Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-488

522 Í88. országos ülés 1913 deczember 19-én, pénteken. folytán a t,. ház figyelmét felhívni, hogy eddig, ha valamely községben sertésvéss vagy sertésorbánc merült fel, az egész község zár alá helyeztetett, most pedig csak az illető udvar helyeztetik szigora zár alá, de még ezen udvarból is az egészségesnek bizonyult állatok megfelelő kautélák és hatósági engedély mellett a legközelebbi vágóhidra vihetők. (Helyeslés.) Végül legyen szabad az állatesempészetre annyit megjegyezni, hogy amint a t. képviselő ur is tudja és felszólalásában is kiemelte, ez meglehetősen komplikált és nehéz kérdés. En arra fogok törekedni, hogy a belügyminister úrral egyetértőleg oly megállapodásokat létesitsünk, amelyek lehető minimumra fogják ezen csempészetet szoritani. Különben ajánlom a javaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni % (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényj avaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Almássy László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1., 2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslat során fogok Indítványt tenni. Következik a napirend 8. pontja : a Columbiával 1912. évi márczius hó 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződós beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 940, 952). Van szerencsém bejelentem, hogy a kereskedelemügyi minister képviseletében szükséges felvilágosítások megadása végett Lers Vilmos államtitkár ur van jelen. Az előadó ur kivan szólni. Niamessny Mihály előadó: Tisztelt képviselőház ! (Halljuk!) Kormányunk Columbiával 1912. évi márczius hó 23-án kereskedelmi és hajózási szerződést kötött, amely, mint a dátum is mutatja, egy hátralékát képezi a törvényhozásnak, amelyet az azóta fennállott parlamenti viszonyok folytán eddig elintézni nem lehetett. Ez a szsrződés a legnagyobb kedvezmény alapján áll és az időtartam tekintetében ugy rendelkezik, hogy egy évi felmondás mellett mindkét fél részéről felbontható. Kereskedelmi forgalmunk Columbiával ma még jelentéktelen, mert alig 10.000 koronára rug és igy a javaslat közgazdasági jelentősége ma még nem nagy, remélhető azonban, hogy a hajózási utvonalaknak fejlesztése mellett ez a forgalom is növekedni fog jelentőségben. Mindezek folytán kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Columbiával 1912. évi márczius hó 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Almássy László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—20. czikkeit). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Elfogadtatik. A törvényjavaslat eképen részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok índitványt tenni. Következik a napirend 9. pontja : az 1884. évi IV. törvényezikk által Szeged sz. kir. városban felállított középitészeti tanácshatáskörének uj abb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat(Ir. 956,967). Az előadó ur kivan szólni. Rakovszky Iván előadó : Tisztelt képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A szegedi nagy árviz után az 1879. évi XX. törvényczikkel Szeged városában kormámdáztosság állíttatott fel. Ez a kormánybiztos egyéb teendői között a város újra építésére vonatkozólag részletes városrendezési és városszabályozási tervezetet és programmot állított össze. Midőn pedig néhány év múlva a kormánybiztos teendőinek elintézése után ezen méltóság megszűnt, ennek a városrendezési s városszabályozási programmnak további végrehajtására egy bizonyos állandósággal felruházott és ezen teendők elintézésére alkalmas szerv felállítására volt szükség. Az 1884. évi IV. t.-czikk állította fel ezt a szervet a szegedi középitészeti tanácsban, amely egyrészt a közigazgatási bizottság másodfokú építési hatáskörét vette át, másrészt a városrendezési és a városszabályozási, a csatornázási Ügyekben felügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorolt, végül pedig befolyást nyert a város építkezési szabályzatainak megalkotására. Ezenkívül a középitészeti tanács rendelkezésére bocsáttattak bizonyos telkek, amelyeknek értékesítéséből középitési alap volt alkotandó, mely egyrészt a tanács működésének költségeit, másrészt a városrendezési és szabályozási teendőkkel egybekötött költségeket fedezte. Ezen teendőket azonban az eredetileg csak tiz évre felállított tanács ezen idő alatt ellátni nem tudta, ugy hogy az 1894. évi II. t.-czikk ujabb tiz évre, majd az 1904. évi XII. t.-czikk megint tiz évre hosszabbította meg a tanács hatáskörét. Ezekhez képest tehát a folyó év végén a tanács hatásköre megszűnnék. Azonban az 1884. évi IV. törvényczikkel, az eredeti törvénynyel, a közéj)itészeti tanácsra ruházott teendők befejezést még most sem nyertek. A város csatornázása még nincs befejezve, azonkívül Újszegednek vizvezé-