Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

312 51ä. országos ülés 191$ márczius 3-án, kedden. tonnatartalommal s további öt hajót per 1500 tonnatartalommal, vagyis 7500 tonnával beállí­tani. Ha méltóztatnak ezeknek a bajoknak a tonnamennyiségét összeadni, méltóztatnak látni, hogy itt kijön 15 hajó mellett 50.000 tonnatar­talom. A társaság eszerint 1901-ben 50.000 tonna­tartalommal biró 15 hajót volt hajlandó 1,140.000 korona államsegély mellett járatni. (Nagy mozgás a haloldalon.) Rakovszky István: Ez a jog fennáll ma is ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Springer Ferencz: Ez olyan grasse példa, amelyből kétségtelenül megállapítható, ha egyéb nem, az mindenesetre, hogy a nemzet vagyonát, az ország pénzét nem kezelik avval a lelkiismere­tességgel, amelyre kötelesek. (Igaz! ügy van,! a baloldalon.) Rakovszky István : Megvan az opczió az év végéig! Huszár Károly (sárvári): Ilyen dolgokat csinál Lukács ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kérem Huszár Károly képviselő urat, ne szóljon közbe. Springer Ferencz: Van a kérdésnek még egy oldala, amelyet nem akarok emlités nélkül hagyni és ez az opczió kérdése. Ha nekem szerződésem van, amely a közgazdaság és a forgalom igényeit min­den irányban kielégiti, a mikor ezzel a szerződéssel szemben a kontemplált ujabb szerződés anyagilag horribilis differencziát jelent, akkor kérdezem, szabad-e könyelmüen lemondani a régi szerződés minden előnyéről ? (ügy van ! Ugy van! a bal­oldalon/) Szabad-e jó szerződés helyett sokkal rosszabbat, szabad-e abszolút rossz szerződést kötni ? (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rakovszky , István : Adják az aranygyapját Lánczy Leónak ! Egy hang (a jobboldalon): Nem lehet! Nem katholikus ! Rakovszky István : Lesz ő katholikus ! (De­rültség.) Aranygyapját neki Ausztráliába ! Springer Ferencz: Az ezen opczióval biztosí­tott szerződés szerint a társaság tartozott volna hét, az uj szerződésbelinél jobb kvalitású hajót beáüi­tani. Az uj szerződés szerint 15-öt tartozik beáüi­tani. S akkor szabad ezzel a számmai kérkedni ? Szabad itt 15 hajóról beszélni, mikor hét hajó biz­tosítva volt teljesen ingyen, a segély felemelése nélkül ? így állunk a hajókérdéssel. Elismerem, hogy ha a társaság tényleg nagyobb befektetéseket esz­közöl, hogy akkor ez jogczim lehet a segély föl­emelésére. Azonban nem látom át azt az igazi indokot, amely ennél a kérdésnél fenforog. Mert ne feledjük, hogy szerződő felekkel állunk szemben. A hajóbeszerzés igenis a mi érdekünk, mert azzal, hogy én a szerződésben biztositom a beállitandó hajók számát, azzal biztositom a szolgálat állan­dóságát is. Ebből a szempontból igenis értéke, súlya van a szerződésbeli intézkedéseknek. Azonban a hajók számának a segély kérdésében szerintem abszolúte semmiféle szerepe nem lehet és pedig egyszerűen azért, mert akivel szerződöm bizonyos szolgáltatásra nézve, a jognak legelemibb követel­ménye az, hogy annak a szolgáltatás eszközeivel rendelkeznie kell, hogy szolgáltatást nekem nyújt­hasson. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Már hosszú ideig immoráltam a hajókérdésnél, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassék megengedni, hogy áttérjek az uj piaczok kérdésére. (Halljuk !) Én megvallom, nem nagy súlyt helyezek ezekre az uj piaczokra és pedig azért, mert azoknak semmi­féle jelentősége a mai viszonyok között a mi for­galmi politikánkra nincs és nem lehet és meritem ezt az én felfogásomat és nyilatkozatomat azokból az adatokból, amelyeket nekünk itt a kormány javaslatainak indokolására rendelkezésünkre bocsát. Ha nézem elsősorban az ausztráliai statiszti­kát, akkor ugyancsak azzal a ténynyel állunk szemben, hogy van egy statisztikánk, amely azon­ban nem egyedül Magyarországról beszél, hanem amelyik Ausztriáról és Magyarországról beszél és evvel akarják elhitetni velünk egy uj járat szük­ségét, anélkül, hogy én ezt ebből á statisztikából kiolvashatnám, mert itt az összesitett számokból nem tudom megállapitani azt, hogy mi esik Ma­gyarországra és mi Ausztriára. Csak röviden jel­zem, a számok a következők. Kivitel, közvetlen direkt kivitel, Ausztria-Magyarországból Ausztrá­liába 4308 font sterling. Ellenben a közvetett ki­vitellel együtt 340.641 font sterling. A közvetlen kivitel tehát csak 4000 font sterling és ezzel szem­ben a behozatal Ausztria-Magyarországba kitesz összesen 248.974 font sterlinget. Itt egy érdekes tétel van, amennyiben látjuk, hogy ebből a 248.974 font sterlingből 242.461 font sterling esik egyedül a gyapjúra és minden többi árura esik összesen csak 6513 font sterling. Miután azonban iiem nyu­godtam meg az ekkép rendelkezésemre bocsátott adatokban és érdeklődtem, hogy mi esik ebből Magyarországra, megállapítottam azt a szomorú tényt, hogy Magyarországnak közvetlen forgalma Ausztráliával kivitelben 70.000 métermázsa, be­hozatalban 8000 métermázsa és ennek a forgalom­nak is csak egy része esik a hajóforgalomra, a többi pedig nem a hajóforgalomra esik. így áll az ausztráliai piacz. Kérdem már most, milyen érdekünk van nekünk, Magyarországnak ennek a relácziónak létesitésében ? önkéntelenül felvetődik a kérdés : cui prodest, kinek használ ez ? Itt megállapíthatom, hogy a társaságnak minden­esetre használ, de még valakinek. (Halljuk ! Hall­juk ! balfelől.) Használ annak a czink érdekeltség­nek, amely a kereskedelmi bank létesitésében Fiúméban létezik és amely a czinkszükségletét akarja beszerezni, az a társaság, amely az államtól 700.000 korona segélyben részesül, most olcsó hajó­járatokkal uj szubvenczióban akar részesülni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rakovszky István : így néz ez ki ! így rabol­ják ki ezek a bankok az országot! (ügy van ! Ugy van! balfelől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom