Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-485

442 í85. országos ülés 1913 deczember 6-án, szombaton. Sümegi Vilmos : Tiszta Bach-korszak ! (Foly­tonos zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Nagy zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jóbbfelől.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Teljesen eüsmerem, hogy a háznak joga és köteles­sége is afelett ítélni, hogy helyesen járok-e el az adminisztráczió vezetésében, az egyének kiválasz­tásában, esetleg azoknak felelősségre vonásában. De tagadom, hogy a belső adminisztráczionális ügyeknek olyan megvitatása itt a házban helyén volna . . . (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfelől. Nagy zaj balfelől.) Sümegi Vilmos: Ez abszolutizmus ! (Foly­tonos zaj.) Elnök : Csendet kérek a ház mindkét oldalán. Bakonyi Samu: Ezt a parlamentarizmust akarták megmenteni! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: . . . mely, t. uraim, a felelősséget mintegy áthárí­taná a parlamentre. (Ugy van ! Ugy van ! jobb­felöl.) Akkor a parlament vinné az adminisztrá­czió és a kormányzat ügyeit. (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfelől. Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sztranyavs'zky Sándor: Nem lehet itt poli­tikai tőkét kovácsolni minden áthelyezésből! Olcsó dicsőség ! Rakovszky István : Tapsoljunk neki ! (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, kéjsviselő urak. Polónyi Géza : Ez egy uj iskola ! Gratulálunk a szerzeményhez ! (Zaj és felkiáltások jóbbfelől : Köszönjük !) HajÓS Kálmán : Ettől a gratulácziótól mentsen meg az Isten bennünket ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Már volt szerencsém beszédem elején kijelenteni, hogy nem tartom helyesnek, ha bárki politikai magatartása miatt üldöztetik. Holló Lajos: Teoreticze ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Kérem, teoroticze sem. (Zaj. Elnök csenget.) Nem tartom helyesnek, nem tartom megengedhetőnek, már a szolgálati pragmatika és utasítás szem­pontjából sem. De igen is el tudok képzelni egy oly politikai magatartást, amely a Mávnál megkívá­nandó fegyelemmel összeütközik. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfelől. Ellenmondások a szélsőbaloldalon. Hall­juk ! Halljuk!) Én lehetőleg tartózkodom attól, hogy a politikát belevigyem az adminisztráczióba. (Nevetés balfelől.) Úgyszintén a protekcziót. Sőt azon vagyok, hogy ezen elveimet nemcsak teo­reticze valljam, hanem ezek lehetőleg a praxisba is átmenjenek. Csakis így képzelhetem azt el, hogy ezen nagy organizácziót sikeresen lehessen vezetni. De méltóztassék t. uraim és ezen fel­kérésemet intézem a ház mindkét oldalához . . . Rakovszky István : Hozzánk ne, mert mi nem protezsálunk ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Majd azután méltóztassék elmondani! (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Nem lehet, még az uj ház­szabályok szerint sem lehet.) Méltóztassék ezen álláspontom keresztülvitelét megkönnyíteni az által, hogy ne méltóztassék egyes alkalmazottakat esetleges politikai magatartásuk honorálásaképen védőszárnyaik alá venni. (Tetszés és taps jóbbfelől. Zaj balfelől.) Rakovszky István : Ki tette % Kérdem : ki tette ? (Zaj balfelöl és felkiáltások: Halljuk, ki tette?) Sümegi Vilmos: Éljen báró Neumann, éljen báró Andrényi! Éljenek a bárók! Elnök : Kérem Sümegi Vilmos képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj és nyugta­lanság balfelől.) B. Harkányi János kereskedelemügyi mi­nister : T. uraim, nem méltóztatik, azt hiszem, ilyen parlamentáris formában tett kijelentésemet gyanúsításnak minősíteni. Rakovszky István : Kérem, ez az ! B. Harkányi János kereskedelemügyi mi­nister : Nem ! Bocsánatot kérek ! Én ilyen inter­pellácziót, mint aminőt most gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam beterjesztett, bizonyos fokig, sőt talán igen erős mértékben szintén védőszárny alá vételnek tekintek. (Igaz! Ugy van! jóbbfelől. Zaj és ellenmondások balfelől.) Nagy Sándor : Kilincseltek ! (Zaj.) B. Harkányi János kereskedelemügyi mi­nister : Különben is igen tisztelt képviselőtársaim rendesen egyoldalúan méltóztatnak a dolgok ter­mészeténél fogva informáltnak lenni. (Igaz ! Ugy van! jóbbfelől.) A régi közmondást : aucliatur et altéra pars, méltóztassék ez alkalommal is figye­lembe venni. Az alkalmazottak, ha bármi tekin­tetben nem tétetik elég kívánságaiknak, akár az előmenetel dolgában, akár áthelyezésre nézve, mindig sértve érzik magukat. Abszolút objektivi­tás az ő részükről végre nem is követelhető . Min­den alkalmazottnak, minden tisztviselőnek mint­egy Mekkája Budapest; ide iparkodnak ; ha pedig már Budapestre nem jöhetnek, akkor egyes vidéki góczpontokra vágynak. Holló Lajos: Piskibe! (Felkiáltások a jobb­oldalon : Félegyházára!) B. Harkányi János kereskedelemügyi mi­nister : Az ilyen góczpontokból való minden át­helyezés nagy sérelemnek minősíttetik. (Zaj a bal­oldalon.) Szluha Pál (közbeszól) . Elnök (csenget) : Szluha Pál képviselő urat ismételve kérem, maradjon csendben és a minister urat ne zavarja beszédében. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Szerény nézetem szerint vétenék kötelességem ellen, ha a szolgálat érdekében szükséges áthelye­zések dolgában ilyen módon befolyásolni engedném magamat. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat szives tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom