Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-511

híi, országos ülés 191í pithatjuk, hogy a magyarságnak mintegy kétharmada, vagyis az összes lakosságnak 36%-a él az ország különböző részeiben, de tömegekben és természetesen minden nemzetiségi, sőt nyelvi befolyástól mentesen. A magyarságnak másik egyharmada, vagyis az összlakosságnak 18%-a, fel van oszolva a 46%-nyi nemzetiség között és azt ma még kulturális fölényénél fogva dominálja. De méltóztassanak arra gondolni, hogy ez egykor máskép is lehet. Méltóztassanak arra gondolni, hogy azzal a zárt tömegben élő 36%-nyi magyarsággal szemben egyszer az a 46%-nyi nemzetiség, felszíva a közte levő 18%-nyi magyarságot, — már t. i. csak a választásokra értem ezt — mintegy 64%-nyi, tehát túlnyomó nagy tömeg jelentkezik. Nagyon sietek kijelenteni, t. ház, hogy ez a bekövetkezhető állapotoknak lehető legpesszímisztikusabb bcállitása. Vertán Endre : Lehetetlen ! Desbordes Ernő : De bekövetkezhet és be is fog következni abban a pillanatban, amelyikben Magyarország a radikalizmus karjaiba dobja magát. (Igaz ! ügy van ! jobbfelül.) Minden lépés, melyet ebben az irányban teszünk, ehhez vezet közelebb. Ez a helyzet, t. ház, a magyarságnak ez a kedvezőtlen eloszlása teszi olyan nehézzé a kerületek beosztásának kérdését és a magyarságnak büszkén és teljes jogosultsággal büszkén emlegetett gazdasági és kulturális fölényének ne méltóztassék olyan csodálatos, ellenállhatatlan erőt tulaj doni tani, hogy az az ország központjából, a perifériákra áthatólag. ilyen nagy távolságot legyőzve, ott minden ellenkező erőt legyőz. És különösen ne méltóztassék másoknak ilyen természetű erőit lekicsinyelni ; ne méltóztassék azt hinni, hogy a nemzetiség ma már olyan sötét, kulturátlan tömeg. Előttük vagyunk, jelentékeny mértékben, az bizonyos, de nyomon követnek, vasszorgalommal. A kolozsvári egyetemre ebben a tanévben 370 román egyetemi hallgató iratkozott be és ez a szám évről-évre jelentékenyen emelkedik. A kolozsvári ügyvédi kamara területén körülbelül 150 nemzetiségi ügyvéd működik. Méltóztassanak számításba venni azt is, hogy ez a nemzetiségi kultúra, szembeállítva a magyarság hasonló kultúrájával, még bizonyos előnyben is van, még pedig az által, hogy a magyar kultúra mindig czentrumokban helyezkedik el, a nemzetiségi kultúra pedig városrólvárosra, faluról-falura, azt lehet mondani, tervszerűen osztja fel a maga részére az országrész egész területét, (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Ebben rejlik a népjogok széles kiterjesztésének nagy akadálya és ebben van a választókerületek beosztásának is nagy nehézsége. És én ugy látom, hogy ez a javaslat ezt a nehézséget fényesen megoldja. A pártoskodásnak és a gyűlölködésnek elmaradhatatlan következményei itt is kísértenek és én hiszem, hogy a választójogi törvény tökéletesebb lett volna, ha egészséges

1 parlamenti küzdelem alkotja meg. Ez, sajnos, nem így történt, február Í8-án, szerdán. 1?5 de ennek önök az okai, (Ugy van! Vgy van! a jobboldalon.) önök, akik a tárgyaláson most már mindig csak ötletszerűen vesznek részt, vagy tartják magukat távol. (Ugy van! ügy van! jobbról.) Én azt hiszem, hogy ezt a javaslatot azzal a nyugodt öntudattal szavazhatjuk meg, hogy azokat az Ígéreteket, amelyeket választóinknak tettünk és azt a kötelezettséget, amelyet a nemzettel szemben vállaltunk, becsületesen megtartottuk. És ebben a tekintetben vádat, szemrehányást, vagy akárcsak kifogást is, senkitől el nem fogadok, legkevésbbé azoktól, akik a választói jog kérdésében mindenre vállalkoztak, mindent megígértek, négy esztendeig kormányoztak és semmit sem teljesítettek. Ajánlom a javaslatot elfogadásra. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra ki következik ? Almássy László jegyző: Szabó István (nagyatádi) ! Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) : Az előttem szólalt t. képviselőtársam és a belügyminister ur is beszédében foglalkozott az ellenzéknek az általános, egyenlő, titkos választójogra vonatkozólag elfoglalt álláspontjával és sajátságosnak tartom, hogy ugy állította be a t. előttem szóló a kérdést, mintha az ellenzék hajdanában Krístóffy által felállított egyenlő, titkos választói jogot követelte volna most a választói jog megalkotásánál. Cserny Károly: Vagy egyenlő, titkos, vagy nern az ! Szabó István (nagyatádi): Csodálatos ez, hiszen a t. túloldalnak nagyon jól kell tudnia azt, hogy mikor a szövetkezett ellenzék megállapodott az egyöntetű választójogi tervezetben, abban a választók számát 2,400.000-re tette, (Felkiáltások jobbfelól: Mint Krístóffy !) Magyarországon pedig az általános, egyenlő, titkos választójog alapján öt millió választó is lehetne. Senki sincs jogosítva ebben a képviselőházban megvádolni az ellenzéket akkor, amikor 2,400.000 választót irányzott elő, azzal, hogy ez azonos azzal a szavazati joggal, melyet a szocziálisták a legnagyobb kiterjedésben követelnek és nincs joga a t. túloldalnak megvádolni az ellenzéket azzal, hogy ezzel a szavazati joggal az országnak kárt csinált, vagy csinálhatott volna. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hiszen az uj választójogi törvényben a kormány 1,800.000 választót helyez kilátásba, az ellenzék pedig, 2,400.000-et ; ez nem olyan nagy különbség amelyet át nem lehetett volna hidalni. A t. előttem szóló is ezt az oldalt tette felelőssé a mostani áldatlan állapotokért. Én meg épen ennél a kérdésnél hivatkoztam rá, hogy mikor az ellenzék megállapodott a szavazati jog kérdésében, átadta az akkori kormányelnöknek a tervezetet, abban a biztos reményben, hogy ennek alapján