Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-515
312 51ä. országos ülés 191$ márczius 3-án, kedden. tonnatartalommal s további öt hajót per 1500 tonnatartalommal, vagyis 7500 tonnával beállítani. Ha méltóztatnak ezeknek a bajoknak a tonnamennyiségét összeadni, méltóztatnak látni, hogy itt kijön 15 hajó mellett 50.000 tonnatartalom. A társaság eszerint 1901-ben 50.000 tonnatartalommal biró 15 hajót volt hajlandó 1,140.000 korona államsegély mellett járatni. (Nagy mozgás a haloldalon.) Rakovszky István: Ez a jog fennáll ma is ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Springer Ferencz: Ez olyan grasse példa, amelyből kétségtelenül megállapítható, ha egyéb nem, az mindenesetre, hogy a nemzet vagyonát, az ország pénzét nem kezelik avval a lelkiismeretességgel, amelyre kötelesek. (Igaz! ügy van,! a baloldalon.) Rakovszky István : Megvan az opczió az év végéig! Huszár Károly (sárvári): Ilyen dolgokat csinál Lukács ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kérem Huszár Károly képviselő urat, ne szóljon közbe. Springer Ferencz: Van a kérdésnek még egy oldala, amelyet nem akarok emlités nélkül hagyni és ez az opczió kérdése. Ha nekem szerződésem van, amely a közgazdaság és a forgalom igényeit minden irányban kielégiti, a mikor ezzel a szerződéssel szemben a kontemplált ujabb szerződés anyagilag horribilis differencziát jelent, akkor kérdezem, szabad-e könyelmüen lemondani a régi szerződés minden előnyéről ? (ügy van ! Ugy van! a baloldalon/) Szabad-e jó szerződés helyett sokkal rosszabbat, szabad-e abszolút rossz szerződést kötni ? (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rakovszky , István : Adják az aranygyapját Lánczy Leónak ! Egy hang (a jobboldalon): Nem lehet! Nem katholikus ! Rakovszky István : Lesz ő katholikus ! (Derültség.) Aranygyapját neki Ausztráliába ! Springer Ferencz: Az ezen opczióval biztosított szerződés szerint a társaság tartozott volna hét, az uj szerződésbelinél jobb kvalitású hajót beáüitani. Az uj szerződés szerint 15-öt tartozik beáüitani. S akkor szabad ezzel a számmai kérkedni ? Szabad itt 15 hajóról beszélni, mikor hét hajó biztosítva volt teljesen ingyen, a segély felemelése nélkül ? így állunk a hajókérdéssel. Elismerem, hogy ha a társaság tényleg nagyobb befektetéseket eszközöl, hogy akkor ez jogczim lehet a segély fölemelésére. Azonban nem látom át azt az igazi indokot, amely ennél a kérdésnél fenforog. Mert ne feledjük, hogy szerződő felekkel állunk szemben. A hajóbeszerzés igenis a mi érdekünk, mert azzal, hogy én a szerződésben biztositom a beállitandó hajók számát, azzal biztositom a szolgálat állandóságát is. Ebből a szempontból igenis értéke, súlya van a szerződésbeli intézkedéseknek. Azonban a hajók számának a segély kérdésében szerintem abszolúte semmiféle szerepe nem lehet és pedig egyszerűen azért, mert akivel szerződöm bizonyos szolgáltatásra nézve, a jognak legelemibb követelménye az, hogy annak a szolgáltatás eszközeivel rendelkeznie kell, hogy szolgáltatást nekem nyújthasson. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Már hosszú ideig immoráltam a hajókérdésnél, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassék megengedni, hogy áttérjek az uj piaczok kérdésére. (Halljuk !) Én megvallom, nem nagy súlyt helyezek ezekre az uj piaczokra és pedig azért, mert azoknak semmiféle jelentősége a mai viszonyok között a mi forgalmi politikánkra nincs és nem lehet és meritem ezt az én felfogásomat és nyilatkozatomat azokból az adatokból, amelyeket nekünk itt a kormány javaslatainak indokolására rendelkezésünkre bocsát. Ha nézem elsősorban az ausztráliai statisztikát, akkor ugyancsak azzal a ténynyel állunk szemben, hogy van egy statisztikánk, amely azonban nem egyedül Magyarországról beszél, hanem amelyik Ausztriáról és Magyarországról beszél és evvel akarják elhitetni velünk egy uj járat szükségét, anélkül, hogy én ezt ebből á statisztikából kiolvashatnám, mert itt az összesitett számokból nem tudom megállapitani azt, hogy mi esik Magyarországra és mi Ausztriára. Csak röviden jelzem, a számok a következők. Kivitel, közvetlen direkt kivitel, Ausztria-Magyarországból Ausztráliába 4308 font sterling. Ellenben a közvetett kivitellel együtt 340.641 font sterling. A közvetlen kivitel tehát csak 4000 font sterling és ezzel szemben a behozatal Ausztria-Magyarországba kitesz összesen 248.974 font sterlinget. Itt egy érdekes tétel van, amennyiben látjuk, hogy ebből a 248.974 font sterlingből 242.461 font sterling esik egyedül a gyapjúra és minden többi árura esik összesen csak 6513 font sterling. Miután azonban iiem nyugodtam meg az ekkép rendelkezésemre bocsátott adatokban és érdeklődtem, hogy mi esik ebből Magyarországra, megállapítottam azt a szomorú tényt, hogy Magyarországnak közvetlen forgalma Ausztráliával kivitelben 70.000 métermázsa, behozatalban 8000 métermázsa és ennek a forgalomnak is csak egy része esik a hajóforgalomra, a többi pedig nem a hajóforgalomra esik. így áll az ausztráliai piacz. Kérdem már most, milyen érdekünk van nekünk, Magyarországnak ennek a relácziónak létesitésében ? önkéntelenül felvetődik a kérdés : cui prodest, kinek használ ez ? Itt megállapíthatom, hogy a társaságnak mindenesetre használ, de még valakinek. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Használ annak a czink érdekeltségnek, amely a kereskedelmi bank létesitésében Fiúméban létezik és amely a czinkszükségletét akarja beszerezni, az a társaság, amely az államtól 700.000 korona segélyben részesül, most olcsó hajójáratokkal uj szubvenczióban akar részesülni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rakovszky István : így néz ez ki ! így rabolják ki ezek a bankok az országot! (ügy van ! Ugy van! balfelől.)
