Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-514
5íí. országos ülés Í91h márczius 2-án, hétfőn. 293 De még egy nagyon különös dolog van itt: hogy még ezt a viszonylatot sem tartják be. Mert igaz, hogy a régi szerződés értelmében is járatok egyesítése meg volt engedve; de mikor az indokolás és az emlékirat folyton és folyton azt hangoztatja, hogy rendszeres összeköttetés, pontos összeköttetés, gyorsított összeköttetés, gyakori összeköttetés szükséges, akkor ez a törvényjavaslat ismét egy olyan kijátszó intézkedés, kibúvó, amely megengedi bizonyos esetekben két járatnak egyesítését, ugy, hogy még ez a rossz arány is alászáll. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Hát, kérem, egyike a legnevetségesebb dolgoknak ebben a szerződésben, s én valóban ismétlem, a kereskedelemügyi minister urat nem akarom támadni, de vakmerőség azoktól, akik a szerződést igy merték beterjeszteni és nem értem, hogy az osztály nem hivta fel a minister ur figyelmét arra, hogy ily nevetséges dolgot, amit a legegyszerűbb laikus is megért, nem lehet tűrni. Itt van az a bizonyos 56. §. a newyorki járat, amelyért külön 600.000 korona jár. (Mozgás és közbeszólások a jobbközépen.) Benne van a törvényben; és nem is abban van a baj, hogy ez benne van, hanem az, hogy annak a három hajónak, amit építenek, egyenkint 3000 bruttó tonna-tartalommal kell bírnia. (Mozgás.) Bocsássák meg uraim, önök akarják fejleszteni a magyar hajózást? Gál Sándor: Oczeánjáró hajók. Rakovszky István: ilyen oczeánjáró hajókkal? Akkor, amikor az a törekvés, hogy minél hamarább jussanak oda, akkor 3000 bruttó tonnatartalmú hajócskákkal akarnak a tengerre menni, amikor az Austro-Americana legkisebb hajója, amely e czélnak szolgál, 9800 tonnával bir, a legnagyobb pedig 18.000 tonnával! Akkor ez a társaság önökkel, t. kormány, el akarja hitetni, hogy ez igazán komoly dolog, hogy ez komoly, uj vívmány, amit csinálnak, amikor 3000 tonnás hajócskákkal akarják ezt a nagy utat megtenni! Huszár Károly (sárvári) : Ladikáznak Amerikába. Rakovszky István: Nem vagyunk jobban a hajók gyorsaságával sem. A 7. §. kijelenti, hogy bizonyos relácziókban 12 tengeri mérfcföldsebességgel köteles járni a hajó. Más relácziókban 10 tengeri mértfölddel. A következő bekezdésben azt mondja, hogy, ha a vasutakkal való csatlakozások szükségessé teszik, a kereskedelmi ministernek jogában van ezt fokozni egy fél tengeri mértfölddel, viszont ha a menetrend czélszerüsége ezt sebesség a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével némileg csökkenthető. Kérem, már ez a pongyolaság: »némileg csökkenthető!« Nem értettem ezt a furfangot és utánanéztem és nagy nehezen az indokolás 6. oldalán találtam, hogy megeshetik az, hogy bizonyos relácziókban, mivel az uj szerződés értelmében az Adria egyszersmind személyforgalom lebonyolításával el van látva, megtörténhetik az, hogy a hajó a kikötőbe nagyon korán reggel érkezik és akkor az Adria igazgatósága, miután már semmi egyebet nem tud adni a szegény magyar közönségnek, legalább a boldog álmát akarja meghagyni és nem akarja korán felkelteni, hogy szabadulhasson a rozzant hajókból és e miatt sokkal lassabban fognak menni, hogy idejekorán napfényben vonulhasson ki az utas. Kérem, akinek csak némüeg van fogalma ezekről, tudja, hogy erre nem való a menetlassitás, mert a hajó nem olyan, mint a gyorsvonat, hogy berobog az indóházba, és három perez múlva kirobog, hanem a hajó, ha bejut, fél napot vesztegel kirakással, berakással, tehát teljesen mindegy, hogy hamarább kelnek-e fel, vagy később, ez semmi egyéb, mint ismét egy elrejtett kibúvó. Különben is addig, mig a fokozások maximumát, melyet követelni jogában áll a kereskedeleügymi ministernek, egy fél mérföldben meghatározza, addig a némi csökkentések mérvét abszolúte meg nem határozza. De még nagyobb kijátszás rejlik — és ezt az egész alattomos törvényhozási működést jellemzi — a 96. §-ban. Ebben ki van mondva, hogy a szerződés 1. §-ának 2. és 4. tételei alatt szereplő járatok azokkal a társasági gőzösökkel, melyek jelen szerződós életbelépte előtt már forgalomban voltak, 10 helyett 9 x /2 tengeri mérföldnyi sebességgel is fentarthatók. Daczára ezen menetlassitásnak, ők megkapják ezt az uj felemelt nagyon magas szubvencziót, annak daczára, hogy ennek alapján visszaesés van az előbbi teljesítményhez kéjtest, mert nem 10, hanem 9^2 tengeri mérföldnyi, sőt, ha igénybe veszik az utasok álmát, még annál kevesebb gyorsasággal futhatják^ be a járatokat. (Zaj.) T. képviselőház! Áttérek a hajók állományára. A hajók állománya ki volt tüntetve az 1901-iki törvényjavaslatban, vagy a közgazdasági bizottságnak indokolásában. Ott minden egyes hajó ki volt tüntetve, az ember láthatta, hogy milyen hajók vannak a hajóstársaságok szolgálatában, hány évesek stb. A mostani törvényjavaslat erről nagy bölcsen hallgat. Hogy micsoda hajók vannak, hány évesek, milyen nagyságúak, erről sem a jelentésben, sem az indokolásban, sem a törvényjavaslatban, sehol szó sincs. Fényesen van kidolgozva az osztrák Lloyddal kötött szerződésnek az indokolása, hol minden egyes hajó járóképessége, tonnatartalma, kora pontosan ki van jelölve. Én vettem fáradságot magamnak és megszereztem ezen jeles, emberszerető társaságnak az üzleti jelentését 1912-ről és ebből konstatálni akarom, hogy azok a hajók, melyek már 1901-ben, mikor az Adria-törvényjavaslatot itt tárgyalták, kifogás tárgyát képezték és amelyeket nagyon nehezen birtak csak biztosítani, u. m. az Adria, Matlekovics, Szapáry, Tisza és Zichy még mai napig is a hajő-inventáriumban tündökölnek.
