Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

322 515. országos ülés 191b márczius 3-án, kedden. hogy hogyan lehessen a pénzhez jutni, mert valósággal protekczió kell, hogy a pénzből valaki kapjon. Fernbaeh Károly: Egy koronát! Huszár Károly (sárvári) : Kultuszbudgetünk egész évi emelkedése meg sem közelíti a nyolcz milliót, amelylyel most a minister ur e szerződéssel a vállalkozók szubvenczióját felemelte. Teleszky János pénzügyminister: Melyik év az, ahol nem közelíti meg ? Huszár Károly (sárvári) •. A kultusmir.istérium egyévi költségvetése . . . Teleszky János pénzügyminister: Melyik évben ? Huszár Károly (sárvári) •. A legutolsó évben. Teleszky János pénzügyminister: Már 1913ban 27 millióval emelkedett! (Nagy mozgás és derültség a jobboldalon.) Huszár Károly (sárvári) •. És kétszázmillió lesz szükséges e javaslat költségeinek fedezésére. Teleszky János pénzügyminister: E javaslatok fedezésére? Ez fokozatosan 2,000.000 egy évben, de ha az egész 10 évet veszi is, akkor is ezzel szemben 27,000.000 emelkedés áll. Huszár Károly (sárvári): Bocsánatot kérek, be fogom bizonyítani a pénzügyminister urnak, hogy ez a kétmillió kétszázmilliót jelent. (Zajos derültség a jobboldalon.) Be fogom bizonyítani. Farkas Pál: Halljuk a bizonyítékot! Huszár Károly (sárvári) : Bocsánatot kérek, nagyon sajnálom, de nem hasból beszélek, hanem a ministeri jelentésekből. (Nagy zaj.) Méltóztassék a pénzügyminister urnak őszintén választ adni és ne nevessen felesleges módon. (Mozgás és derültség. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, ha az urak velem szemben azt mondják, hogy hasból beszélek, hát ezzel szemben én a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister uraktól azt kérdem, igaz-e, hogy a javaslat száznyolczvanmillió K-nyi terhet jelent, ha a szerződések be lesznek tartva? (Ugy van! a bal- és a síélsőbalóldalon. Mozgás a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Ezt nem lehet elnevetni ! Bosnyák Géza: Ezt nem lehet eltagadni! Huszár Károly (sárvári): Ennyi pénzt adnak a milliós bankoknak. Tudom, hogy a munkapárt nevetve szavazza meg, akár kétmillió, akár kétszázmillió, de a szegény emberek, akiknek az adót meg kell fizetniök és akik keserves viszonyok közt keresik meg a pénzt, nem nevetnek olyan könnyen. Szmrecsányi György : Eszkomptálva van már a szubvenczió, azért nevetnek. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. ; Huszár Károly (sárvári): Mit lehetne elérni ezen horribilis Összegekkel, ha az nem a Lánczy Leók és a többi társaságok zsebébe folynék, hogy osztalékkép egymás közt szctoszszák .. . Elnök: Kérnem kell a-t. képviselő urat, hogy a személyes sértések és gyanúsítások terére ne lépjen. (Nagy zaj és ellentmondás a baloldalon.) Fernbaeh Károly: Elnöki önkény! (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felöl: Rendre!) Elnök: Eernbach Károly képviselő urat rendreutasitom. (Folytonos zaj.) A képviselő ur azt a kifejezést használta, hogy Lánczy Leó zsebébe folyik a pénz. Haller István: Hát igaz! (Nagy zaj.) Elnök : Haller István képviselő urat rendreutasitom. (Zaj.) A házszabályok értelmében itt személyes sértésektől és gyanúsításoktól a képviselő uraknak tartózkodniuk kell. (Nagy zaj. Helyeslés jobbfelöl.) Haller István (közbeszól). Elnök: Haller István képviselő urat másodszor is rendreutasitom. (Zaj a baloldalon.) Fernbaeh Károly: Hiába csenget! (Zaj.) Elnök: Fernbaeh képviselő urat másodszor is rendreutasitom. Huszár Károly (sárvári): Én örülnék, ha olyan érzékeny volna minden törvényhozó, mint most ebben a pillanatban az elnök ur. (Taps a baloldalon.) Örülnék neki és minden konzekvencziáját szívesen viselném, ha sértés és gyanusitásszámba menne ebben a házban, ha ezt mondják egy bank igazgatójáról, aki ezen vállalatok báta megett áll és alá is van irva a mérlegeken, sőt igazgatósági tagja is volt bizonyos időkben magának az Adriának, sőt most is az a kezemben levő Adria-jelentés szerint. Ha ők ilyen érzékenyen vennék az ilyen megjegyzéseket, tán ilyen kritikára e házban egyáltalában nem volna szükség. Mit lehetne csinálni azokkal a horribilis összegekkel és pénzekkel a mi mezőgazdaságunknál, kézműiparunknál, a munkásvédelem terén, iparfejlesztésnél és népiskoláknál! A mi falusi községeink elhagyatottsága és elhanyagoltsága arra vezethető vissza és mindenféle modern fejlődés megakasztója az, hogy községeinket abban a segítségben nem tudja az ország részesíteni, melyben őket részesíteni kellene. Az orvoshiány és más közegészségügyi bajok odakünn a falvakban mind szanálhatok volnának ezen összegekből, ha ugyanazon jóindulatot és bőkezűséget tapasztalná az ország falusi közönsége és agrár érdekeltsége, mint ezen hatalmas nagy bankok, melyek a magyar politikai életben olyan furcsa szerepet játszanak. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) T. ház! Egyáltalában nem felel meg a tényeknek, hogy hajózási czélokra a magyar állam csak annyit fordit, amennyi ezen javaslatban van, mert ezen szerződéseken kivül az országnak még más messzemenő nagy kiadásai is vannak a hajózás fentartása és fejlesztése körül. A kereskedelmi ministerium 1912-dik évi zárszámadásának 74-ik oldalán talált adatok szerint 13 millióra megy évenként az az összeg, amit mi erre a czélra fordítunk.