Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

515. országos ülés ~i91í Azt mondja ugyanis a 12. §, hogy a társaság tartozik 15 hajót beszerezni és ezeket 3919-ig fogalomba helyezni. Bn itt közbevetőleg, inter parenthesim, csak egy dologra utalok és ez az, hogy az 1901-iki szerződés értelmében a társaság tartozott az első 10 évben nyolcz hajót beszerezni és azt két év alatt forgalomba hozni, most pedig, ezen uj szerződés szerint, 15 hajót hat év alatt tartozik forgalomba hozni. Méltóztatnak tehát ebben a kedvezményt látni és én azt hiszem, hogy ő az ő forgalmát ezen idő alatt a régi ócska hajóival fogja ellátni. Azt hinné az ember, aki a. javaslatot elolvassa, hogy az első szakasz egy és három meneténél jobbjáratu gőzhajóknak kell lenni és ugyanakkor abban a véleményben van, hogy ebből a 15 hajóból 9 lesz jobb járatú és hat lesz egyszerű járatú. Hát ez egy óriási falsum. Ennek ne méltóztassék felülni, mert az én véleményem szerint ebből a 15 hajóból nem lesz egyetlen egy sem jobb járatú, hanem mind egyszerű járatú lesz, (Igaz ! Ugyvan ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) amit rögtön be is fogok bizonyitani. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Méltóztassék megengedni a t. minister urnak, azonnal be fogom ezt bizonyitani. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Igazolom ezt magával a javaslattal, melynek 12. §-a az első pontban kimondja a 15 hajó beszerzését, mig második pontja ezeket mondja (olvassa) : »A társaság összes szerződéses hajóállománya 35 hajóból áll és ezek közül legalább 9 hajónak kiváló berendezéssel és legalább 7 hajónak egyszerűbb berendezéssel személyszállításra is alkalmasnak kell lennie«. Tehát hol van itt a súlypont ? A súlypont azon van, hogy a hajóállomány 35 és a 35-ből kell 9-nek jobb minőségűnek és 7-nek egyszerű berendezésűnek lennie. Már most 9 meg 7 az 16 és nem 15. Ennek következtében ennek a két számnak összeegyeztetése nem vonatkozhatik a 15 hajóra. Itt tehát nincs benne a 15 hajó, ez kombináczión kivül eső dolog. Hogy pedig ez igy van, annak bizonyítására leszek bátor felolvasni ennek a javaslatnak 20. §-át, amely ezeket mondja (olvassa) : »A kiválóbb berendezésű személyszállító gőzösöknek legalább 2000 sulytonna megterheléssel óránkint átlag legalább 13 tengerimérföld, a szerződéses hajóállomány kiegészítésére rendelt összes többi gőzösöknek pedig teljes hajórakománynyal óránkint átlag legalább 11 tengeri mértföld sebességet kell a legalább 6 órán át tartandó hivatalos próbajáraton kifejteni.« Eszerint nem azt mondja a javaslat, hogy a beszerzendő uj berendezésű 2000 tonnás hajóknak, hanem azt, hogy a kiválóbb minőségű hajóknak kell 13 tengeri mértföld sebességgel haladniok, a többi összes szerződéses hajóknak azonban csak teljes rakománynyal kell óránkint 11 tengeri mértföldet megtenniök. Tehát méltóztatnak látni, hogy sehol sem beszél 9 és 6 vonatkozásban régi és uj hajókról, hanem ellenkezőleg az összes hajóállományból vesz ki bizonyos mennyiséget és minőmárczius 3-án, kedden. 311 séget és azokra állapit meg egyet-mást, de nem állapítja meg azt, amit megállapítania kellene. De hogy még egy pregnánsabb dologra mutassak rá, a 96. §. 9'5 tengeri mértföldről beszél. Már a bizottságnak is feltűnt ez a dolog, hogy amikor megállapítjuk a 10—12 tengeri mértföld sebességet, akkor egyszerre csak 9'5 mértföldről beszélünk. Erre utal is a jelentés a végén azzal, hogy ez nem jelent valami nagyot, miután a javaslat 11. §-a szerint az uj hajóknak 11 mértföld sebességgel kell majd menniök. Mit mond azonban a 11. §. ? Azt mondja (olvassa) : »Az egyszerű berendezésű uj hajóknak az alábbi 20. §. szerint megtartandó hivatalos próbajáraton az ugyanott előirt legalább 11, a kiváló berendezésű személyszállitó, gőzösöknek legalább 13 tengeri mértföldnyi sebességet minden esetben ki kell majd fejteni.« Méltóztatnak-e most már látni, hogy az összes hajók be vannak véve az összállományba, hogy az összes konklúziók az összállományból vonatnak le és sohasem az uj berendezési hajókra vonatkozólag. Ezen javaslat értelmében tehát az uj szerződés alapján a társaság sohasem tartozik kilencz jobb minőségű és hat egyszerűbb hajót építtetni, hanem építhet tizenöt egyszerűbb berendezésű hajót. Már most ennek megvilágítására leszek bátor egy körülményre rámutatni, amelyből ez szerintem egészen okszerüleg folyik és következik. Az 1901-es törvény értelmében a társaság köteles volt az első tíz esztendőben nyolcz hajót készíttetni. Most méltóztassanak erre figyelni : (Halljuk! Halljuk !) a nyolcz hajó tonnatartalma ki volt kötve 33—38 ezer tonnatartalommal, tehát egy hajónak tonnatartalma minimo calculo 4000—4500 tonna. A társaságnak tehát, ha az 1901-iki szerződésbeli kötelezettségét teljesítette, birtokában kell lennie nyolcz olyan hajónak, amely külön-külön 4000— 4500 tonnatartalmú. Ezzel szemben mit mond a javaslat ? Azt, hogy a jobb járatokra 2000 tonnatartalmú hajók alkalmazandók. Hát engedelmet kérek, lehetséges azt vitatni, hogy egy jobb berendezésű hajó 2000 tonnával végezze a járatokat, mikor neki 4000—4500 tonnatartalmú hajói vannak ? Ebből az következik, hogy nem azok az újonnan rendelendő hajók fogják teljesíteni a szolgálatot, hanem azok, amelyeket a 1901-es szerződés alapján rendelt meg. Hogy azonban tényleg megrendelte-e és ebbeli szerződéses kötelezettségének csakugyan eleget tett-e, ezt én7nem tudom. Hogy ennél a kérdésnél immoráljak, rámutatok egy igen grasse összehasonlításra, mert ebből lehet leginkább megállapítani, hogy micsoda horribilis pénzpocsékolásról van itt szó. Az 1901-iki törvényben foglalt szerződés eredetileg 20 évre,- a mostani szerződés 15 évre szól, tehát a két szerződés közti időbeli különbség 5 év. Ezzel szemben a társaság 1901-ben micsoda kötelezettséget vállalt ? Vállalta azt, hogy az első évben épít nyolcz hajót 33—38 ezer tonnatartalommal, ha j>edig az ojiczió gyakoroltatik a másik 10 évre, akkor köteles további^ két hajót per 3500, összesen tehát 7000