Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-468

258 i68. országos ülés 1913 október 30-án, csütörtökön. politika szempontjából jelentőséggel nem bírván, felsorolásukat mellőzöm. Csak mint főbb tételeket megemlítem, hogy a pénzverésnél a kiadások csökkennek 1,367.000 K-val, mert a pénzverési programm kisebb, továbbá csökken a pénzügyministeriiim költségvetésénél a földadókataszter kiigazításának költsége 1,150.000 K-val, mert a munkálatok már jóformán be vannak fejezve, végül csökken a honvédelmi ministeriumnál azzal a 2,054.000 K-val, melyek az 1913. évi költségvetésbe egyrészt átmeneti kiadásként, másreszt rendkívüli bevételként vannak beállítva, mint a közös hadsereg által a honvédség részére átadandó tüzérségi anyagnak az értéke, amely 4,108.000 K összegben át volt adandó a hadsereg részéről a haditengerészetnek, amely elő lett irányozva a költségvetésben, amely ezzel konszummálva van és amelynek fél évi költségei a mostani költségvetésből természetesen kihagy andók. Ezzel szemben mint nagyobb emelkedés jelentkezik az átmeneti kiadásoknál a földniivelési tárcza keretében egy 3,477.000 koronás többlet, amely onnan áll elő, hogy egy régóta húzódó vitás kérdésből kifolyólag, amely a földművelésügyi minisztérium és a horvát határőrvidéki beruházási alap között fennállott, bizonyos erdőterületek bovatartozandóságának kérdését illetőleg, amely nem volt eldöntve, amikor a határőrvidéki beruházási alap megszüntetése határoztatott el, oly megállapodás létesült, hogy ezen vitás területek hovatartozandóságának kérdése ugy döntessék el, hogy a földmivelésügyi ministerium 3,477.000 K-át ad a horvát beruházási alapnak, a horvát beruházási alap azonban ezen összeggel és azonkívül még külön három millióval segélyezi az ogulin— lmini vasút építkezését. Ez az összeg tehát elő van irányozva egyrészt itt a földmivelési minisztérium átmeneti kiadásai között, mint kiadás, másrészt a kereskedelmi minisztérium rendkívüli bevételei között, mint az ogulin—knini vasúthoz való hozzájárulás. Amint méltóztatnak látni, az átmeneti kiadásoknak ezen nagyobb tételei a földadókiigazitásra vonatkozó tételekkel együtt a rendkívüli kiadásoknál megfelelő kiadáscsökkenéssel vannak ellensúlyozva, tehát tulajdonképeni értelemben vett átmeneti tételeket képeznek. Valódi emelkedést képez azonban a hajózás czimnél az a 874.000 K többlet, amelyet a hajózásnak a megállapított programm szerint leendő fejlesztése idéz elő. A beruházások tekintetében a földmivelési tárcza és az igazságügyi tárcza beruházásai az eddigi keretben mozognak, nő azonban a pénzügyministerium beruházási szükséglete 1,144.000 K-val, még pedig részben azért, mert az állami vasgyárak kedvezőbb jövedelmezőségére való tekintettel, ületőleg ezen kedvezőbb jövedelmezőség fen tarthatósága tekintetében 568.000 K-val emelkednek az állami vasgyárak beruházásai. Továbbá elő volt írányzandó a Lánczhid hídfőjének megerősítésére szükséges és az eredeti program mban nem szereplő 1.554.000 K-nának első részlete czimén 800.000 K. A kereskedelmi tárczának beruházásai 650.000 koronával emelkednek, a posta és távírda beruházási szükségleteinak emelkedése következtében egyébként azonban változatlanul maradnak; tehát az államvasuti beruházásokra 78,000.000 korona lesz az első félévben fordítandó. A belügyministerium beruházásai a kisebb beruházások elesése folytán 200.000 koronával csökkennek. A kórházi beruházásokra ugyanannyi irányoztatik elő, mint az 1913. évi költségvetési évben, daczára, hogy a betegápolási pótadó felemelése, amely az 1913. évvel volt kapcsolatba hozva, elejtetik. Az állami számvevőszéknek a beruházásai 110.000 koronával csökkennek, mert az állami számvevőszék épülete elkészült. Kőnek a honvédelmi ministerium beruházásai 975.000 koronával a megállajütott programmnak megfelelően. Végül elesik a beruházási szükségletekből 1,342.000 korona; az 1904. évi XIV. t.-cz. által megállapított jn*ogramm ugyanis be lévén fejezve, e czimen további előirányzás szüksége és lehetősége előfordulni nem fog. Ily módon összesen 2,600.000 K-val emelkednek e költségvetésnek beruházásai, élénken tanúsítva azt, hogy mennyire nem áll meg az a vád, amelyet minduntalan hangoztattak ellenünk, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy az állam beruházási tevékenységét korlátozzuk ós hogy az állami beruházástól vonjuk el azokat az összegeket, amelyek a haderő fejlesztésére szükségesek. Ez nem áll, amint hogy nem áll meg — amint méltóztatnak látni a számadatokból — az sem, amit a múltra nézve különösen az államvasutakat illetőleg mondtak, hogy a kedvezőtlen külpolitikai viszonyok folytán szükséges jelentékeny kiadások előteremtése érdekében az államvasút beruházásait az 1913. évben csökkentettük. Ez annyira nem áll, hogy az idén szeptember végéig államvasuti beruházásokra 111 milliót költöttünk, holott ugyanezen időszak alatt tavaly 77 millió koronát, az előtte való évben pedig 53 millió koronát költöttünk. így fest tehát, t. ház, a kormány vasúti beruházási politikája. Ugyanez a helyzet a többi beruházások tskintetében is, amelyre nézve — sajnos — számadatokkal nem szolgálhatok, mert az egyes beruházási intézkedésekre vonatkozólag a leszámolások csak az év végén ejtetnek meg. A rendes bevételeket illetőleg mindössze négy tétel az, ahol különleges intézkedés szüksége forog fenn, s ahol el kell térni attól a módtól, hogy a tavalyi előirányzatnak a fele vétessék irányadóul az 1914. évi első félévi háztartást illetőleg. Az első tétel épen kapcsolatos a belügyministeriumnak ama tételével, amelyben a városok részére a közigazgatás czéljaira adandó