Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

5iö. országos ülés 191b márCzius k-án, szerdán. dm Károly t. képviselőtársam azon aggályát fejezte ki, hogy a hajók, — mint ez több oldalról is elhangzott — túlkicsinyek, vagy, mint Szmre­csányi igen t. képviselőtársam jelezte, propelle­rek és ennek folytán nagyobb tömegű áruk elszállítására talán nem is lesznek képesek, különösen, mert ezeknek egy része fentartandó a trieszti reláczióra. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni először is azt, hogy eddig az az eset még nem fordult elő, hogy a bejelentett árut ezek a »propellerek« — amint mondani méltóztatott — Fiúméból el ne tudták volna szállítani, mert elvégre is az a 3000 tonnás hajó körülbelül 450 vasúti vagon szállítmányát képes egyszerre befogadni, ami nem olyan ele­nyésző csekélység. (Szterényi József közbeszól.) A jiarti hajózásnál lényegesen kisebb hajók van­nak, de azt talán méltóztatik megengedni, 'hogy az áruk elszállítása tekintetében nehézség nem merült fel. Gondoskodás történt arról, hogy amennyi­ben 2000 tonna áru jelentkezik, amelyet az induló hajó nem tudott elszállítani, kötelesek a hajóstársaságok uj pótjáratot létesíteni húszon egy napon belül. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Azt hiszem tehát, hogy a kormány e részben is a kellő gondossággal járt el. (Helyes­lés a jobboldalon.) . Sj>ringer Ferencz t. képviselőtársam kifogá­solta, hogy a szerződés annyira zavaros, hogy szinte az a gyanú támadt az emberben, hogy a szándék az volt, hogy a publikum ne ismerje ki magát. Erre nézve megjegyzem, hogy talán nem méltóztatott a szerződést kellő figyelemmel meg­nézni . . . Springer Ferencz: Sőt, talán túlságos figye­lemmel néztem meg! B. Harkányi János kereskedelemügyi minis­ter: . . . és hogy nem méltóztatott eléggé figye­lembe venni a felölelt nagy anyagot, amelyben csakugyan nehéz az átnézetet megteremteni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Huszár Károiy (sárvári): A Lloydot tessék felhozni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Kérem, biztos vagyok benne, hogyha az urak volnának hivatva ezt az ügyet elintézni, más szemmel néznék a kérdést. Nem szeretek impu­tálni, nem zsánerem, de az elhangzott felszóla­lásokon mint vörös fonál vonul végig, hogy az urak ezekben a törvényjavaslatokban panamát kerestek és ezért azt imputálták nekem és az ügyosztálynak, hogy azért iparkodtunk lehető­leg zavarosan összeállítani a szerződéseket, hogy ne ismerje ki magát senki. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt a vádat a leghatározottabban visszautasítsam.. (Helyeslés a jobboldalon.) Szándékosan mi sem­mit sem leplezünk, hisz méltóztatnak látni, hogy egész felszólalásomban a legnagyobb nyílt­sággal- térek ki az elhangzott megjegyzésekre KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxir. KÖTET. és hogy minden leplezési szándék teljesen távol áll tőlem. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A járatok az Adria-szerződés 1. és 2. §-ában, a menetrendszerű járatok pedig az indokolás 13. és 14. oldalán vannak részletesen megállapítva a befutott tengeri mértföldekkel együtt. A tengeri mértföldeket a 2. §-ban felhozott nyugateurópai járatoknál nem tartottuk szükségesnek külön kimutatni — ezt is kifogásolták —, mert a szubvenczió külön pausálösszegben van megálla­pítva. Világosan kimondja a szerződés 56. §-a, hogy a nyugateurópai viszonylatokban járaton­ként 7200 K-át fizetünk a kiviteli járatok tel­jesítéséért és 3600 K-át adunk a behozatali járatokért; ha pedig két járat egyesittetik, akkor a kiviteli járatoknál 9600, a behozatali járatok­nál pedig 4890 K a fizetendő összeg. Én azt hiszem, hogy itt tényleg semmi elburkolt nincs, hanem egész világos a dolog s ezért tiltakozom az ellen, hogy ilyen szándékot tételeznek fel. (He­lyeslés a jobboldalon.) Az előbb megnevezett t. képviselő ur azt is mondja, hogy az uj hajók elkészültéig egy­egyelőre elhagyatnak járatok és hogy sem a szerződés, sem az indokolás nem nyújt világos képet aziránt, hogy mely járatok maradnak el ? Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy csak egy járat marad el egyelőre s ez a Magyar-Horvát Társaság szerződésének 81. §-ában meg is van említve, amennyiben az olasz járatok kibővítése 1914 októberére marad, mert addig nincs mó­dunkban a szolgálat teljesítésére alkalmas hajót megszerezni és beállítani. A többi járatok tel­jesitendők mind egytől-egyig, egyelőre régibb hajókkal ugyan, de ennek ellenében a szerző­désben meghatározott levonásokat fogjuk alkal­mazni. (Helyeslés a jobboldalon.) A túloldalról elhangzott az a vád is s ha jól emlékszem, különösen az Adriával szemben említtetett ez fel, hogy a kormányok már a múltban is nagyon enyhén bántak el az Adriá­val és nem szorították a szerződés teljesítésére. Rakovszky István: Kérdéseket is intéztem a minister úrhoz? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bátor leszek erre is felelni. Kérdés intéztetett hozzám, miként szándékozik a minister a jövő­ben ezt a kérdést kezelni és szándékozik-e őr­ködni azon, hogy a társaságok a szerződéseket szigorúan megtartsák. Erre nézve tulajdonképen felesleges a kérdés, mert kötelességérzetemből folyólag azon leszek, hogy a társaságok a szer­ződéseket a legpontosabban meg is tartsák. (Helyeslés a jobboldalon.) Tartozom ezzel első­sorban Magyarország közgazdaságának, mert ha már hozunk áldozatot és elismerem, hogy ez igen tetemes áldozat amit hozunk, akkor az el­lenszolgáltatást elengedni, én legalább nem érezném magamat feljogosítva. (Helyeslés a jobb­oldalon.) T. képviselőtársam kifogásolta, hogy elől volt szó a járatok elengedéséről. Arról ugyan 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom