Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-479
479. ORSZÁGOS ÜLÉS 1913 november hó 25-én, kedden, Beöthy Pál, közben Szász Károly és gr. Lázár István elnöklete alatt. Tárgyai: A sajtóról szóló törvényjavaslatnak ás ezzel kapcsolatban Lovászy Márton indítványának tárgyalása. Az indítvány- és interpelláoziós könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Teleszky János, Sándor János, Balogh Jenő, b. Hazai Samu, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre, b. Harkányi János. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 percekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Rudnyánszky György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szepesházy Imre, a javaslatok ellen felszólalókat gróf Draskovich János jegyző ur. Elnöki bejelentésem nem lévén, áttérünk a napirendre, a sajtóról szóló törvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalására (írom. 901, 920), kapcsolatban Lovászy Márton képviselő ur indítványával (írom. 397). Szólásra ki következik ? Szepesházy Imre jegyző: Krolopp Hugó! Krolopp Hugó : T. báz ! Amidőn a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál felszólalok, előre is kijelentem, hogy alapjában a törvényjavaslatot helyesnek, üdvösnek és szükségesnek tartom, és felszólalásom csakis arra fog szorítkozni, hogy a szaksajtó szempontjából néhány észrevételt tegyek. (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) A törvényjavaslat a politikai tartalmú időszaki lapokra nézve a biztosíték intézményét nemcsak fentartja, hanem a biztosíték összegét fel is emeli. T. képviselőház ! Én nagyon tisztában vagyok azzal, hogy szerfölött nehéz megvonni azt a határt : hol kezdődik a politizálás és e tekintetben nem hivatkozom az alsóbiróságok szerfelett ingadozó jogi véleményére, hanem egyszerűen arr i utalok, hogy a kir. Guria is e tekintetben igen ellentétes álláspontra helyezkedett. így a kir. Curia az 1901. év április 17-én 10907. számú Ítéletében annak ismérvéül, vájjon valamely irodalmi termék politikai tartalommal bír-e, egyedül annak czélzatát jelölte meg; 1905 február 1-én 936. számú döntvényében a törvényhozási és közigazgatási kérdésekkel foglalkozó czikket jelölte meg politikai irányú czikknek ; 1904. évi deczember hó 1-én hozott 9857. számú ítélete szerint pedig az ország törvényhozási, vagy közkormányzati kérdéseit érdeklő minden közleményt politikának minősít. E téren tehát, amint voltam bátor arra utalni, a gyarkorlat még nem alakult kik és én teljes tudatában vagyok annak, hogy a politizálás tényét szorosan körvonalozni nem is lehet, amiért én nem is kivánam azt, hogy ez megtörténjék az előttünk fekvő törvényjavaslatban, csupán arra bérem az igen tisztelt igazságügyminister urat: teg)^en egy deklarácziót, egy megnyugtató nyilatkozatot abban a tekintetben, hogy olyan esetekben, ha a szaklapok szakmájuk körébe eső közgazdasági vagy közigazgatási kérdésekkel foglalkoznak, ő nem óhajtja, hogy az politizálásnak tekintessék. (Zaj balfelől.) En nagyon tisztában vagyok azzal, hogy ezt a bíróságok nem tartoznak respektálni ítéleteikben, de tisztában vagyok azzal is, hogy ennek mégis meglesz a megfelelő kihatása és a megfelelő súlya. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Ilyen intézkedést annyival is inkább helyesnek és szükségesnek tartok, mert nálunk, ahol mindenkit túlságos mértékben lefoglal a napi politika, ahol az emberek a napi politika iránt túlságos nagy érzékenységet mutatnak, szerfelett kívánatos, hogy a szakkérdések iránt felkeltessék az érdeklődés, mely érdeklődés ma, sajnos, nagyon csekély és erre vezethető vissza az, hogy szaklapjaink négyötödrésze szerfelett gyenge anyagi lábon áll. Ennek a gyenge, de komoly szaksajtónak érdekében azt kívánnám, hogy helyzete ne nehezíttessék meg és azt hiszem, akkor járunk helyes utón, ha a szaksajtót megerősítjük, rnert szerfelett kívánatos, hogy az nálunk felviruljon és hogy nálunk az emberek a szakismeretek iránt fokozott érdeklődést tanúsítsanak.
