Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-487

50G 487. országos ülés 1913 deczember 16- än, kedden. alkalmával, az 1907-iki kiegyezés alkalmával ez a kiegyezés a vasúti egyezményt nagyon lényegesen megrontotta, abban a tekintetben azokat a stipulácziókat, amelyek nekünk igen fontos közgazdasági érdekeinket a múltban megóvták, nagyon lényegesen esorbitotta. (ügy van!) Ezen, fájdalom, mindaddig, amig a kiegyezés fennáll, nem tudunk segiteni és épen azért, hogy ha itt a marcheggi és más tarifális kérdéseket és más hasonló bajokat hoz fel t. képviselőtársam, azok egyszerű folyományai annak, hogy ezen kérdést 1907-ben elrontották és ezek, méltóztassék megengedni, ezzel a bosnyák vasúti javaslattal egyáltalán semmiféle kapcsolatba nem hozhatók. A másik két vád, amely tényleg e törvényjavaslatra vonatkozik, először is az, hogy ez a konczej)czió, ez a vasúti programm Fiume érdekeit kárositja. Ebben a tekintetben is tovább megy Sándor Pál t. képviselő ur Fiume város képviselőjének aggályainál, mert elébünk festi azt az óriási lendületet, amelyet Spalato fog venni, amely mellett szegény kis Fiúméval többé foglalkozni sem érdemes. T. ház ! Azt hiszem, hogy ebben megint óriási nagy tere nyilik a fantáziának, mert méltóztassék nekem megengedni, itt utóvégre mégis csak egyik reláczióról van szó, amely Fiúméra fontossággal birhat. Hiszen azt gondolom, hogy Boszniából Fiume ma nem valami nagy forgalmat kap és egyáltalán sem Fiume, sem Spalato valami nagy forgalmat addig nem kaphat, amig a növi—bihácsi vasút ki nem épül és kapcsolatba nem hozatik a dalmát vasúttal. Erre nézve, ugy látom, egy véleményben vagyunk. Sándor Pál: Igen ! Gr. Tisza istván ministerelnök: Ha egy véleményen vagyunk, akkor bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy ha a növi—bihácsi vasút kiépül és a kapcsolat a növi—bihácsi vasút és a dalmát vasutak között az ogulin—knini vasúttal létrejön, a kapcsolattal feltétlenül előnyösebb összeköttetést kap Fiume, mint Spalato, mert akkor Fiúménak Novitól való távolsága körülbelül 279 kilométer lenne szemben azzal a 463 kilométerrel, amely Novinak Spalatótól való távolsága lenne. Egyáltalában nem láthatom be, hogy a növi— bihácsi vasút kiépitése miként árthatna Fiúménak Spalato előnyére, aminthogy Fiume város képviselője, ha jól értettem, épen kivan ja ennek a vasútnak kiépitését s épen azt hibáztatja, hogy ez a vasút ki nem épül, és abban lá/tja iiume károsodását, hogy nem épül ez a vasút, holott t. képviselőtársam ezen vasút kiépitését tartaná veszélyesnek Hiúméra nézve. Sándor Pál: Félreértés ! Gr. Tisza István ministerelnök: Hiszen még az imént méltóztatott igazat adni nekem ! Sándor Pál : Tessék a jegyzeteket megnézni, ministerelnök ur, ott nem áll ez. (Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) Gr. Tisza István ministerelnök : Most már egészen perplex vagyok, mert t. képviselőtársam félperczczel előbb bólintgatott és integetett, amikor azt mondtam, hogy abban látja a veszélyt, hogy meglesz az összeköttetés Növi—Bihács—Ogulinon át Spalatóig. Sándor Pál: Igen ! Gr. Tisza István ministerelnök: Akkor rendben vagyunk. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy a növi—bihácsi vasút kiépitése és kapcsolatba hozatala a dalmát vasutakkal tényleg nem Fiume ellen, hanem Fiume mellett levő rendelkezés volna, (ügy van!) aminél fogva igazat adok abban Vió t. képviselőtársunknak, hogy óhajtanunk keh ezen vasút kiépitését. Itt azonban nagy tévedésben van, ha azt hiszi, hogy eredetileg a növi—bihácsi vasút kiépitése volt tervbe véve s azután ejtetett el a bugojno—arzanói összeköttetés javára. Ebben a tekintetben utalhatok az 1902. évi XIII. t.-czikkre, amelynek 3. §-a egészen világosan azt mondja, hogy (olvassa) : »Közvetlenül az 1. §-ban megjelölt vasutvonalak elkészülte után« — itt nincsen szó a növi—bihácsi vonalról — »a samac—doboji és a bugojno—arzanói vonalak egyidejűleg ugyanoly nyomtávval építendők ki, mint az illető határponton csatlakozó vasut.« Vagyis már 1902ben egy olyan vasúti programm van, amelyben szó sem volt a növi—bihácsi vonalról, mint elsősorba i kiépítendő két vonal szerepel a samac— doboji és a bugojno—arzanói vonal; mindkettő olyan nyomtávval, aminővel az illető határponton csatlakozó vasúti vonal épült. Ez a programm hajtatik végre a mostani törvényjavaslatban, természetesen azzal a dolog természetében rejlő megoldással, hogjr a samac— doboji vasút normál nyomtávval épittetik, s ez azután Szarajevóig továbbvitetik, ami által Magyarország Szarajevóval a mostaninál lényegesen rövidebb és normál nyomtávú összeköttetést kap. a bugojno—arzanói vasútnak pedig, miután keskenyvágányu vasúthoz csatlakozik és miután ott a terepviszonyok is alig engednék meg gazdasági és pénzügyi szempontból a normál nyomtáv kiépitését, keskenyvágányunak keU lennie. Azonban t. képviselőtársam arról is beszélt, de megvallom, nem egészen értem, hogy mi a tarifákra vonatkozólag is lekötjük magunkat Ausztriával szemben. Mellesleg megjegyezve itt is rektifikálnom kell Sándor Pál t. képviselőtársam előadását, aki azt mondta, hogy a doberiin—sziszeki vonalat tarifa-szempontból örök időkre eladtuk, vagy átadtuk Ausztriának. Sándor Pál: Megkötöttük. Gr. Tisza István ministerelnök: Ez a lekötés elsősorban az erre vonatkozó megállapodások első pontja értelmében csak odáig terjed, hogy az osztrák-boszniai átmeneti pontnál és minden ilyen irányú átmenetnél a Máv. helyi díjszabása alapján fog a tarifa megállapittatni. A rendes helyi dijszabás van lekötve, tehát semmiféle kedvezmény