Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-468
i68. országos ülés 1913 október 30-án, csütörtökön. 25? 16,540.000 korona többletet jelentenek, amely összeg successive fog igénybe vétetni 1920—21. költségvetési év végéig. A rendes és átmeneti kiadások tekintetében pedig a honvédségnek szükséglete, az új törvényjavaslatokból kifolyólag 52,480.000 korona; igen jelentékeny összeg, mert főleg a tüzérség nagyobb kifejlesztése az, ami a honvédségnél ezt a kiadási többletet előidézi. Amint méltóztatnak látni, ezek az öszszes intézkedések a magyar állam költségvetését illetőleg azzal a hatással fognak járni, hogy 1920—21-ig, azaz 8 — 9 év alatt a rendes évi kiadások emelkedni fognak 31,400.000 koronával, a honvédségnél és a hadseregénél együtt, ezenfelül egyszersmindenkori szükséglet czimén, mely szintén ezen időszak alatt lesz igénybeveendő, 91,700.000 korona fogja terhelni a költségvetést. Tudatában vagyok annak, hogy ezek igen lényeges megterhelések, ámde méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a kormány a legnagyobb körültekintéssel és alapossággal vizsgálta meg a kérdést, és ezen ujabb terhek vállalásába és a felelősségnek a maga részéről való elfogadásába csak akkor ment be, mikor arról győződött meg, hogy itt oly intézkedésekről van szó, melyek, tekintetbe véve a nyugateurópai összes államok, sőt nemcsak a nyugateurópai államok nagymérvű fegyverkezését, állami integritásunk fentarthatása érdekében feltétlenül szükségesek, (Élénk helyeslések a jobboldalon.) és belement azért, mert meggyőződtünk arról, hogy a hadvezetőség teljesen méltányolva az ország nagy érdekeit, melyek a közgazdasági teherviselő képesség fentartásához fűződnek, a létesítendő uj intézmények tekintetében tényleg lement addig a határig, amely határon tul már a czél lett volna veszélyeztetve. (Helyeslés.) Visszatérve ezekután ismét a rendes kiadások mikénti kialakulására, az előbb emiitett 18 millió többletből 7 és fél millió esik az államadósság szükségleteire, az időközben bekövetkezett uj emissziók, összes kamatszükségleteinek fedezése czéljából. A többi emelkedések részben a belügyi tárczánál fordulnak elő, hol 500.000 korona vétetett fel többletként a városok közigazgatási szükségleteihez való hozzájárulás czimén. A törvény értelmében ugyanis évrőlévre egy millióval emelendő ez az összeg s 1914-ben 6 milliót tesz ki ez az összeg. Ez lett beállítva ebben a költségvetési irányzatban az első félévre az 1913-ban beállított 5 millióval szemben. Ezen 6 millióból 3 millió eltolódását jelenti s csak fél millió jelent tényleges többletet, t. i. az előirányzatnak annyival való emelését. Két millió szerepel a költségvetésben a jegyzők illetményeinek rendezése czéljából. (Élénk helyeslés.) amely összeg szintén évi 4 milliót tesz ki, mert az egész 4 millió van előirányozva a költségvetésbe. Ebből az első félévet tulajdonképen csak 2 millió terheli, 2 millió KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XIX. KÖTET. pedig olyan összeg, mely azért volt felveendő, mert ez is az első félévben fizetendő. Ezen kivül, 155.000 korona van felvéve, a belügyministerium különböző, közegészségügyi és közbiztonsági intézkedéseinek fejlesztésére, (Helyeslés.) nevezetesen a fiumei határrendőrség felállításával járó költségek fedezésére, 132.000 korona szerepel a földmivelésügyi ministeriumi tárczánál,a mezőgazdaság különböző ágainak: kertészetnek, gyümölcsészetnek fejlesztése, 1,197.000 korona a kulturális intézmények fejlesztése érdekében, 72.000 korona az igazságügyministeriumnál a törvény értelmében a kúriai bíráknak tizzel való szaporítása, továbbá a budajDesti törvényszéknél a másodelnöki állás rendszeresítése és a központi járásbiróság vezetői állásának rendszeresítése érdekében szerepel. Végre 2 millió szerepel a honvédelmi ministerium költségében az 1913. év folyamán felállított 18 uj tüzérségi üteg költségeinek fedezése czéljából, amely ütegek felállíttattak azért, mert az idei év elején mutatkozott kedvezőtlen viszonyok miatt kívánatos volt, hogy a honvédség tüzérsége mielőbb és gyorsabban fejlesztessék ki, amely fejlesztés azután természetesen ezen most benyújtott törvényjavaslat által fog szankczionáltatni, de amelynek költségei szintén már itt vannak előterjesztve. A rendes kiadásoknál ezzel szemben csökkennek a pénzügyministerium kiadásai 1,150.000 K-val azért, mert az egyenesadó-törvények végrehajtásának elhalasztása folytán az egyenesadókivetési költségek lényegesen kisebb összeget fognak igénybe venni, mint amennyit igénybe vettek volna az uj törvények életbeléptetése alkalmával és amely összeggel az 1913. évi költségvetésben ezek előirányoztattak. Az átmeneti kiadások 16,900.000 K-ás többletének túlnyomó része, 15.900.000 K a közösügyi rendkívüli kiadásokra esik és ama 4,600.000 K-át leszámitva, amelyet az előbb említettem és amelynek kvótaszerü részlete szintén benne van ebben az összegben, tulajdonkéjben nem képez uj terhet, csak onnan áll elő, hogy annak a 41.600.000 K-ás hadseregi és 40 milliós haditengerészeti rendkívüli hitelnek a magyar korona országait illető kvótája, amely rendkívüli hitel az 1912. évi delegáczió által megszavaztatott a hadsereg részére a hadi anyagok beszerzése czéljából, a haditengerészet részére pedig a hajóépitések gyorsítása és egyes kisebb hajók beszerzése czéljából, mondom ezen két rendkívüli hitelnek, amely tényleg már az 1913. évi kezelést is terheli, a magyar korona országait illető összegei eddig előirányozva nem voltak. Ezen összegek előirányzása idézi tehát tulajdonképen elő ezt a többletet, amelyben, miként emiitettem, uj teher csak á 4,600.000 K-ának ránk eső része. Ezeken kivül az átmeneti kiadások többi változásai az egyes tárczák és az egyes félévek közötti eltolódás eredményei, amelyek sem budgetjogi szempontból, sem jjedig a kormányzati 33
