Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-488
Í88. országos ülés 1913 deczember 19-én, pénteken. 523 tékkel és csatornákkal való ellátása még hátra van ; a város feltöltése, kövezése, a nagy körúton kívüli városrésznek vízvezetékkel való ellátása különböző utcza- és telekrendezési feladatok még megoldásra várnak. Ezenkívül a tanácsnak jelenleg még készpénzben és telkekben 282.305 korona 38 fillér vagyona van, amelynek további kezeléséről szintén gondoskodni kell. Ezért a belügyi kormány azon czél által vezéreltetve, hogy a legczélszerübben a tanács által ellátható teendők ellátása végett a tanács továbbra is szervezve maradjon, törvényjavaslatot nyújtott be, amely ujabb tiz évre hosszabbítja meg a szegedi középitészeti tanács hatáskörét. A közigazgatási bizottság az előadott gondolatmenetnek megfelelően a tanács hatáskörének meghosszabbítását szükségesnek találta és ezért javasolja, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1884. évi IV. t.-czikkel Szeged sz. kir. városban felállított középitészeti tanács hatáskörének ujabb meghoszszabbitásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Almásy László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, valamint 1. és 2. %-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Az igy részleteiben is letárgyalt és elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt tenni. Következik a napirend 10. pontja, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1906. évi X. t.-czikk hatályának meghoszszabbitásáról a pénzügyminister törvényjavaslata (írom. 94fi, 953). Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyminister javaslatának czélja az, hogy a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt ez év végén lejáró pénzügyi egyezményt meghosszabbítsa. A pénzügyi bizottság helyeselte ugy a törvényjavaslat czélját, mint azt, hogy a meghosszabbítás másfél évre, 1915 Julius l-ig történjék, ami által ezen egyezmény határideje is a költségvetési év ujabb beosztásával kongruencziába fog jutni. A pénzügyi bizottság azonban nemcsak hogy magáévá tette a kormány javaslatát, hanem jelentése szerint helyesli a kormánynak az állami közösséget képező országok békés együttélésére való törekvését is. Ehhez a kijelentéshez néhány szót keU tennem a t. ház engedelmével. (Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőház ! Azok a sajnálatos lazülási tünetek, amelyek immár évek óta mutatkoznak Horvátországban a szent koronához tartozó országok együttélése tekintetében, bizonyos részben tagadhatatlanul gazdasági okokra vezethetők viszsza. Es a pénzügyi bizottság rendkívül helyeselte a kormány azon eljárását, hogy elsősorban gazdasági téren igyekszik azon mély összetartozást kimunkálni, amely Szent István koronájának országait egymáshoz fűzi. (Elénk helyeslés.) Ez a meglazulás különféle körülményekre volt visszavezethető, amelyeket szem előtt kell tartanunk, ha a horvát testvérországgal szemben teljesen tárgjnilagosan akarunk Ítélkezni. Először is az elmúlt évek politikai fordulatai közt volt egy, amely Horvátországot igen mélyen sértette volna, tudniillik egy kellőleg elő nem készített és gyorsan nyélbeütött önálló vámterület életbeléptetése. A vámvonalnak a határon való felállítása, ha Horvátországban nincs kellő iparfejlesztés, épen ugy hatott volna Horvátország gazdasági viszonyaira, — székelyföldi képviselőtársaink nagyon jól tudják — amiként hatott a román vámháboiu kitörése a Székelyföld összes megyéire. Ennélfogva Horvátországra ebből olyan kár háramlottt volna, amelyből következik, hogy az önálló vámterület jogával nem szabad hebehurgyán élnünk, hanem csak akkor, ha annak kellő előkészítése Horvátországban is megtörtént. (Helyeslés.) A második szerencsétlen politikai fordulat, amely a horvát viszonyokat meglazította, az önálló bankra való törekvés volt. Ezek a törekvések is Horvátországban azt a látszatot keltették, hogy a pénzviszonyok tekintetében Horvátország Magyarországgal szemben rosszabb viszonyba fog jutni, mint amilyenben jelenleg áll, és ez olyan aggodalmakat keltett, amelyek egy bizonyos elidegenedést okvetlenül előidéztek, mert hiszen a magángazdasági viszonyok a közgazdasági viszonyokra okvetlenül mindenütt ki fognak hatni. Végezetül következett a koaliczió általam itt többször elismételt legszerencsétlenebb baklövése : a vasúti szolgálati pragmatikához avatatlan kézzel való hozzányulás. (ügy van ! Ugy van ! jobbfelől.) Erről a helyről már voltam bátor elmondani a t. háznak, hogy nem tudom, mi vok nagyobb szerencsétlensége a koalicziónak : az Ausztriával való kiegyezés, a munkás biztosítás elsietése, vagy pedig a vasúti pragmatika kérdésének — szabad legyen igy mondanom — nem sok szakértelemmel való kezelése. Ha megállott volna azon régi, Tis a Kálmán által elénk szabott állásponton a koaliczió, hogy az államvasút magánüzem, ahol nem az államnyelv kérdései a döntők, hanem ahol a magánüzemnek szempontjai és az ezáltal táplált kívánságok vannak előtérben, akkor ezen konfliktusok soha elő nem állottak volna. (Élénk helyeslés.) Mindezeket látva, azt kell mondanunk, hogy a kormány bölcsen, helyesen cselekedett és méltán 66*
