Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-450
20 450. országos ülés 1913 május 6-án, kedden. is, amelyek az ottani vidéken és az ottani népnek vallásosságára és babonás voltára való tekintettel különösen súlyosan esnek a latba. Itt van az u. n. átok-ezédulának egy eredeti példánya a kezemben (Halljuk ! Ralijuk I), melyet ezrével osztogattak szét a kerületben . . . Popp Cs. István: A kormánypárt csinálta! (Mozgás.) Lukács László ministerelnök: ... és amelynek szószerinti szövege a következő (olvassa.): »Testvérek! őseink rabigája, özvegyeink zokogása, gyermekeink sirása és az egész román nemzet átka szálljon azoknak a fejére, (Mozgás.) akik nem adják szavazatukat a román nemzet csillagára, szeretett Vlád Aurél testvérünkre. (Derültség és felkiáltások: Szép kis csillag!) Lángostorral sújts le uram ezekre. (Mozgás.) Korkán választóinak dögöljenek meg a marhái, haljanak meg a gyermekei, (Mozgás.) pusztuljon ki a családja, szeretett Vládunk választóit ellenben áldja meg az Isten minden jóval, adjon Isten nekik szerencsét, egészséget, ámen.c (Zaj és felkiáltások: Ez nem izgatás ?) B. Podmaniczky Endre: ök nem izgattak! Stranyavszky Sándor: ök nem is értenek hozzá! Lukács László ministerelnök: Ha ilyen förmedvényt intelligens emberek között osztanak szét, erre semmiféle súlyt fektetni nem lehet, de aki tudja, hogy az a nép mennyire vallásos, mennyire babonás, mennyire ad az ilyen átkozódásokra . . . Pop Cs. István : Fegyházat érdemel, aM irta ! Lukács László ministerelnök:... az el fogja ismerni, hogy volt bizony ott az izgatásnak olyan veszedelmes neme, amely egymagában elegendő volt arra, hogy a hatóságok a közbiztonságot, a személyi bátorságot keUő preventív intézkedésekkel védjék meg. (Helyeslés.) Én nem fogok és nem is tehetem, mert nem vagyok az összes adatok birtokában, mindazoknak részletes czáfolásába bocsátkozni, amiket t. képviselőtársam itt felhozott; annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy az én tudomásom szerint bizonyos dolgok épen eüenkezően állanak, mint ahogy azokat a t. képviselő ur előadta. Azt méltóztatott állitani, hogy jelentkezett a képviselő ur a hatóságnál. Az én tudomásom szerint nem jelentkezett a hatóságnál. Azt méltóztatott mondani, hogy a választási elnök tett bizonyos intézkedéseket. Az én tudomásom szerint a választási elnök nem tett ilyen intézkedéseket. Különben nem akarok én itt kettőnk között biráskodni, csak azt akarom konstatálni, hogy az ilyen ténykérdéseknek idehozatala, amikor az egyik állitás a másikkal áll szemben, eredményre nem vezet, mert nincs, aki közöttük Ítélkezzen és az igazságot megállapítsa. Ép ezért lehet az ilyen interpellácziónak az az eredménye, hogy általános nyugtalanságot idéz elő a közvéleményben, különösen az érdekeltek körében, de hogy ez az igazság kiderítéséhez hozzájárulna, bocsánatot kérek, ezt a czélt az ilyen interpelláczió nem szolgálhatja. fHelyeslés.) Ép ezért azt kell mondanom, hogy amennyiben t. képviselőtársam ezt az interpellácziót ugy kívánja tekintem, mint egy hivatalos beadványt, hivatalos panaszt, amely a kormányhoz intéztetik, én kész vagyok a vizsgálatot elrendelni. Eddig nem láttam megokoltnak a vizsgálatot; amennyiben azonban t. képviselőtársam ezt hivatalos panasznak kívánja tekinteni, hajlandó vagyok ennek alapján az eljárást megindítani. Egészben véve azt kell mondanom, hogy ha volt Magyarországon kormány, melyet nem lehetett vagy legalább joggal nem lehetett a sovinizmus vádjával illetni, akkor én igénybe veszem ezt a jogot és határozottan állítom, hogy nem vagyok soviniszta. Az én felfogásom szerint kormánynak és törvényhozásnak igenis magyar politikát kell folytatni, de ez a magyar politika nem abban áll és nem áUhat abban, hogy mi az idegen nemzetiségeket elnyomjuk, terrorizáljuk, magunktól ekdegenitsük, (Ugy van! Ugy van!) ellenkezően, abban áll, hogy igyekezzünk őket minél több érdekszállal magunkhoz, ehhez a nemzethez és ehhez az országhoz csatolni. Azonban méltóztassanak megengedni, ezt a czélt nem szolgálják azok a t. urak, akik mindig szélsőségekben mozognak és szélsőségekre izgatják a népet (ügy van ! Ugy van!) és akik olyan jelenségeket, amelyek magyar választásoknál, ahol magyar ember magyar emberrel áll szemben, mindennaposak, itt mint nem tudom micsoda nagy nemzetiségi sérelmeket akarnak feltüntetni, (Ugy van l Ugy van !) Ezeknek elmondása után arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök ,* Pop Cs. István képviselő urat illeti a szó. Pop Cs. István : T. képviselőház ! Hogy válaszolhassak a ministerelnök urnak mint belügyministernek, bátor vagyok megjegyezni, hogy egyes kijelentései, különösen a ministeri hatáskör tekintetében némileg bámulatba ejtettek, mert hiszen a választási visszaélések felülbírálása feltétlenül a belügyminister hatáskörébe tartozik akkor, amikor azok alantas közegeinek hivatali működésére vonatkoznak. Azt az utat, amelyet a belügyminister ur ajánl, hogy panaszszal, vagy nem tudom mivel forduljunk a hatóságokhoz, már megtettük nagyon sok ízben, igen sok költségbe került, szegény emberek vagyunk, ebből nem kérünk. Majd ha arra az álláspontra fog helyezkedni a parlamenti nívó, hogy az ilyen bűncselekmények elbírálása költségmentesen fog menni amikor a parlament becsülete fogja diktálni ezeknek az ügyeknek tisztázását, majd akkor lesznek panaszok, majd akkor elő fogunk állani azokkal. A mélyen t. miniszterelnök ur nagy bámulatomra egy förmedvényt olvasott fel. Itt áüok önök előtt. Meglehet, hogy politikai szempontból a ministerelnök ur mint belügyminister vagy a párt talán örvend, hogy ezt az u. n. nyomós bizonyítékot
