Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

5Í6" országos ülés 1914- márczius 4-e'n, szerdán. 3(51 30%-ig terjedő levonásnak van helye. Ez természetesen arra az időre szól, amikor a járatot a társaság uj gőzössel teljesíthetné, de ezt saját hibájából nem teszi. Ez a levonás a marokkói járatnál mindössze 13.500 koronát teszi ki és ez természetesen alkalmaztatni is fog. Arra az időre azonban, amig az uj hajók nem készültek el, erre szól a 95. §., mely hajónkint és havonkint 8500 korona levonást statuál. Hat heti utat számitva, ez 12.750 koronát tesz ki. Ha a szerződés 95. §-a a kifogásolt kivételt nem tenné, akkor dupla levonás volna, ami végre is nem volna helyes. A magyar állampolgárság tekintetében is sok kifogásolni valót találtak az igen t. képviselő urak, különösen hogy itt nem járunk el olyan szigorúan, mint Ausztriában a Lloyddal szemben, mely abszolúte kiköti az osztrák állampolgárságot. Az Adriánál a 80. §. a »rendszerint« szót használja. Elismerem, hogy ez tágabb fogalom, azonban ki van mondva, hogy ettől csak kivételes és kényszerítő okokból térhet el és ezt minden egyes esetben igazolni köteles. Rakovszky István : Vis major esetében ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Méltóztassék megbízni a kereskedelemügyi ministerben, — nem bennem, hanem a mindenkoriban — hogy a szükséges erélylyel fog eljárni a jogos érdekek megvédésében. (Helyeslés a jobboldalon.) Az üngaro-Croata-nál, hol szintén panaszok voltak a magyar nyelv tekintetében, mint méltóztatik tudni, a főbb személyszállító vonalakon kiköttetett, hogy az utazóközönség érdekében a hajókon magyarul tudó közegeknek kell lenni. Ezen tul nem mehetünk, meit nem akarjuk e társaságnak akczióját túlságosan megnehezíteni. Nem olyan könnyű éppen a hajós-személyzetben a magyarságnak kellő érvényt szerezni, a legjobb akarattal sem. De itt a mi népünk a hibás, mert azt még megteszi, hogy beáll a szolgálatba, de a legrövidebb idő alatt, akkor, amikor a legértékesebb, mikor mintegy kitanult, otthagyja. Vagyis a »tengerre magyar !« itt annyit jelent, hogy a tengerre még mennek ugyan, de mielőbb visszavágynak. (Derültség.) A szerződésekben a kapitányok és gépészek alkalmazásánál a tengerészeti hatóságnak jelölési joga is biztosíttatott. Ez azonos azzal, ami a szabad hajózási törvényben is van, mi ezt onnan vettük át, egyrészt a személy- és vagyonbiztonság érdekében, hogy a lehető legalkalmasabbak neveztessenek ki, másrészt pedig, hogy honfiaink, kik a fiumei és buccarii tengerészeti iskolából kerülnek ki, az állások betöltésénél a társaságok által figyelembe vétessenek. Kifogásolta Springer képviselő ur, hogy a szerződés nem tartalmaz határozatokat a dokkolás és az élelmiszerek beszerzése tekintetében. Erre nézve az Adria-szerződés 25. §-ában, úgyszintén a többi vállalatok szerződéseinek megfelelő paragrafusaiban benne van, hogy minden hazai érdek a társaság egész üzletvitelében figyelemben részesítendő. Ez alá tartoznak a most jelzett kérdések KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXII. KÖTET. is, melyek a múltban is így kezeltettek ; méltóztassék megnyugvással venni, hogy ez a jövőben is igy fog kezeltetni. (Helyeslés jobbfelől.) Közbevetőleg hallom, hogy azt méltóztatik mondani, hog}

7 ezt a régi szerződés talán világosabban fejezte ki. Méltóztassék azért megnyugodni, hogy e tekintetben hiba nem lesz. Ha a régi szerződés ezt közelebbről szabályozta is, de ennek itt expresszis verbis az uj szerződésbe be nem vétele abszolúte nem azt jelenti, hogy ezt az ellenőrzési jogunkat nem fogjuk szigorúan gyakorolni. Springer Ferencz: Mi a szankczió ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Megvan minden szankczió, méltóztassék nyugodtan lenni. Huszár t. képviselőtársam rosszalta, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság 300.000 korona külön segélyt kap. Azt hiszem, nem méltóztatik kivánni, bár ha talán óhajtja, erre nézve is adok felvilágosítást. Ez arra vezethető vissza, hogy a társaság viszont a múltban az államvasutak részéről külön kedvezményben részesült. Ehhez joga volt s ennek egyenértékét állítottuk mi itt be. Különben is ez a 300.000 korona nem adatik feltétlenül a társaságnak; csak akkor esedékes, ha az 5%-os dividenda kiszolgáltatásához szükséges. Springer Ferencz: Miért 300.000 korona, miért nem csak a hiány ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Azért, mert — amint már bátor voltam mondani — ez kompenzácziókép adatott annak fejében, hogy az államvasutak részéről birt eddigi kedvezményektől elesett és ez a kompenzáczió köttetett ehhez a feltételhez, tehát ez még inkább megszólítás és azért lehetett megszoritani, mert emeltük a szubvencziót. Ez egyébként a tárgyalások folyamán adódott igy; ez az alKúnak egyik eredménye. A tartalékok kérdését is kifogásolták. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy itt végre az alapszabályok mérvadók és ezen nem teheti magát tul a társaság, annál kevésbbé, mert az alapszabályok megváltoztatása a minister hozzájárulásához van kötve. Kifogásolta t. képviselőtársam, hogy az uj szerződésben visszavonatott ugyan az illetékmentesség, mindazonáltal a mostani szerződések kiállítása bélyegmentes. Springer Ferencz (közbeszól). B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Amint közbeszóló t. "képviselőtársam helyesen megjegyzi, ez még a régi szerződési jogon alapszik és minthogy ma még a régi szerződések vannak érvényben, teljesen jogosan követelhették az illetékmentességet. Több oldalról kifogásoltatott az egyes szerződésekben az a külön segély, amely a szubvencziók megadóztatása esetére kilátásba van helyezve. Legyen szabad ennek a történetét elmondanom. (Halljuk! Halljuk!) Az uj szerződések tárgyalásakor kimondatott, hogy jövőre az adó46