Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

352­516. országos ülés 191k márczius í-én, szerdán. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: i Ha ez nem bizalmasan tárgyaltatott, akkor hatá­rozottan merek nyilatkozni. Nekem kötelesség­szerüleg tudomásom van arról, Hogy a memoran­dum egy tervezet volt, amelyet kidolgoztatott az akkori kormány, ehhez azonban az illető társasá­gok hozzájárulásukat még nem jelezték. (Ellen­mondás baljdől.) Engedelmet, de én azt hiszem, abban a helyzetben leszek, hogy bebizonyithatom, hogy nem jelezték. De ez igazán részlet. Még ha mindez állana is, először is ezek a járatok meg­hosszabbíttattak. Méltóztatnak tudni, hogy azok Mogadorig terveztettek, most pedig La Palmasig, vagyis a Kanári-szigetekig mennek. Erre nem akarok nagy súlyt helyezni és nem is vitatkozom afelett, hogy érdemes volt-e a Kanári-szigetekig kiterjeszteni vagy nem. (ügy van! a jobboldalon.) Én ezt konczedálom, de mindenesetre többe kerül, ha kiterjesztem, ezt meg konezedálni fogja t. kép­viselőtársam, aki oly szigorú kritikát gyakorol. Ezenkívül méltóztassék nekem megengedni, hogy utalhassak arra, hogy időközben megdrágult min­den, megdrágult a szén, megdrágult a munkaerő. Ezekkel szemben az ilyen árkülönbség nem is indo­kolatlan. (Ugy van ! a jobboldalon. Mozgás a bal­és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Egyúttal, ha jól emlékszem, kifogásolta t. kép­viselőtársam és mások is kifogásolták, hogy a La-Plata járatokért most 16.000 koronával több állíttatott be, mint akkor. Végre itt is képes volnék ezt indokolni azzal, hogy minden meg­drágult, azonban abban a kellemes helyzetben vagyok, hegy felhozhatom és erre Szterényi József t. képviselőtársam is emlékszik, mert teg­nap emiitette, hogy a múltban két ingyenjáratra volt a kormánynak joga La-Platáig való meg­hosszabbítása val a brazíliai járatnak, két la­platai meghosszabbítás segélye is be volt fog­lalva. Most a többi segélyeknél illetőleg a régi összszubvenczióból, amely egy összegben volt kal­kulálva, 16.000 K kihagyatott, aminek folytán teljesen jogos és érthető, hogy e czélra 16.000 koronával többet külön vettünk fel. Rakovszky István : Két járatra psr 8000 koronáról szól ez összeg. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Ez ugyanaz, amint ezt bátor is voltam, azt hiszem, elég világosan kifejteni, de ha nyilatkozatom nem volt elég világos, méltóztassék ezt szónoki fogya­tékosságomnak betudni. Egyébiránt egy áron tel­jesiti a társaság ezt a szolgálatot. (Ugy van! a jobboldalon.) Földes Béla t. képviselőtársam kifogásolta, hogy itt az indokolásban a drágább szolgáltatás indokolására épen a darabáru forgalmat hozzuk fel. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy darabáru forgalom alatt mi nem épen az egyes darabárut természeténél fogva értjük, hanem ez alá sorozzuk pl. a lisztet, ezukrot és egyebeket is, amennyiben nem tömegáruként kerülnek el­szállításra. Epén ezeknél nyilatkozik a rendes menetrendszerű járatok nagy fontossága, különö­I sen fontos pedig az, hogy rendes menetrendszerű járatokkal biztositsuk e czikkeknek szállítását, ha oly vidékekről van szó, ahol a kereskedelem nem nagyon tőkeerős. Mert pl. Angliában igen is elszállítható és átvétetik esetleg az egész hajó­rakomány egy-egy ezikkből, de oly országokban, amelyeknek közgazdasága még fejletlen, igy a dalmát partokon, a sokat kritizált Albániában, Marokkóban, ott, ha egyáltalán akarunk tért fog­lalni és hódítani, ezt csak oly rendes menetrend­szerű járatokkal lehet elérni, amelyek rendes időben kisebb tömegeket is tudnak partra szállítani. (Ugy van! a jobboldalon.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Az egyes képviselő urak ugy Rakovszky István, mint Springer igen t. képviselő ur, szembeállítottak az Adriának régi és uj szolgá­latát. Mellesleg meg akarom jegyezni, hogy, ha jól emlékszem, Springer igen t. képviselő ur hozzászámította itt a korfui és patraszi járato­kat is, melyek csak papíron voltak meg, mert mint köztudomású, ezen szolgálatokat tényleg nem teljesítette az Adria, amennyiben csak arra az esetre lett volna ezen szolgálat teljesítendő, ha a Lloyd nem teljesiti. Ezek tehát mint mon­dám, Összehasonlítási bázisul nem is szolgál­hatnak. De legyen szabad még figyelmeztetnem az igen t. képviselőházat, hogy ettől eltekintve nem a járatok száma hasonlítandó össze, nem ezek szaporítása volt a czél, hanem először is és főleg a szolgálat minőségének javítása és a mi nézetünk szerint megfelelő uj viszonylatok meg­teremtése. A nyugateurópai járatok képezték pl. az Adria szolgálatának zömét. Ezek néze­tünk szerint azért is kisebb jelentőséggel bir­nak, mert csakis tömegrakományok lebonyolí­tására szolgálnak. Ezeket tényleg a szabadhajó­zás van hivatva kiszolgálni és én épen arra való tekintettel is, hogy a szabad hajózást ne bénítsuk, súlyt helyeztem arra, hogy ezen vi­szonylatokból egyeseket mintegy a szabad hajó­zás rendelkezésére bocsássak. így pl. a szabad hajózásra nézve elsősorban igen fontos a new­castlei reláczió, mely épen a szénbehozatal szempontjából igen fontos, ugy hogy a szabad hajózási vállalatok, ha objektív ítéljük meg a helyzetet, épen ezen reláczióknak rendelkezésre bocsátása folytán nem károsodnak. Ha jól emlékszem, több oldalról is kifogá­solták és szóvá tették, hogy mi fog történni, ha az elhagyott járatokra nem találkozik vállal­kozó ? Érre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ez esetben mi az Adriát igenis kötelez­hetjük e járatok felvételére. (Zaj.) Springer Ferencz: Az 5. §-ban biztosítva van ! Elnök: Csendet kérek. (Halljuk ! Ralijuk !) B. Harkányi János kereskedelemügyi minis­ter: Igen, az 5. §-ban. Ha jól tudom, Huszár

Next

/
Oldalképek
Tartalom