Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-474

40 474. országos ülés 19)3 Ebből egészen természetszerűleg következik, hogy ugyanígy, vagy talán még sokkal inkább van joga a törvényhozásnak arra, hogy a fennálló meg­bízatás hatályát egy esztendővel meghosszabbítsa. Különben az ujabb kor törvényhozásában van Í3 már erre példa az 1907. évi LI. törvény czikkben, amidőn Miskolcz városának törvényhatósági jog­gal való felruházása alkalmával a törvényhozás ugy intézkedett, hogy Miskolez város választott 1 isztviselőinek megbízatását szintén meghosszab­bította — amint azt a törvényjavaslat teszi — egy esztendővel. De ugyancsak sokkal tovább ment ennél a törvényjavaslatnál akkor, midőn Borsod vár­megye megválasztott bizottsági tagjainak man­dátumát felerészben szintén meghosszabbította egy esztendővel, illetőleg a másik felerész mandá­tumát két esztendővel megrövidítette, mert tudva­levőleg a választott törvényhatósági tagok meg­bízatása három évenként — de mindig csak fele­részben — szűnik meg. Akkor tehát, midőn a törvényhozás elren­deli, hogy az 1907-i megyei bizottsági választá­sok helyett 1908. évben az összes választott megyei bizottsági tagok újból választassanak meg, azok­nak a megyei bizottsági tagoknak (Halljuk! Halljuk!) bizottsági tagsági jogát, akiknek man­dátuma 1907-ben járt volna le, egy esztendővel meghosszabbította, ellenben azokét, akiknek meg­bízatása 1910-ig tartott volna, tulajdonképen két esztendővel leszállította és megrövidítette. Ezek volnának azok az elvi kérdések, ame­lyeken a törvényjavaslat alapszik. A részleteket nagyon röviden, néhány szóval megvilágíthatom. Az általános intézkedést már volt szeren­csém ismertetni. Intézkedik a törvényjavaslat 2. §-ában arról, hogy a jelenleg üresedésben levő vagy pedig utóbb megüresedő vármegyei tiszt­viselői állásoknak az érvényben lévő törvénynek megfelelően a törvényhatósági bizottság válasz­tás utján tölti be. Ámbár talán ugyanazok az indokok, amelyek az általános tisztújítás el­halasztása mellett szólanak, azt javasolnák, vagy legalább is indokolttá tennék, hogy ezeket a vá­lasztásokat se tartsuk meg, mégis, minthogy ezek az esetek csak szórványosan fordulhatnak elő. nem látszik indokoltnak, hogy a vármegyei tör­vényhatósági bizottsági tagok jogkörét még ezzel is megszorítsuk ; és minthogy az általános elv­vel nem ellenkezik, ezt az 1886. évi XXV. t.-czikk.­ben neki biztosított jogot ezen szórványos esetek­ben nekik meghagyhatjuk. Intézkedik természetesen a törvényjavaslat arról is, hogy ezek az időközben megválasztott törvény­hatósági tisztviselők szintén csak addig tartsák meg a maguk megbízatását, mint a többi tiszt­viselők, az egész tisztviselői kar, mert nem volna indokolt, hogy ezeknek megbízatása tovább tart­son, mint a vármegyei tisztikar többi tagjaié. Ugyancsak intézkedik a törvényjavaslat arról is, hogy a tiszteletbeli tisztviselők kinevezésének hatálya épen addig tartson, mint a többi vármegyei tisztviselőké, minthogy a jelenleg fennálló jog­ovember 12-én, szerdán. állapot az, hogy a vármegyei ügyviteli szabályzat rendelkezése szerint a tiszteletbeli tisztviselők­nek e mivolta szintén az általános tisztújításig tart. Most tehát, akár a jelenleg kinevezett tiszt­viselők megbízatásáról van szó, akár a jövő év folyamán kinevezendő tiszteletbeli tisztviselők meg­bízatásáról beszélünk, ezeknek a megbízatása ugyanaddig fog tartani, mint a többi megyei tiszt­viselőké, ugy hogy a törvényhozás ujabb intézke­désekor, közigazgatási reform életbelépte­kor, hogy ugy fejezzem ki magamat, egészen tiszta helyzet előtt fog állani az ország, fog állani a kor­mány, mert az összes eddig alkalmazásban levő, választott vagy tiszteletbeli vármegyei tisztviselők megbízatása ennek az uj törvénynek az életbe­léptetésével megszűnik. T. képviselőház ! Ezekben ismertetvén a javaslatot, hangsúlyozni kívánom még azt, hegy ebben a javaslatban semmi olyan fontos, semmi olyan nagyobb horderejű intézkedés nem foglal­tatik, amely szükségessé tenné, hogy talán ezt a javaslatot valami különös aggálylyal fogadjuk, valami különös, mélyrehatóbb konszideráczió tár­gyává tegyük. Ezen röviden ismertetett elvek minden szempontból elfogadhatók, a törvényjavaslat a maga két érdemleges szakaszában provideál min­den esetre, amely ezzel a törvényjavaslattal és a közigazgatási reformnak küszöbönlétével Ö3sz> függésben előfordulhat és ezért a képviselő­házi közigazgatási bizottság megbízásából va:i szerencsém javasolni a t. képviselőháznak, hogy e javaslatot ugy általánosságban, mint részletei­ben változatlanul elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra ki következik '! Hoványi Géza jegyző: Szabó István, nagy­atádi.! Szabó István (nagyatádi): T. ház ! Egy rö­vidke törvényjavaslatot terjesztett elő a t. kor­mány ; de én ebben is igen nagyfontosságú dolgot látok és nem érthetek egyet a t. előadó úrral abban, hogy e javaslat semmi olyan nagyhorderejű in­tézkedést nem tartalmaz, amely hosszabb vagy komolyabb megfontolást, vagy előzetes tanulmá­nyozást tenne szükségessé. Emellett a törvényjavaslat mellett egyál­talában nem találhatni más indokot, mint amely hangoztatva is volt, hogy t. i. a t. kormánynak szándéka a vármegyei tisztviselőket államosítani, vagyis reájuk a kinevezési rendszert életbeléptetni. Ugy tudom, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez a kifejezett czélja, ezt akarja bevezetni akkor, amikor a vármegyei tisztviselők a folyó év végén választás alá kerülvén, a kormány benyújtja ezt a törvényjavaslatot, amelyben a választást vissza­veti és a vármegyei tisztviselők mandátumát még egy évre meghosszabbítja. Ha ez az íntencziója a kormánynak, ha az a czélja, hogy ezen az úton-módon a vármegyei köz­igazgatást államosítsa, hogy a vármegyei tiszt­viselői kart kinevezési rendszer alapján szervezze,

Next

/
Oldalképek
Tartalom