Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-499

426 i99. országos ülés 191í január 22-én, csütörtökön. Ábrahám Dezső: A zalatnai ház ügye sem egészen tiszta. (Zaj.) Gr. Tisza István ministereinök: A zalatnai házak kérdésének felkavarása pedig olyan szé­gyenteljes felsüléssel végződött, hogy, bocsánatot kérek, ha én valakivel szemben egy olyan meg­bélyegző vádat felállítok és azt ugy nem tudom bizonyitani, elbúvok a becsületes emberek szeme elől. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj baljelöl.) Elnök : Csendet kérek. Bikádi Antal : Az egész kormánypárt elbúj­hatna már ! Elnök: Kérem Bikádi képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Gr. Tisza István ministereinök: Ismétlem te­hát, t. ház, elitélem a Désy-féle akcziót először azért, mert utólag hozott fel Lukács László magán­becsületét súlyosan érintő vádakat és azoknak bi­zonyításával adós maradt és mert másrészről igyekezett Lukács László egyéni reputácziójának bemocskolására felhasználni olyan ténykörülmé­nyeket, melyek magának a biróságnak felfogása szerint is nem helyesek ugyan, de az egyéni becsü­letet semminemű tekintetben nem érintik. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Kovácsi Kálmán : Majd Désy megfelel min­denre. (Zaj.) Huszár Károly (sárvári) : Csak adjanak azután szólásszabadságot Désynek, majd megfelel ő min­denre. (Zaj és felkiáltások jobbjelöl: Rendre !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Zaj.) Gr. Tisza István ministereinök: Másik okom, amiért az egész akcziót helytelenítem, az a körül­mény, hogy a képviselő urak akkor, mikor már tudták mindazt, amihez utólag ezeket a botrányo­kat fűzték. .. Bakonyi Samu : Nagy tévedés ! Gr. Tisza István ministereinök: Cseppet sem tévedés. Lehet, hogy a ké]3viselő ur nem tudta, de Désy Zoltán tudta és nagyon sok más ember tudta. (Zaj balfelöl.) Huszár Károly (sárvári) ; ön is tudta, minis­tereinök ur ! Elnök : Csendet kérek. Gr. Tisza István ministereinök : Második okom tehát — ismétlem — az akczió helytelenítésére az, hogy azok a képviselő urak akkor, midőn már a tényállást tudták, az erkölcsi felháborodást és a botrányt attól tették függővé, vájjon sikerül-e . . . (Felkiállások jobbfelől: Úgy van ! Ez az!) Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Ábrahám Dezső: Ez alaptalan gyanúsítás. Elnök : Ábrahám Dezső képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Gr. Tisza István ministereinök: ... vájjon sikerül-e Lukács László akkori ministerelnökkel olyan megállapodásra jutni, amely nekik párt­politikai szempontból konveniált volna, Lukács László részére pedig a hatalom birtokát hosszú időre biztosította volna. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) T. ház ! Semmiféle közbeszólással a föld szí­néről ezt a kellemetlen tényt eltüntetni nem lehet. Ábrahám Dezső: Ez csak gyanúsítás. (Zaj.) Huszár Károly (sárvári) : A legvehemensebben támadtam fél évvel előbb ! Elnök : Huszár Károly sárvári képviselő urat folytonos közbeszólásaiért másodszor rendre­utasítom. Bakonyi Samu : Ilyen vádakkal szemben le­hetetlen hallgatni. Elnök: Kérem Bakonyi képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Gr. Tisza István ministereinök: Kérem, a meg­vádolásra a közbeszólások és zajongások nem ad­nak czáfolatot. Ez a kérdés pedig bíróság előtt igazolt hiteles köztudomású tény. Hiszen ez az a kérdés, melyet akkor némelyek nem tudtak meg­érteni, hogy miért jelentkeztem tanúnak. Ezzel nem akartam a pernek eredményére befolyást gya­korolni, hanem hitelesen konstatáltatni akartam azt a tényt, hogy Désy Zoltán képviselő urnak módjában lett volna interpelláczióját megtenni akkor, amikor a tárgyalások Lukács Lászlóval folytak és csakis azért nem élt ezzel a jogával, mert ezzel a tárgyalások menetét nem akarta be­folyásolni. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Angyal József: Maga beismerte! Gr. Tisza István ministereinök: Tehát hite­lesen beigazolt tény, amelyet letagadni nem lehet... Bikádi Antal: Azért az panama marad! Gr. Tisza István ministereinök: ...amelyet semmiféle közbeszólásokkal elhomályosítani nem lehet, hogy a képviselő uraknak egész felháboro­dása mutáczióra jár ; jöttek az erkölcsi felháboro­dással és a sürgős interpelláczióval, amikor azt hitték, hogy nincs béketárgyalás és felfüggesz­tették a dolgot akkor, amikor a tárgyalásokat folytatták, azután visszatértek a felháborodáshoz akkor, amikor e tárgyalások eredményre nem ve­zettek. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Én bennem van annyi erkölcsi érzék, mint bár­kiben másban, én éreztem már az életben erkölcsi felháborodást egyszer-másszor, de engedelmet ké­rek, az ilyenfajta erkölcsi felháborodás, amely ^ilvánul, vagy nem nyilvánul, a pártpolitika vál­tozó igényei szerint, nem bír erkölcsi alappal és ha bárkinek a világon van vagy lehet, én szerintem nincs, de lehet jogczime ennek a pártnak szemre­hányásokat tenni, legkevésbbé van joguk azoknak, akik egy ember becsületének ilyen megmarását pártpolitikai czéloktól tették függővé. (Elénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) Bikádi Antal: Ne kövessenek el panamákat, akkor nem lesznek marások ! Elnök: Másodszor figyelmeztetem Bikádi Antal képviselő urat, hogy tartózkodjék a közbe­szólásoktól. Gr. Tisza István ministereinök: Most még csak egy pár szót. Gróf Andrássy Gyula képviselő ur felhozza régi érveit az obstrukczió ellen alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom