajót, ahelyett szintén egy 600 tonnásat építeni, mert csak a kiváló járatú hajókra, de azoknak sem mindegyikére, hanem csak azokra van megállapítva, hogy 3000 vagy 3500 tonnásaknak kell lenniök, amelyek át fognak menni Amerikába. Eszerint nincs biztosítva, hogy az épitendő uj hajók tonnatartalma mennyi szaporulatot fog jelenteni. Ami pedig a sebesség kikötésére vonatkozik, az a 9, 5, 11 és a próbajáratoknál 13 tengeri mérföld valóban nem az a sebesség, amelynek tulhaladására nem kellene igen rövid idő alatt számítani. Ha tehát a technika fejlődése kénytelenit arra, hogy szubvencziókat adjunk, akkor állítsunk fel sokkal magasabb követelményeket mindkét irányban, mert ezzel legalább biztosítva vagyunk belátható időn belül, hogy a technikai fejlődést nem fogják túlhaladni a többi társaságok és így nem hiába hozunk áldozatot. Az érdekképviseletekre vonatkozólag azt mondta a kereskedelemügyi minister ur, hogy nem is lehet megcsinálni azt, hogy az érdekképviseleteket az ilyen szerződések előkészítésébe, tárgyalásába be lehessen vonni, mert bizonyos diszkréczióra ilyenkor mindig szükség van. Ez természetes és igaz. -Nem is azt kifogásoltuk mi, vagy az illető érdekképviseletek, hogy ők e szerződés szövegezésében, a tárgyalásokban, alkudozásokban nem vehetnek részt. Ezt senki sem kívánta és senki sem kifogásolta. De mielőtt a javaslat a házba kerül, van mód arra, hogy az érdekképviseletek meghallgattassanak, előterjesztéseket tehessenek s ezek honor áltassanak, mert hiszen a szerződés még nincs megkötve és azt a szerződést azért hozták, remélhetőleg, a házba, hogy rajta még változtatni lehessen. Miért tárgyalunk egyáltalában, ha a szerződés akkor sem változtatható meg, amikor már törvényjavaslat formájába van öntve? Kell hogy megváltoztatható legyen az érdekképviseletek igényei szerint és azok bizonyára beterjesztették volna igényeiket, ha kellő módon és nyomatékkal lettek volna felszólítva, hogy tegyék meg észrevételeiket. Volt, aki nem is várt felszólítást, hanem maga jelentkezett és még annak sem adatott mód, hogy érvényesítsen valamit a szerződés elleni kifogásaiból. Azt mondja a kereskedelemügyi minister ur, hogy a tarifának megállapításában az érdekképviseletek részt vettek. Ez azonban csak részleges dolog. Mindenesetre jobb, hogy ez megtörtént, mintha ez sem történt volna meg. De ez korántsem elegendő, mert ezen érdekképviseleteknek nemcsak az az érdekük, hogy azt megtudják és abba legyen beleszólásuk, hogy minő tarifát lesznek kötelesek akczeptálni; hanem a piaezok, a járatok megállapítása a lényeges, hogy milyen piaezokat fognak az uj járatok felkeresni és vájjon használni fognak-e azok nekik, vagy ártalmukra lesznek: erre kell módot adni az érdekképviseleteknek, hogy hozzászólhassanak. Hogy a tarifához hozzászóltak, az csak porhintés és egy ropjmnt lényegtelen engedmény ezen társaságok elhallgattatására; de a lényeget, a czélt ez az eljárás egyáltalában nem szolgálja. Ismétlem újból, amit beszédem elején mondottam, hogy én igenis nagyon szívesen hagytam volna magam kapaczitálni. Azzal a lélekkel ültein itt, hogy argumentumokat fogok kapni, amelyek csakugyan indokolják ennek a szükségességét s a felemelt szubvencziók méltányosságát és igazságát és végül indokolni tudják, hogy vájjon csakugyan most a leghelyesebb időpontban, a legmegfelelőbb pénzügyi viszonyok közt hozzuk-e meg az áldozatot? Bevallom, képes lettem volna minden ellenvetésemről letenni és a javaslatot akczeptálni. De amikor csak apró, mozaik módon összeállított megjegyzésekre válaszolt a minister ur, a főellenvetések elől pedig kitért, azokra választ adni nem tudott, nem is próbált, akkor, t. ház, nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt mondhassam, hogy meg vagyok győzve. Igenis nem vagyok meggyőzve. (Derültség jobbfelöl.) Eem azért, mint ahogy a minister ur feltételezte, hogy mi nem vagyunk meggyőzhetők, hanem azért, mert neki nem állanak rendelkezésére azok az adatok, azok az argumentumok, amelylyel valakit, kinek álláspontja és aggodalmai vannak, meg tudna győzni, s & javaslatot épen ezért nem fogadhatom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ki a következő szónok? Szepesházy Imre jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy még egyszer éljek becses türelmükkel, azonban ezt abból az okból teszem, mert egyrészt a részletes vitában az előbbi határozat után, amely e részletes vitának mikéntjét, módját határozta meg s amelynek megállapítása mellett én az egész részletes vitát magunkra nézve illuzoriusnak tekintem, a részletes vitában résztvenni nem kívánok, másrészt pedig azért, mert a minister ur olyan kegyes volt, hogy az éu felszólalásommal foglalkozva, arra több ízben reflektált és igy abba a helyzetbe hozott engemet, hogy az ő megjegyzéseire viszont én tegyem meg a magam észrevételeit. Megállapíthatom, t. ház, hogy a minister ur nagy kedvességgel, nagy közvetlenséggel és 47*