Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-492
Í92. országos ülés 191Í január 13-án, kedden. 73 panamák kiderítése. (Igaz! TJgy van! a bál- és a ssélsöbaloldalon.) Azt, hogy mindezek lehetetlenné tétessenek, hogy azok azután annál szabadabban folytatódhassanak a klikkuralom további fentartása érdekében. (TJgy van! a hál- és a ssélsöbaloldalon.) Ez a valódi, de nyíltan be nem vallott ezélja és czélzata ennek a sajtótörvényja.vaslatnak, amely mint látjuk, az egyes részletes intézkedéseiből oly világosan kiderül, mint a minő fényes a nap. (TJgy van! a hál- és a szélsőbáloldalon.) Emellett a másik jellemvonás, amely, amint szintén láttuk, végigvonul rajta, az őszinteség hiánya. (TJgy van! a hál- és a szélsöbáloldahn.) Az őszinteség e teljes hiánya különben nemcsak ezen a javaslaton vonul végig, hanem ugyanazt tapasztaltuk már az esküdtszéki törvényjavaslatnál. Ott is ezzel a jelenséggel találkozunk. Annak indokolásában a közönséges bűntényekre vonatkozó verdiktek hibássága, helytelensége hozatott fel okul az esküdtszéki intézménynek nem ugyan igazi reformálására, de valóságos deformálására. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Pedig közönséges bűncselekmények tekintetében sehol, ahol esküdtszéki intézmény létezik, aránylag kevesebb hibás és helytelen itélet nincs, mint Magyarországon. Tessék csak összehasonlítani Francziaországgal vagy más államokkal a hibás és helytelen esküdtszéki ítéleteket közönséges bűncselekmények eseteinél. Azután hibás és helytelyen ítéletek a szakbiróságok körében sem kevesebbek, ott is előfordulnak, mert azok is emberek és alá vannak vetve tévedésnek. Tehát az esküdtszéki javaslat is tulajdonképen máshová vágott, mint hova nézett. Itt is abból indultak ki, hogy mivel néhány politikai jellegű bűncselekmény tekintetében nem a kormány kívánsága szerint ütött ki az itélet és mert egyik-másik politikai sajtóvétségben szintén nem a kormány szájize szerint esett a verdikt, ezeket kellett lehetetlenné tenni s ezért kellett az esküdtszéki intézményt lényegében kiforgatni. Ez indította a kormányt az esküdtszéki javaslatnak olyan megalkotására, ahogyan azt a ház nemrég letárgyalta. T. ház! Nagyon sajnálom, hogy az igazságügyminister ur épen most távozott, de nem tehetek róla, ha nincs is itt, azért azt az aposztrofálást, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) melyet az utolsó órában óhajtok hozzá intézni, nem fogom elhallgatni. Igazán mondhatom, hogy én emberileg őszintén sajnálom az igen t. igazságúgyniinister urat, akár tetszik ez neki, akár nem, mert hiszen jogom van valakit sajnálni, még ha nem is akarja, hogy sajnálják. Sajnálom pedig azért, hogy ő, a kiváló tudós ilyen tendencziák eszközévé adta oda magát és azoknak vakon szolgálatába szegődött. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Sajnálom annál inkább, mert ez a kiváló szakKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXI. KÖTET. tanár, ez az alapos tudós, ki eddigi magasztos hivatásának gyakorlatában szép elméleteket és uemes elveket hirdetett és tanított irataiban és a katedrán, szép elméleteit és szép elveit egy fanatikus kormányelnök határtalan hatalmi vágya Molochjának dobja oda. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Az az egyén, ki a fiatalkorú bűnösök bírósága intézményének behozásával humanizmusának szép jelét adta, aki katedráján a büntetőjog alapkiindulási tételéül a javítást, a humanizmust hirdette, aki érintkezésében tanítványaival és kollégáival sima és lojális volt mindig, (Igaz! TJgy van! halfelol.) az most tanári és tudományos múltját így hazudtolja meg. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Bródy Ernő: Szelidlelkü, derék ember volt! (Felkiáltások balfelöl: Most megvadult! Korpa közé keveredett!) Sághy Gyula: Fáradságos és kitartó munkássága által szerzett tudományos reputáczióját önnönmaga teszi tönkre, csak azért, hogy egy reá hatalmas szuggesztív erőt gyakorló, a bosszúállás szenvedélyétől valóságos lelki betegségben szenvedő egyénnek bosszúvágya kielégítésére segédkezet nyújtson. (Igaz! Ügy van! a haloldalon.) Nem, minister ur, ez nem önnek való, nem önhöz méltó feladat. Mentse meg legalább az utolsó órában, az utolsó pillanatban tudományos és tanári reputáczióját, (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) és vonja vissza ezt a javaslatát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Még ha ministeri tárczájának feláldozása árán is kellene ennek megtörténnie: legyen meggyőződve, hogy sokkal nagyobb ember fog lenni nemcsak a közvélemény előtt, hanem még a magábaszállás óráiban saját lelkiismerete, saját hazafias meggyőződése előtt is, mintha a bársonyszék hatalmának gyönyöreiben tovább tobzódva, egyszerűen segítséget nyújt az ország egy közveszélyes embere bosszúvágya kielégítésének. (Igaz! TJgy van! a szélsöbáloldahn.) Akár teszi ezt a minister ur, akár nem, én a felelősséget elsősorban nem a minister úrra, hanem arra hárítom, kinek a minister ur e téren csak egyszerű eszköze, kinek czéljait ő csak végrehajtja. (Igaz ! TJgy van ! a szélsöbáloldahn.) Arra, ki határtalan, elvakult bosszúvágyában és hatalmi tobzódásában ebben az országban egy Coriolanus szerepére vállalkozott. Mert ő is, miként Coriolanus, idegen érdekek miatt, idegen seregek élén, román és horvát seregek élén tör ellen (Igaz! TJgy van! a baloldalon) és készül hazája ellen elkövetni olyan vétket, melyet a pokol minden kínjával sem engesztelhet ki soha (Igaz! TJgy van ! a bal- és a szélsöbáloldahn.) és nem tehet jóvá soha, ha egyszer elkövette, amelyért nemcsak a jelen, hanem minden jövő nemzedék és a történelem fogja őt igazságos ítélőszéke előtt elitélni és átkot szórand fejére és emlékére. (Helyeslés a szélsöbáloldahn.) T. ház! Isten látja lelkemet, én belőlem 10
