Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-510

120 5l0. országos ülés 19Vt február 17-én, kedden. bői a-legtöbb gazdasági és kulturális előnyt szívja magába a főváros. T. képviselőház ! Bátor vagyok végül egy pillantást vetni a javaslat által tervbevett kerületeknek egymáshoz való arányára. Azt találjuk, hogy törvényhatósági átlagok szerint a legnagyobb kerületek előreláthatólag a fővárosban lesznek átlagos 5882 választóval, a legkisebb kerületek pedig Marosvásárhelyt lesznek, átlagos 1571 választóval. Ezek szerint a legnagyobb kerület négyszerese lenne a legkisebbnek, nem, miként sajtóhibából a bizottsági jelentésben van, két és félszerese. És ha arra gondolunk, hogy a német birodalomban és Angliában a legnagyobb kerület harminozszorosa a legkisebb kerületnek, Ausztriában huszonhétszerese,Francziaországban tízszerese. akkor ezt az arányt határozottan kedvezőnek és igazságosnak kell tartanunk. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház ! Ismertetvén igy a javaslat alapelveit és eredményeit, — hiszen körülbelül végighaladtam a részleteken is — még talán azt tartom kötelességemnek kiemelni, hogy az a részletes kerületi beosztás, amelyet a belügyminister rendeleti utón fog megállapítani, csakis törvényhozási utón lesz megváltoztatható, tehát törvényerejű lesz, amiáltal természetesen útja lesz vágva annak, hogy politikai indokokból vagy más szempontból, más czél által vezéreltetvén, ezen a rendeleten rendeleti változtatások eszközöltessenek. Természetes, hogy a törvényhozásnak, amint az különben a törvényhozás szuverenitásából folyik, bármikor módja 'lesz akár politikai nézetek megváltozásával, akár a beosztásnál tekintetbe vett körülmények megváltozásával ezen bármikor változtatást tenni. A 3. §. életbeléptetési intézkedéseket tartalmaz és ebből a szempontból hivatkozik az 1913. évi XIV. t.-cz. 155. §-ára. Ez a szakasz ngy intézkedik, hogy ugy az anyagi választójogi törvény, mint ez a törvényjavaslat is ezen törvényjavaslatnak a kihirdetésével fog életbelépni. Természetes azonban — ez is bennfoglaltatik az 1913. évi XIV. t.-ez. 155. §-ában — hogy ezen kerületi beosztás alapján a választások csak akkor fognak foganatosittatni, amikor már azok az uj anyagi választójogi törvény alapján történhetnek, tehát nem lesz lehetséges az, hogy a kerületi beosztás szerint a régi választójogi törvény alapján történhessenek esetleg választások. A jelen országgyűlés tartama alatt természetesen sem az anyagi választójogi törvén)', sem a választókerületek beosztásáról szóló jelen törvényjavaslat életbe nem lép. T. képviselőház ! Ezekben ismertetvén a javaslatot, méltóztassék megengedni, hogy még egy tövid reflexiót tegyek. (Halljuk

I Halljuk/) Amidőn a jelen országgyűlés összeült, a jelen ciklus elején talán a legtöbbet emlegetett, talán a legtöbb ellentétre indokolt adó kérdés a régi országgyűlési képviselőválasztási rendszernek megváltoztatása volt. Nagy ellentétek mutatkoztak nemcsak a pártok között, hanem az egyes pártokon belül is abból a szempontból, hogy mily mértékben és milyen módon terjeszszük ki a választói jogot. Egy kérdésre nézve azonban mindenki egyetértett, arra nézve, t. i. hogy a régi választási rendszer elavult és hogy a régi választási rendszer az ország jelen állapotának nem felel meg. (Mozgás balfelél.) Midőn tavaly megalkottuk az anyagi választói jogi törvényt, megtettük már az első lépést, most pedig megteszszük a második és végleges lépést, mert hiszen az az egyszerű intézkedés, amelyet a képviselőház annak idején a belügyminister ur által benyújtandó részletes beosztásra vonatkozólag tenni fog, talán inkább formalitásnak tekinthető. Mondom, most megteszszük a végleges lépést és kilátásunk van arra. hogy a közel jövendőben a régi választási rendszer elejtésével, az uj, modernebb választási rendszer alapján fogjuk a választásokat megejteni. Szavaimat azzal az óhajtással végzem, hogy legyen ennek az uj anyagi választói jogi törvénynek, legyen ennek az uj kerületi beosztásról szóló törvénynek az a következménye, hogy olyan parlamentet válaszszon az ország, . . . (Zaj és jelkiáltások balfelől: Jeszenszky vei! Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Huszár Károly (mrvári); Amelynek tagjaira nézve nem hoznak majd olyan birói Ítéleteket, mint Lukács Lászlóra ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. Elnök csenget.) Rakovszky Iván előadó : • . . amely becsületesen, hazafisággal fogja fel hivatását, (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hock ! Halljuk! Halljuk I jobbfelől.) azzal az óhajtással zárom be szavaimat, hogy ezen uj parlament nem az ellentétek kiélezésére, (Mozgás és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Jeszenszkyvd! Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) hanem azoknak elsimítására és kiegyenlítésére fog törekedni és hogy ennek a parlamentnek tagjai, legyen bár annak idején közöttük is elvileg vagy a konkrét intézkedésekre vonatkozó ellentét, egyben mégis egyek lesznek, abban, hogy tudni fogják, hogy mindnyájan azért vagyunk itt, és mindnyájan arra igyekszünk, hogy ennek az országnak a javát, ennek az országnak szebb jövendőjét szolgáljuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bikádi Antal: Jeszenszkyvel vagy a nélkül ? Rakovszky Iván előadó: A közigazgatási bizottság nevében is ajánlom, hogy méltóztassék e javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Almássy László jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn pártom, az egyesült függetlenségi és 48-as párt nevében és megbízásából az imént ismertetett törvényjavaslatot bírálat alá veszem, sajnálattal kell mindjárt felszólalásom elején kijelentem, hogy én és pártom ezt a törvényjavaslatot nem tartjuk olyannak, amelytől várni lehetne, hogy az előadó urnak be-