Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-481

296 481. országos ülés 1913 november 27-én, csütörtökön. lom, hogy a t. igazságügyminister urnak most elhangzott nyilatkozataira röviden reflexiót tegyek. (Halljuk.' a baloldalon.) A t. igazságügyminister ur, válaszolva Polónyi Géza t. képviselőtársamnak a Népszavával kapcsolatos előadására, megállapította, illetve megállapítani akarta, hogy a Népszavának az a száma, amelyre Polónyi Géza t. képviselőtársam utalt, egészen másra vonatkozik, mint amire a t. igazságügyminister ur gondol. Ebből viszont én állapitok meg valamit, azt, t. i., hogy az igen t. minister ur nem vigyázott arra, amit Polónyi Géza t. képviselőtársam mondott, mert ő igenis kiemelte, hogy az a küldöttség, mielőtt a minister úrhoz ment, egy olyan értekezlettől nyerte a megbízatást, amelyben azok a kijelentések foglaltatnak, amelyeket ő felolvasott. (Elénh derültség jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl.) Huszár Károly (sárvári): Ezt mondta Polónyi! (Zaj.) Palugyay Móricz: Tessék elolvasni a gyorsírói jegyzeteket! (Zaj. Az elnök csenget) Hegyi Árpád: Méltóztassanak csak nyugodtan bevárni. Nem ez a lényeg, amit mondani akartam és ha a végén is fognak tudni nevetni... Gr. Pongrácz János (közbeszól) : Elnök: Pongrácz képviselő urat rendreutasítom. Hegyi Árpád: . . . akkor majd lesz nagyobb értelme annak, hogy nevetnek. Azt mondta Polónyi Géza t. képviselőtársam, hogy a minister ur legkedvesebb emlékei közé sorozza azokat a pillanatokat, amelyeket e munkásküldöttekkel folytatott tárgyalásában eltöltött és épen arra utalt azután Polónyi Géza t. képviselőtársam, vájjon a minister ur figyelmét elkerülték-e azok az előzmények . . . Balogh Jenő igazságügyminister: Nem is tudtam róla! Hogyan tudjam én azt? Egy hang (jobbfelöl): Ez nem sajtótörvény! Beszéljen a sajtótörvényhez! Hegyi Árpád: Nem sajtótörvény? Akkor a minister urnak tessék mondani, mert ő épen ebben a tárgyban nyilatkozott. Ne nekem mondja, hanem legyen bátorsága a minister urnak mondani. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Zlinszky István: Ott az elnök! Elnök: Zlinszky István képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj balfelöl.) Palugyay Móricz: Nem mondott semmit! Támogatja az elnököt! (Nagy zaj.) Zlinszky István: Hiszen magát támogatom ... (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Zlinszky István képviselő urat újból rendreutasítom és az elnök iránti engedetlenségénél fogva javaslom, hogy a ház utasítsa a képviselő urat a mentelmi bizottsághoz. (Nagy zaj és mozgás balfelöl. Helyeslés jobbról.) Méltóztatnak elfogadni, (Elfogadjuk.) Akik elfogadják? méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A javaslat tehát elfogadtatott. (Zaj.) Zlinszky István : Öten közbeszóltak ! Magát támogatom ! Eütyülök a rendreutasitásra ! (Hoszszantartó nagy zaj.) Elnök: Zlinszky képviselő urat rendreutasítom . . . Zlinszky István : Ott szólnak közbe, hárman beszélnek egyszerre! (Folytonos nagy zaj.) Elnök: ... és tekintettel arra, hogy Zlinszky képviselő ur másodszor is zavarta a rendet . . . Zlinszky István: Harmadszor is, mert igazságtalan volt! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Rendre!) Elnök: . . . kérdem a t. házat, méltóztatik-e javaslatomat elfogadni, hogy Zlinszky István képviselő ur másodszor is a mentelmi bizottsághoz utasíttassák? (Felkiáltások jobbfelöl: Igen !) A ház elfogadja indítványomat és Zlinszky István képviselő urat másodszor is a mentelmi bizottsághoz utasítja. Zlinszky István: Eütyülök rá! Utasíthat ahányszor akar! (Folytonos nagy zaj.) Palugyay Móricz: (közbeszól.) Huszár Károly (sárvári): Nem lehet itt tárgyalni! Elnök: Huszár Károly képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj balfelöl.) Palugyay Móricz: Nem szólt semmit, miért utasítja rendre ? (Nagy zaj balfelöl.) Disznóság ! (Folytonos nagy zaj.) Zlinszky István: Gazság! Elnök: Palugyay képviselő urat rendreutasítom. Palugyay Móricz: Utasítson! Zlinszky István: Hiába utasit! (Zaj. A jobboldal felé:) Hiába röhögsz ! (Folytonos nagy zaj.) Förster Aurél: Jól állunk itt! Huszár Károly (sárvári) : Behívják az ellenzéket, hogy így tárgyaljunk. (Nagy zaj.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. Palugyay Móricz: Utasítson mindnyájunkat rendre! Hegyi Árpád: Ebben a látszólagos ellenmondásban, amely Polónyi Géza és a minister ur felfogása között fenforogni látszik... (Zaj.) Nem lehet igy tárgyalni; nem tudok annyira kiabálni. ' Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Hegyi Árpád: Ebből a látszólagos ellenmondásból, amely a minister ur és Polónyi Géza képviselő ur felfogása között mutatkozik, a mi szempontunkból csak az a lényeges és az a fontos, hogy tényleg akkora jóhiszeműséget kell feltételezni, a minister úrról, hogy fogad egy küldöttséget, amely egy korábbi értekezlet megbízásából érkezik hozzá, amely kiküldő értekezlet a legerélyesebh — nem kívánom ismételni, milyen — kifejezésekkel foglalt állást a minister úrral szemben és akkor ő ezt a legkedvesebb reminiszczencziái közé sorolja. Tehát az a felfogás, amelyet a minister ur e kérdésben elfoglal, nem olyan, hogy megczáfolta volna