Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-479
V79. országos ülés 1913 november 25-én, kedden. 213 munkapárti képviselő ur, akikhez . . . (Zaj és közbeszólások a bal- és a szélsöbaloldalon: Disznóság ! Abszurdum I) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Egry Béla: . . . felvilágosításért fordultak a tekintetben, hogy miért revideálják a sajtótörvényt és miért teszik azt ilyen krudélis módon, az egyik munkapárti képviselő ur állítólag azt mondotta, hogy a sajtójavaslatra azért van szükség, mert az uj választói reform alapján kétszer annyi választó lesz, mint eddig volt, a rohamos haladást tehát ily módon kell megfékezni. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbal-oldalon : Ugy van! Minden a választás miatt történik !) A másik munkapárti képviselő ur pedig azt mondta, hogy a kormánynak az a terve, hogy a sajtót és a parlamenti ellenzéket ugy megtörje, mint azt Horvátországban tette, hogy azután könnyű szerrel konszolidáltabb állapotokat teremthessen. (Zaj a baloldalon.) Engedelmet kérek, előreboesátottam, hogy relata refero mondom ezt, de mégis, mivel külföldi hírlapírókról van itten szó, különös színben tűnhetünk fel mi magyarok akkor, mikor külföldi lapok számára munkapárti képviselők ilyen enuncziácziókat tesznek. (Igaz! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Elismeréssel kellene adóznom, ha lehetne, a t. minister urnak azért, hogy törvényjavaslata mellé a horvát, osztrák, belga, franczia, német és olasz törvényjavaslatokat magyar fordításban mellékelte, de ezt az elismerést nem adhatom meg azért, mert egyik-másik törvényből, mint a zárjelben lévő kijelentésből is látszik, épen az eljárási szabályokra vonatkozó leglényegesebb részeket, amelyek ugy látszik nem támogatják ennek a sajtó javaslatnak álláspontját, kihagyta a minister ur. (Igaz! Ugy van! bditfelöl.) • •> ; En vettem magamnak annyi fáradságot, hogy átolvastam ezeket a törvényeket és konstatálnom kell, hogy az öt törvény közül csak egyetlenegyben, a horvátországi törvényben van kauczió, négy, illetőleg kétezer forint, a többiek egyikében sincs. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Egyszersmind konstatálnom kell azt is,hogy egyetlen egy fordításban közölt sajtótörvényben sem találtam olyan krudélis büntetéseket, mint aminőket ebben a törvényjavaslatban az igazságügyminister ur elénk terjeszt. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Még a dumában sincsenek ilyenek!) Még a horvát sajtótörvényben is csak kihágásokkal ós pénzbüntetésekkel találkozunk és egyesegyedül a visszaesés esete az, mikor a horvát sajtótörvény 21-ik §-a.... (Félkiáltások a baloldalon : Nem lehet hallani a szónokot! Csendet kérünk! Ilyenkor intézkedjék az elnök ur! Elnök csenget.) három hónapig terjedhető elzárást statuál a visszaesőre nézve, aki ismételten beleesett abba a hibába, amiért egyszer már büntetve lett. Átnéztem az osztrák sajtótörvényt is s ott is csak két vagy három olyan esetet találtam, amelyben a törvény elzárást statuál. Kihágásnak minősiti az esetek legtöbbjét a törvény és csak a 11. §. alkalmazza az elzárást. Az idő előrehaladottságára való tekintettel nem fogok tovább ezen a minister ur által fordításban csatolt sajtótörvényekkel foglalkozni, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) hanem miután néhány megjegyzésem van általában a minister ur által beterjesztett törvényjavaslathoz, ezekkel kívánok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Konstatálom mindjárt az első szakasznál, hogy a kodifikáló bizottság — amint már beszédem egyik részében is említeni szerencsés voltam — hátsógondolatokkal csinálta meg ezt a törvényjavaslatot, (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) amit abból is következtetek, hogy a 48-iki törvénynek azt a zamatos magyarsággal kifejtett intézkedését, amely azt mondja, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti, a törvényjavaslat 1. §-a megváltoztatta és a »gondolatait« szót a végére tette. Ebből is következtetem, hogy hátsógondolattal lett a javaslat elkészítve. Nagyon sérelmesnek találom a 9. §-t, amely azt mondja (olvassa): »Sajtóterméket a törvény korlátai közt mindenki szabadon terjeszthet. A magyar királyi posta és a postai szállítást teljesítő minden közforgalmú közlekedési vállalat oly sajtóterméket, amelynek terjesztése a 10. §. szerint eltiltva nincs, azonos dijakért szállítani köteles.« Ennek a szakasznak abszolúte semmi szankcziója nincs. Már most mondja meg nekem a t. igazságügyminister ur azt, hogy ha a magyar királyi posta valamelyik kormánypárti ujságvállalattal titokban megegyezik az iránt, hogy annak kedvezményt ad az ellenzéki lapok szállításával szemben, minő retorziót fog a t. igazságügyminister ur alkalmazni a magyar királyi posta alkalmazottaival szemben, akik ezt a titkos egyezséget egyik vagy másik lapvállalattal megkötik? T. ház! Ha törvényt statuálunk, annak világosnak kell lennie és gondoskodnunk kell arról is, hogy ha visszaélések elkövettetnek, azok ostoroztassanak és megbüntessenek. Ebben a törvényjavaslatban semmiféle intézkedés arra vonatkozólag nincs, hogy ha a magyar királyi posta a szállítás tekintetében titkosan megegyezik valamelyik hírlapvállalattal és annak kedvezményt ad, miféle büntetés éri. Itt van a 18. §, amely az első bekezdésében azt mondja, hogy (olvassa) : »Politikai tartalmit időszaki lap kiadásánál a kiadó köteles a legközelebb eső magyar királyi állampénztárnál vagy királyi adóhivatalnál készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban biztosítékot letenni.* Kérdem az igen t. igazságügyminister urat, hogy miért hagyta ki a régi sajtótörvénynek azon intézkedését, amely szerint ingatlanra való bekebelezéssel is lehetett óvadékot letenni ?