Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

360 516. országos ülés 1914 márczius k-én, szerdán. Ha valahol egy kézben, vagy mondjuk, nem a kisemberek kezében vannak a részvények, ez épen a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság részvényeire áll. (Mozgás. Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Az állam!) Hogy az államnál egy nagyobb rész van, azt t. képviselőtársam is tudja. Erről szó nem volt köztünk és nem is akarok erre kitérni. Az állam kezében van 35000 részvény, ha jól emlékszem. A magánkézben, illetőleg a nem állami kézben levő részvények azonban 350 kivételével mint a Hitelbank és Leszámítoló Bank pertefeuille-jében vannak. Ha valahol, ugy itt a bank kezében van a vállalat, sokkal inkább, mint pl. az Adriánál, vagy n ás tára' latnál, amel ynek részvényei meglehetősen az idő folyamán a közönség kezébe jutottak, ugy hogy tudomásunk szerint magának a Kereskedelmi Banknak az Adria részvényei már csak kisebb része van meg, igaz ugyan, hogy a klientélája körében van. Rakovszky István : Igen, mert az inkompatibilitási törvény parancsolja ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Erre nem akarok kitérni, nem az én feladatom. (Zaj balfelöl.) Különben az igen tisztelt ellenzék részéről is a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kissé eltérő bírálatban részesült, mert egy része kifogásolja, hogy csak 6%-os jövedelmet fizet. (Zaj és ellenmondás a baloldalon.) Ha nem kifogásolta, hát erre helyezte a súlyt. De ellentétben a többiekkel, kifogásolták, hogy ott máskép van. Mások kifogásolták, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság a kormánynak egy nagy onust szab, hogy itt bizonyos esetekben pótolni kell a veszteséget. Az egyik a másiknak következménye, mi velük sirunk és velük vigadunk. Nézetem szerint hetyesen tettük és annál inkább tehettük ezt, mert a részvények többsége kezünkben van, tehát itt diktálhatunk mindenkép, mig a többinél meg kellett egyezni. A dividendáról nézetem szerint különösen az Adriánál talán több szó esett, mint kellett volna, mert végre ez nem mérvadó a kérdés elbirálásánál és nézetem szerint közgazdasági vállalatoknál, különösen ott, hol tetemes a koczkázat, sohasem szabad sajnálni, ha ők jó időkben keresnek. Rakovszky István: Nagyon helyes elv, ha nincs szubvenczió. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Szubvenczió mellett is ! Felállította egyik igen t. képviselőtársam azt a tézist is, hogy jó üzlet ez a hajózás, ezt látjuk a dividendákból, tehát jó üzlet lévén, minek adjunk szubveneziót. Végre az, hogy ez a múltban jó üzlet volt és tudtak dividendát fizetni, épen a szubvenczió mellett szól és még nem bizonyítja azt, hogy, ha ezen tekintélyes szubveneziót elvonnók, akkor ez még mindig jó üzlet volna, sőt egyáltalában olyan üzlet volna, melyet folytatnának a társulatok, mert nézetem szerint nem folytatnák ezen üzleteket, hanem inkább máskép fruktifiikálnák eddig szerzett tőkéiket. Ha mi az Adriának szubveneziót nem adunk, akkor az . . . (Zij és felkiáltások balfelől: Nem bukik bele!) Hogy én megbukjam ? (Derültség balfelől.) Rakovszky István : Dehogy ! Nem a minister ur ! Isten mentsen ! Inkább az Adria ! Huszár Károly (sárvári) : Inkább bukjék az Adria ! (Derültség balfelől.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: . . . akkor az Adria azon 25—26 miihót, amibe ezen uj szolgálat létesitése és berendezése, a befektetendő hajók kerülni fognak, nem fektetné a hajóiba. Megjegyzem még, — ez sem tartozik tulajdonképen ide, de a t. túloldal is sok olyan dolgot hozott fel, mely nézetein szerint nem tartozik szorosan a kérdés megítéléséhez . . . Szmrecsányi György : Pártkassza ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: méltóztassék elhinni, hogy én a pártkasszával igazín n:m fogok foglalkozni reflekszióimban ; tényleg sem foglalkozom vele. Ábrahám Dezső : Az a pénzügyminíster dolga ! Huszár Károly (sárvári) : Jeszenszky intézi! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Az Adria-részvényeket a Kereskedelmi Bank nyolez-tiz évvel ezelőtt a Léderer örökösöktől 520 koronájával vette meg. Méltóztassék a részvényeknek ezt az értékét alapul venni és nem mindig a 200 koronát ; hiszen elvégre ilyenkor a névérték nem mérvadó. Különben is ezt csak mellékesen jegyzem meg, mert az urak folyton erre hivatkoznak. Haller István : Az a jövedelmezőség folyománya ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Hasonlóan áll a dolog, sőt még nagyobb mértékben, a Magyar-Horvát Tengerhajózási Társaságnak Ez a társaság, elmondhatom, minden jiénzét hajókba fekteti. Ezt mint dicséretes kivételt említem meg. Itt az a két millió, amely most 15%-ot hoz, egészen más elbírálás alá esik, mert ez a társaság a más társaságoknál külföldön, különösen Ausztriában mostanában az adótörvényekre való tekintetből, szokásos vizezéssel ellentétben, önmagában konszolidálódott, a 15% osztalékot tehát kifogásolni nem lehet. Hallottam kifogásolni azt is, hogy a leírások tekintetében a társaságok nincsenek a szerződésben megkötve. A dolog ereszben ugy áll, hogy a társaságokat kötik az alapszabályaik, ezeknek megváltoztatásához pedig a minister jóváhagyása szükséges. Itt tehát külön intézkedéseket nem tartottunk szükségeseknek. Rakovszky István és Springer Ferencz t. képviselőtársaim az Adria-szerződés 95. §-át kifogásolták, azt mondván, ezek mintegy a levonások elengedésére vannak berendezve. Ha figyelembe méltóztatik venni a szerződés 64. §-át, amely ezzel reliáczióban van, akkor meggyőződnek t. képviselőtársaim arról, hogy itt nem az állam érdekeinek elejtéséről van szó, hanem a levonások kumulá ásának megakadályozásáról. A 64. §. ugyanis arról szól, hogy az egyszerű hajókkal végzett járatoknál