Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-478
478. országos ülés 1913 deje vagyok tagja ennek a parlamentnek, (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) akinek egész egyénisége összenőtt ezzel a képviselőházzal, aki ezen negyvenegy esztendő alatt követhetett el politikai hibát bizonyára, de soha egy hajszálnyira a parlamenti dekórum ellen nem vétett. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Vagyunk itt ilyenek többen, akik erre a múltra s az ezen múlt által nyert erkölcsi tekintélyre támaszkodva kimondjuk egész nyíltan, hogy a mai hatalommal szemben, amely itt a házban és a házon kivül érvényesül, más korlátunk nincs, mint az, amelyet az erőszak elénk szab és amellyel szemben mi gyengébbek vagyunk anyagüag. (Igaz! TJgy van * a bal- és a szélsöbaloldalon. J A szabad sajtó alkotmánybiztositékaink között a legfontosabbaknak egyike, mindig az volt. Tehát akkor, amikor többi alkotmánybiztositékainkkal ugy állunk, amint most állunk, nem kétszeres, de tízszeres ennek a megmaradó biztosítéknak fontossága. Alkotmánybiztositéknak nevezik a bírói függetlenséget. A bírói függetlenség két évre az alsóbiróságokra nézve fel van függesztve, (Igaz! TJgy van! balfelöl.) mert a bírák az igazság ügyministernek kénye szerint áthelyezhetők s ha az áthelyezést el nem fogadnák, nyugdíjba küldhetők. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl. Felkiáltások a bal-oldalon: Megvan a törvényben!) Sümegi Vilmos: Balonyit miért mellőzték? Cserny Károly (a baloldalra^ mutatva): Ott ül a szerzője a törvénynek. Önök szavazták meg! (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert: Mi szavaztuk meg? Ezer bocsánatot kérek, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) annyira nem szavaztuk meg, hogy a Khuen-ministerium utolsó idejében épen, legalább a pillanatnyi helyzet és bizonyos ügyek sima elintézésének módjáról tárgyalások folytak és azok azon akadtak meg, hogy az ellenzék semmikép sem akart belemenni a bírói függetlenség azon ideiglenes felfüggesztésébe. (TJgy van a bál- és a szélsöbaloldalon.) Sághy Gyula: Én is részt vettem a tárgyalásban ! Gr. Apponyi Albert: Alkotmánybiztositék volna a gyülekezeti jog. Hát hiszen tudjuk, hogyan bántak vele. Alkotmánybiztositék volna a népképviseleti alkotmány és felelős kormány. Nos hát, hogy vagyunk a népképviseleti alkotmánnyal? Tőlünk itt azt kívánják, hogy mi a többségnek nemcsak legitim hatalma előtt hajoljunk meg, hanem meghajoljunk azon túlkapások előtt is, amelyekkel a többség magát a házszabályok által alkotott korlátokon túltette. (Nagy zaj és félkiáltások a jobboldalon -. Ohó! Félkiáltások balfelöl: Igaza van! Nagy zaj.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. november 24-én, hétfőn. 105 (Nagy zaj.) Csendet kérek! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Lovászy Márton : Ha Apponyi beszél, fogja be . . . Elnök: Lovászy Márton képviselő urat rendreutasítom! (Félkiáltások a bal és a szélsöbaloldalon : Éljen Apponyi!) A képviselő urnak nincs joga magát a házszabályok rendelkezésein túltenni. (Nagy zaj.) Tessék folytatni. Lovászy Márton: Hát Tiszának van joga ? Elnök: Lovászy képviselő urat ismételten rendreutasítom. (Nagy zaj. Felkiáltások a balés a szélsöbaloldalon : Az elnök június 4-én túltette magát. Hiába utasit rendre!) Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék folytatni. Zlinszky István közbeszól. (Nagy zaj.) Elnök: Zlinszky István képviselő urat rendreutasitom. Gr. Apponyi Albert: Én most arra czéloztam . . . (Nagy zaj!) Sümegi Vilmos: Apponyit rendreutasítani! Elnök: Sümegi Vilmos képviselő urat rendreutasítom. Gr. Apponyi Albert: Én most arra czéloztam, amit a képviselőház akkori elnöke és a mostani elnök is, egész világos szavakkal beismert, hogy június 4-én a házszabályok intézkedésein magukat túltették az elnöki székben. Ha ott konstatáltatott, talán nekem is szabad. (Igaz! TJgy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Vonja vissza a rendreutasitást!) Kovácsi Kálmán: Az összes rendreutasitásokat vonja vissza! Elnök: A kéjsviselő ur kijelentését ugy értelmeztem, hogy a mai házszabályok alkalmazásáról szól. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Félkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt!) Kérem, méltóztassék folytatni. Gr. Apponyi Albert: Különben térjünk vissza a sajtójavaslathoz és mérlegeljük hatását a mai állapotokra. Tegyük fel, hogy a javaslat törvényerőre emelkedik és akkor én, mint újságíró, megírom azt, amit most mondani akartam és részben el is mondtam, megírom azt, mint újságíró, a megalkotandó sajtótörvény uralma alatt, hogy tehát a többség azt követeli a kisebbségtől, hogy necsak a többség legitim jogát ismerje el, hanem ismerje el a túlkapásait is, amikor magát túltette a ház szabályain és hogy a többség ragaszkodott ehhez az erőszakos állásponthoz, akkor is, amikor bírói ítélet lerántotta a leplet az ő keletkezéséről; (TJgy van! a bal és a szélsöbaloldalon. Zaj a jobboldalon) amikor bírói ítélettel megállapittatott, — ezt írja t. i. az a lap, amelynek munkatársa volnék e sajtótörvény uralma alatt.. . . (Zaj) Fernbach Károly: Megírja a margitszigeti panamát. Gr. Apponyi Albert: . . . mondom, bírói Ítélettel meg van állapítva, hogy a többség, amely ennyi megadást követel a kisebbségtől, meg-