Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-474
40 474. országos ülés 19)3 Ebből egészen természetszerűleg következik, hogy ugyanígy, vagy talán még sokkal inkább van joga a törvényhozásnak arra, hogy a fennálló megbízatás hatályát egy esztendővel meghosszabbítsa. Különben az ujabb kor törvényhozásában van Í3 már erre példa az 1907. évi LI. törvény czikkben, amidőn Miskolcz városának törvényhatósági joggal való felruházása alkalmával a törvényhozás ugy intézkedett, hogy Miskolez város választott 1 isztviselőinek megbízatását szintén meghosszabbította — amint azt a törvényjavaslat teszi — egy esztendővel. De ugyancsak sokkal tovább ment ennél a törvényjavaslatnál akkor, midőn Borsod vármegye megválasztott bizottsági tagjainak mandátumát felerészben szintén meghosszabbította egy esztendővel, illetőleg a másik felerész mandátumát két esztendővel megrövidítette, mert tudvalevőleg a választott törvényhatósági tagok megbízatása három évenként — de mindig csak felerészben — szűnik meg. Akkor tehát, midőn a törvényhozás elrendeli, hogy az 1907-i megyei bizottsági választások helyett 1908. évben az összes választott megyei bizottsági tagok újból választassanak meg, azoknak a megyei bizottsági tagoknak (Halljuk! Halljuk!) bizottsági tagsági jogát, akiknek mandátuma 1907-ben járt volna le, egy esztendővel meghosszabbította, ellenben azokét, akiknek megbízatása 1910-ig tartott volna, tulajdonképen két esztendővel leszállította és megrövidítette. Ezek volnának azok az elvi kérdések, amelyeken a törvényjavaslat alapszik. A részleteket nagyon röviden, néhány szóval megvilágíthatom. Az általános intézkedést már volt szerencsém ismertetni. Intézkedik a törvényjavaslat 2. §-ában arról, hogy a jelenleg üresedésben levő vagy pedig utóbb megüresedő vármegyei tisztviselői állásoknak az érvényben lévő törvénynek megfelelően a törvényhatósági bizottság választás utján tölti be. Ámbár talán ugyanazok az indokok, amelyek az általános tisztújítás elhalasztása mellett szólanak, azt javasolnák, vagy legalább is indokolttá tennék, hogy ezeket a választásokat se tartsuk meg, mégis, minthogy ezek az esetek csak szórványosan fordulhatnak elő. nem látszik indokoltnak, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok jogkörét még ezzel is megszorítsuk ; és minthogy az általános elvvel nem ellenkezik, ezt az 1886. évi XXV. t.-czikk.ben neki biztosított jogot ezen szórványos esetekben nekik meghagyhatjuk. Intézkedik természetesen a törvényjavaslat arról is, hogy ezek az időközben megválasztott törvényhatósági tisztviselők szintén csak addig tartsák meg a maguk megbízatását, mint a többi tisztviselők, az egész tisztviselői kar, mert nem volna indokolt, hogy ezeknek megbízatása tovább tartson, mint a vármegyei tisztikar többi tagjaié. Ugyancsak intézkedik a törvényjavaslat arról is, hogy a tiszteletbeli tisztviselők kinevezésének hatálya épen addig tartson, mint a többi vármegyei tisztviselőké, minthogy a jelenleg fennálló jogovember 12-én, szerdán. állapot az, hogy a vármegyei ügyviteli szabályzat rendelkezése szerint a tiszteletbeli tisztviselőknek e mivolta szintén az általános tisztújításig tart. Most tehát, akár a jelenleg kinevezett tisztviselők megbízatásáról van szó, akár a jövő év folyamán kinevezendő tiszteletbeli tisztviselők megbízatásáról beszélünk, ezeknek a megbízatása ugyanaddig fog tartani, mint a többi megyei tisztviselőké, ugy hogy a törvényhozás ujabb intézkedésekor, közigazgatási reform életbeléptekor, hogy ugy fejezzem ki magamat, egészen tiszta helyzet előtt fog állani az ország, fog állani a kormány, mert az összes eddig alkalmazásban levő, választott vagy tiszteletbeli vármegyei tisztviselők megbízatása ennek az uj törvénynek az életbeléptetésével megszűnik. T. képviselőház ! Ezekben ismertetvén a javaslatot, hangsúlyozni kívánom még azt, hegy ebben a javaslatban semmi olyan fontos, semmi olyan nagyobb horderejű intézkedés nem foglaltatik, amely szükségessé tenné, hogy talán ezt a javaslatot valami különös aggálylyal fogadjuk, valami különös, mélyrehatóbb konszideráczió tárgyává tegyük. Ezen röviden ismertetett elvek minden szempontból elfogadhatók, a törvényjavaslat a maga két érdemleges szakaszában provideál minden esetre, amely ezzel a törvényjavaslattal és a közigazgatási reformnak küszöbönlétével Ö3sz> függésben előfordulhat és ezért a képviselőházi közigazgatási bizottság megbízásából va:i szerencsém javasolni a t. képviselőháznak, hogy e javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra ki következik '! Hoványi Géza jegyző: Szabó István, nagyatádi.! Szabó István (nagyatádi): T. ház ! Egy rövidke törvényjavaslatot terjesztett elő a t. kormány ; de én ebben is igen nagyfontosságú dolgot látok és nem érthetek egyet a t. előadó úrral abban, hogy e javaslat semmi olyan nagyhorderejű intézkedést nem tartalmaz, amely hosszabb vagy komolyabb megfontolást, vagy előzetes tanulmányozást tenne szükségessé. Emellett a törvényjavaslat mellett egyáltalában nem találhatni más indokot, mint amely hangoztatva is volt, hogy t. i. a t. kormánynak szándéka a vármegyei tisztviselőket államosítani, vagyis reájuk a kinevezési rendszert életbeléptetni. Ugy tudom, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez a kifejezett czélja, ezt akarja bevezetni akkor, amikor a vármegyei tisztviselők a folyó év végén választás alá kerülvén, a kormány benyújtja ezt a törvényjavaslatot, amelyben a választást visszaveti és a vármegyei tisztviselők mandátumát még egy évre meghosszabbítja. Ha ez az íntencziója a kormánynak, ha az a czélja, hogy ezen az úton-módon a vármegyei közigazgatást államosítsa, hogy a vármegyei tisztviselői kart kinevezési rendszer alapján szervezze,
