Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-486

í&6. országos ülés 1913 deczember 15-én, hétj'Őn. 481 a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, még pedig azért, mert amaz csak néhány gazdagabb izlésüeknek, ez sokaknak ad élvezetet*. Tényleg az, amit mi manapság rendszerint sajtónak nevezünk, a gondolatoknak ez a közlése a nagyközönségnek szól. A nagy társadalmi rétegeket nem tokajival akarjuk traktálni, de igen is kívánjuk, hogy egészséges bort kapjanak. S valamint én egyrészt szívesen látnék egy olyan törvényt, amely a pálinkafőzést megtiltaná, — nem értem az ipari czélokra, hanem a népmérgezési czélokra való pálinkát — ép ugy ellenezném, ha nálunk a bortermelést, a tiszta bor termelését lehetetlenné akarnák tenni. És amennyire kívánom, hogy szigorú törvény intézkedjék a borhamisítás megbüntetéséről, ugy viszont kívánatos nálunk, hogy a szőlőtermelés és a bortermelés fejlődjék és a mi népünknek széles rétegei tiszta, egészséges bort is kapjanak ahhoz a tyúkhoz, amelyet az imént egyik-másik képviselőtársain emiitett IV. Henrik után, hogy legalább minden vasárnap az asztalon legyen. így én szintén, amint azt kívánom egyrészt, hogy a sajtó terén igenis vessük vissza azokat a borhamisításokat, azokat a mérges szeszeket távolítsuk el onnan, ép ugy kívánom és kell kívánnia mindannyiunknak másrészt azt, hogy a sajtó szabad és ment legyen minden politikai rendszer befolyásától, hogy a sajtó szabad közlője legyen az eszmének, mert csak így mozdíthatjuk elő népünknek politikai előrehaladását. Kénytelen vagyok méltányolni azt a tendencziát, amely már néhány év óta hazánkban is nyilvánult, azt a humánus európai tendencziát, amely a sajtótermékekkel való visszaélést korlátozni akarja, mert az nincs a sajtószabadság ellenében. Hiszen minden szabadság akkor jó, ha szabályozva van; de nem szabad azt rendszabályozni. És épen a kettő közti különbséget nem látom az előttünk fekvő törvényjavaslatban. 1908 folyamán volt Parisban a pornográfia elleni kongresszus, onnan irányult meg főként az az irányzat, amely azután 1910-ben Zürichben és Parisban tartott állami értekezleten érte el tetőpontját. Nálunk Magyarországon is, azt mondhatom, foglalkoztunk már több év óta éjien a pornográfia elleni küzdelemmel, foglalkozott nevezetesen vele az irodalmi és közművelődési társaság j)ornográfia elleni osztálya, melynek szerencsés voltam magam is tagja lenni. Engedtessék meg nekem, hogy néhány szakembernek az értekezlet folyamán kifejtett nézetét fölolvassam. Az e vita során már többször emiitett Tarnay János a következő véleményt adta: Sem czélom, — igy szólt, — hogy annak megkatározását kíséreljem meg, mi a magyar törvény szerint fajtalan irat, vagy szemérmet sértő cselekedet. A törvényhozó, a biró, ha nem veszKÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XX. KÖTET. tette el a közérzülettől való kapcsolatot, definiczió nélkül is tudja e közkeletű szavak értelmét és különösen a biró az adott esetben meg fogja találni azt a szempontot, amelyből az igy szóbajövő érdekek, különösen a művészi érdekek sérelme nélkül alkalmazhatja a törvényt. Gyakorlatilag nem is ezekről a problémákról van szó, — igy folytatja: A kérdés az, mikép lehet a minden kétséget kizárólag fajtalan termékeket gyors r és hathatós módon ártalmatlanokká tenni. És azt teszi hozzá: A nehézség abban rejlik, hogy a rendszabályokat össze kell egyeztetni a sajtószabadsággal, amelyet csorbítani nem akarok. Igen tisztelt képviselőház! Ezek oly eszmék, amelyek manapság világszerte mozgató eszmék. Ezek az eszmék megérlelődtek először a franczia társadalomban; ott a legszabadelvübb irányzattal vitettek tovább ezek az eszmék, mert a franczia társadalom belátta ezt az óriási erkölcsi veszedelmet, melyet a nemzetre hozott azoknak a nem mondom, sajtótermékeknek, mert ezek nem méltók erre a névre, hanem ezeknek a mérges maszlagoknak terjesztése. A franczia törvényhozás ép ezeknél fogva volt kénytelen ezzel a tárgygyal foglalkozni. Igy pl. az 1882. augusztus 2-ki törvény alkalmából. Ebben érvényesült először az a gondólat, hogy a fajtalan irodalmat nemcsak a j)eres eljárás tekintetében, hanem minden tekintetben ki kell venni a sajtótörvény határai alól, vagyis a fajtalan irodalom, a tudományos folyóiratok kivételével, jogilag megszűnt sajtótermék lenni. Ezzel kettős czélt értek el. Először is jobban hozzáférhettek a terjesztőkhöz és a fokozatos felelősség rendszerében járhattak el, másodszor majdnem kizárták a névleges felelősséget, az u. n. strohmann-rendszert, mert a részesség tekintetében a közönséges jog elveit alkalmazva, a létrehozónak közreműködésére a Code pénale 65. czikke értelmében valamennyit felelősségre lehet vonni. E tekintetben épen ugy hangsulyoztatik, hogy a fajtalan iratok terjesztése ki van véve a sajtótermékre vonatkozó rendelkezések alól és ez nézetem szerint a probléma, amelyet meg kell oldani: Nekünk a sajtó számára a politikai szabadságot teljes mértékben meg kell óvnunk, védenünk, de viszont azoknak a rongy termékeknek, amelyeket a franczia törvény mintegy kivesz a sajtótermékek fogalma alól, ezeknek a közérdek, a közerkölcsiség, a mi népünk, ifjúságunk nevelése szempontjából ezeknek a leghathatósabb korlátokat kell szabnunk. 1908 április 7-ón ismét törvény hozatott a pornográfia tárgyában, de ez főképen a szeméremsértő cselekmény fogalmát terjeszti ki. Ezzel egyelőre be van fejezve a franczia törvényhozás működése, amellyel a pornográfiát a köztörvény uralma alá helyezte és ezekkel az intézkedésekkel tényleg súlyos, nagy büntetések haramiának mindazokra, akik direkte 61