Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

5iö. országos ülés 191b márCzius k-án, szerdán. dm Károly t. képviselőtársam azon aggályát fejezte ki, hogy a hajók, — mint ez több oldalról is elhangzott — túlkicsinyek, vagy, mint Szmrecsányi igen t. képviselőtársam jelezte, propellerek és ennek folytán nagyobb tömegű áruk elszállítására talán nem is lesznek képesek, különösen, mert ezeknek egy része fentartandó a trieszti reláczióra. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni először is azt, hogy eddig az az eset még nem fordult elő, hogy a bejelentett árut ezek a »propellerek« — amint mondani méltóztatott — Fiúméból el ne tudták volna szállítani, mert elvégre is az a 3000 tonnás hajó körülbelül 450 vasúti vagon szállítmányát képes egyszerre befogadni, ami nem olyan elenyésző csekélység. (Szterényi József közbeszól.) A jiarti hajózásnál lényegesen kisebb hajók vannak, de azt talán méltóztatik megengedni, 'hogy az áruk elszállítása tekintetében nehézség nem merült fel. Gondoskodás történt arról, hogy amennyiben 2000 tonna áru jelentkezik, amelyet az induló hajó nem tudott elszállítani, kötelesek a hajóstársaságok uj pótjáratot létesíteni húszon egy napon belül. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Azt hiszem tehát, hogy a kormány e részben is a kellő gondossággal járt el. (Helyeslés a jobboldalon.) . Sj>ringer Ferencz t. képviselőtársam kifogásolta, hogy a szerződés annyira zavaros, hogy szinte az a gyanú támadt az emberben, hogy a szándék az volt, hogy a publikum ne ismerje ki magát. Erre nézve megjegyzem, hogy talán nem méltóztatott a szerződést kellő figyelemmel megnézni . . . Springer Ferencz: Sőt, talán túlságos figyelemmel néztem meg! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: . . . és hogy nem méltóztatott eléggé figyelembe venni a felölelt nagy anyagot, amelyben csakugyan nehéz az átnézetet megteremteni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Huszár Károiy (sárvári): A Lloydot tessék felhozni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Kérem, biztos vagyok benne, hogyha az urak volnának hivatva ezt az ügyet elintézni, más szemmel néznék a kérdést. Nem szeretek imputálni, nem zsánerem, de az elhangzott felszólalásokon mint vörös fonál vonul végig, hogy az urak ezekben a törvényjavaslatokban panamát kerestek és ezért azt imputálták nekem és az ügyosztálynak, hogy azért iparkodtunk lehetőleg zavarosan összeállítani a szerződéseket, hogy ne ismerje ki magát senki. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt a vádat a leghatározottabban visszautasítsam.. (Helyeslés a jobboldalon.) Szándékosan mi semmit sem leplezünk, hisz méltóztatnak látni, hogy egész felszólalásomban a legnagyobb nyíltsággal- térek ki az elhangzott megjegyzésekre KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxir. KÖTET. és hogy minden leplezési szándék teljesen távol áll tőlem. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A járatok az Adria-szerződés 1. és 2. §-ában, a menetrendszerű járatok pedig az indokolás 13. és 14. oldalán vannak részletesen megállapítva a befutott tengeri mértföldekkel együtt. A tengeri mértföldeket a 2. §-ban felhozott nyugateurópai járatoknál nem tartottuk szükségesnek külön kimutatni — ezt is kifogásolták —, mert a szubvenczió külön pausálösszegben van megállapítva. Világosan kimondja a szerződés 56. §-a, hogy a nyugateurópai viszonylatokban járatonként 7200 K-át fizetünk a kiviteli járatok teljesítéséért és 3600 K-át adunk a behozatali járatokért; ha pedig két járat egyesittetik, akkor a kiviteli járatoknál 9600, a behozatali járatoknál pedig 4890 K a fizetendő összeg. Én azt hiszem, hogy itt tényleg semmi elburkolt nincs, hanem egész világos a dolog s ezért tiltakozom az ellen, hogy ilyen szándékot tételeznek fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Az előbb megnevezett t. képviselő ur azt is mondja, hogy az uj hajók elkészültéig egyegyelőre elhagyatnak járatok és hogy sem a szerződés, sem az indokolás nem nyújt világos képet aziránt, hogy mely járatok maradnak el ? Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy csak egy járat marad el egyelőre s ez a Magyar-Horvát Társaság szerződésének 81. §-ában meg is van említve, amennyiben az olasz járatok kibővítése 1914 októberére marad, mert addig nincs módunkban a szolgálat teljesítésére alkalmas hajót megszerezni és beállítani. A többi járatok teljesitendők mind egytől-egyig, egyelőre régibb hajókkal ugyan, de ennek ellenében a szerződésben meghatározott levonásokat fogjuk alkalmazni. (Helyeslés a jobboldalon.) A túloldalról elhangzott az a vád is s ha jól emlékszem, különösen az Adriával szemben említtetett ez fel, hogy a kormányok már a múltban is nagyon enyhén bántak el az Adriával és nem szorították a szerződés teljesítésére. Rakovszky István: Kérdéseket is intéztem a minister úrhoz? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bátor leszek erre is felelni. Kérdés intéztetett hozzám, miként szándékozik a minister a jövőben ezt a kérdést kezelni és szándékozik-e őrködni azon, hogy a társaságok a szerződéseket szigorúan megtartsák. Erre nézve tulajdonképen felesleges a kérdés, mert kötelességérzetemből folyólag azon leszek, hogy a társaságok a szerződéseket a legpontosabban meg is tartsák. (Helyeslés a jobboldalon.) Tartozom ezzel elsősorban Magyarország közgazdaságának, mert ha már hozunk áldozatot és elismerem, hogy ez igen tetemes áldozat amit hozunk, akkor az ellenszolgáltatást elengedni, én legalább nem érezném magamat feljogosítva. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőtársam kifogásolta, hogy elől volt szó a járatok elengedéséről. Arról ugyan 45