Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-473

$3. országos ülés 19Í3 november ll-én, kedden. 17 vasnám, ott van a 14. §, amely azt mondja, hogy igaz, hogy minden hatósági engedélytől függ; a közrend, a közerkölcs és más minden meg van védve, a családi élet is meg van védve, de a sajtótermékek utczai terjesztésére vonatkozó egyéb szabályokat a belügyminister rendelete állapítja meg. Hát miért? Még várhatunk valamit ? Ennyi jó nem is elég ? Még a belügyministeri rendelet számára is fenntartanak elvégezni valót? Hát mit lehet még elvenni ? Hol van még elvenni való ? (Ugy van! Ugy van! a hal- és a szélsobaloldalon.) Hiszen a 15. §. rávetette magát a szabályozhattál! plakátokra, a hirdetésekre és kimondotta azt, hogy ezentúl a plakátra is hatósági engedély kell, mert azt mondja a 15. §., hogy (olvassa) : »01yan falragasz, amelynek terjesztése a 10. §. szerint tilos,« — vagy amelynek terjesztése ellen nem lehet kifogást tenni — »vagy amelynek utczai terjesztése a 11. §. negyedik vagy ötödik bekezdése szerint nem engedélyezhető, kifüggeszteni nem szabad«. A 11. §. negyedik bekezdése értelmében azon a czimen, hogy esetleg a közrendet vagy közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti a falragasz, csak hatósági engedélyivel lehet majd ezentúl plakátot kifüggeszteni. Hát ez rendjén van ? Lehet igy egy országba politikát csinálni ? Nem szolgáltatjuk-e igy ki a szabad mozgást, nemcsak az országos, de a törvényhatósági és községi választások alkalmával is a mindenkor uralmon levő csoportnak ? (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsobaloldalon.) Lehet választási szózatokat, proklamácziókat, jalakátokat hatósági czenzura alá vetni? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Az eredeti javaslat ehhez azt a zordon és szigorú rendelkezést fűzte, hogy aki plakátot előzetes hatósági engedély nélkül kifüggeszt, egy havi elzárással és 600 K-áig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezt mégis csak megsokalta a minister ur, és csak 600 K-áig terjedhető jDénzbüntetést állapit meg most a javított javaslat és itt is szerencsétlenül járt a kodifikáló osztály, mert ők azt mondták, hogy 200 K is elég volna. A már kifüggesztett plakátnak lekotrását, vagy bármilyen megrongálását pedig szintén szigorú szankczióhoz fűzte. Igy helyesen megvan a másik párja a dolognak és azt mondta az eredeti javaslat, hogy egy havi elzárást és 600 K-áig terjedhető pénzbüntetést kap az, aki bármely kifüggesztett plakátot megrongál vagy letép. Mit jelenthet ez magyarul ma pénzbüntetésre átváltoztatva? Egy uralmon levő csoport nekem azt, hogy én egy politikai felhívást terjeszszek, vagy egy plakátot kiragaszszak, akkor engedi meg, amikor akarja, ha pedig ő a maga plakátját kiragasztja, és ha dühömben, vagy elkeseredésemben hozzányúlok, a régi javaslat szerint becsukathat, a módosított javaslat szerint pedig pénzbirsággal vagyok sújtható. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XX. KÖTET. Elnök (csenget): Csendet kérek képviselő urak. Kún Béla: Vesztegetni szabad lesz ezután is! Elnök (csenget) : Kérem Kun Béla képviselő urat, hogy ezektől a sürü közbeszólásoktól tartózkodni szíveskedjék. Vázsonyi Vilmos: Nagyon boldog leszek, ha ezt valaki máskép magyarázza meg, s ha majd ki fogja jelenteni a minister ur, hogy igenis szabad jilakátokat kiragasztani, hogy igenis nincs czenzura az utczai terjesztésre szánt felhívásokra, hogy igenis nincs czenzura politikai plakátokra és felhívásokra, nagyon boldog leszek, ha az ellentmondások helyett, hogy mi van benne a javaslatban és mi nincs benne, hallani fogom ezt a kijelentést, de ez a kijelentés ellenkezik azzal, amely ebben a javaslatban benne van. (Igaz! Uqy van! a bal- és a szélsobaloldalon. Mozgás jobbfelöl,) A terjesztés szabadságához tartozik az is, t. ház, hogy a 18. §. a hirlaj^biztositék intézményét nemcsak fentartja, hanem tekintettel arra, hogy minden megdrágult, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) a biztosíték összegét, ha a lap hetenként legalább ötször jelenik meg, felemeli Budapesten 50.000 koronára, vidéken 20.000 koronára. (Zaj.) Itt ismét azok a portyázok, akik a külföldi sajtójogokból mindent hazaszállítottak nekünk, (Zaj.) csodálatosan nem vették észre, hogy a hírlapbiztosíték intézménye már az egész világon el van törölve. Hirlapbíztositék nincs már a németbirodalmi sajtójogban, a hirlapbíztositék intézménye eltöröltetett ár Ausztriában is, nincs meg egyáltalában az európai sajtójogokban; mi pedig a hirmpbiztositékot nemcsak hogy megtartjuk, hanem még fel is emeljük, s nemcsak felemeljük, hanem annak rendeltetését nagy mértékben szigorítjuk, amennyiben az most már nemcsak pénzbüntetéseknek, hanem magánjogi kártérítési kötelmeknek fedezetére is szolgál. (Zaj a jobboldalon.) Ezután tehát nehezebben lehet majd ilyen kaucziót szerezni, mert hiszen nagyobb annak a rizikója, aki a kaucziót adja, és mégis annak összege felemeltetik, nemcsak, hanem a szerzett jogok respektálásával az átmeneti intézkedésekben kimondja a javaslat, hogy azok a lapok, amelyeknek megvan a kaucziójuk, tartoznak egy éven belül ezt a kaucziót arra a magasságra felemelni, amelyet ez a javaslat állapit meg. Van ebben a tekintetben a javaslatnak még egy ujitása. Eddig a hirlaj>biztositék nemcsak készpénzben és értékpapírban, hanem telekkönyvi bekebelezéssel is megadható volt; a javaslat — hogy könnyebbsége ne legyen a sajtónak, hogy minél nehezebben szerezhesse meg valaki a hirlapbiztositékot — ezt most eltörli, mert egyezerre megszállotta a kapitalizmus elleni furor a t. kormányt s az előadó ur beszéde olyan kommunista, forradalmár volt, a kapitalizmus ellen oly mértékben irányult, hogy 3