Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-462

192 -tói országos ülés Í913 j Ugy van!) és azt gondolná, hogy ebben a mi balkáni szerepünkről való abdikáció rejlik és hogy mi eltűrhetnék azt, hogy a Balkán-kérdések végleges rendezése a mi érdekeink sérelmével és a mi hozzájárulásunk nélkül történhessék meg. (Helyeslés és taps.) Mindjárt a kitört konfliktus kezdetén felvetették a désintéressement kérdését. Mi a désintéressement álláspontját egy bizonyos tekintetben elfogadhatjuk. Elfogadhatjuk annyiban, hogy semmiféle területi terjeszkedésre nem vágyunk, (Helyeslés.) semmiféle hóditó célokat nem ismerünk, és elismerhetjük annyiban, hogy a balkáni államokkal szemben semmiféle előjogokat, semmiféle protektorátust, semmiféle privilegizált helyzetet a magunk részéről nem kívánunk. (Helyeslés.) De ezzel aztán megvontam a mi désintéressement-unk határait, mert a szó teljes értelmében való désintéressement-t. azt, hogy mi ne érdeklődjünk a Balkánon lefolyó események iránt, teljességgel nem teheti a monarchia magáévá. (Élénk helyeslés.) Kekünk érdeklődnünk kell és mi érdeklődni is fogunk minden iránt, ami a Balkánon történik, és semmiféle olyan fejlődést ott nem tűrhetnénk, ami a mi érdekeinkbe ütköznék. (Helyeslés.) Ami érdekünk, t. ház, elsősorban a Balkánállamok valódi függetlenségének biztositása. (Helyeslés.) Ezt nem ismételhetem elég gyakran, mert, hogy ugy mondjam, ez alfája és ómegája a mi balkáni politikánknak; ez az az iránytű, amely után haladva valósithatjuk meg legjobban a magunk érdekeit. (Helyeslés.) Ez a szempont vezetett bennünket a múltban, fog vezetni a jövőben, és ebből a szempontból indulunk ki a Balkán probléma megoldásának abban a nagyon érdekes fázisában is, amely a legutolsó hetek és napok eseményeiben tárult fel a szemlélő előtt. (Halljuk! Halljuk !) Most lépett ugyanis a Törökországgal kötött béke folytán a balkán probléma az osztozkodás stádiumába; most kell a győztes államoknak a meghódított terület birtoka felett megegyezésre juiniok. Ez a kérdés igen éles ellentéteket támasztott fel a szövetségesek között, olyanokat, amelyek a háború veszélyét is fel látszanak idézni és komoly aggodalmakat ébresztenek mindazokban, akik ugy a békének, mint a győzelmes balkáni népeknek maguknak is igaz barátai. Ebben a helyzetben jött közbe Oroszország külön akcziőja Szerbiával és Bulgáriával szemben, mely a legkomolyabb figyelmet keltette a közvéleményben, és olyan felfogásokat hozott felszínre, melyekkel szemben álláspontunknak egészen világos körvonalozását tartjuk kötelességünknek. (Halljuk! Halljuk!) Kiülduláspontunk itt is természetesen az, hogy a Balkán-államok valóban független államok. Mint ilyenek a függőben levő vitás kérdések elintézésének legkülönbözőbb módjait vámnius 19-én, csütörtökön laszthatják. Választhatják — és mélyen sajnálnék, ha ezt megtennék, de megtenniök jogukban áll — választhatják a háború útját. De választhatják a békés megoldást is. A békés megoldásnál ismét választhatnak az elintézés különböző modalitásai között. Választhatják a közvetlen megegyezést, a választott bíróságot, vagyamediacziót. Magától értetődik azonban, hogy ez utóbbi modalitások, t. i. a választott bíróság és a mediaczio, csak az illető független államok szabad elhatározása alapján és korlátai között mozoghatnak. (Élénk helyeslés.) Más eljárás intervenczió jellegével bírna (Igaz! Ugy van!) és politikánk sarkpontjával, a Balkán-államok függetlenségével, teljesen összeegyeztethetetlen volna. (Élénk helyeslés és taps.) Természetes az is, hogy a választott bíróság vagy a mediáczió bennünket legkevésbbó sem korlátozhat abban, hogy saját álláspontunkat a Balkán viszonyainak végleges rendezésénél érvényesítsük, és magától értetődik, hogy csak olyan rendezést fogadhatnánk el, amely a Balkánállamok valódi, teljes függetlenségét biztosítja, (Elénk helyeslés.) s egyetlen más hatalmat sem juttat olyan előjogok birtokába, amelyek politikánknak az összes hatalmak által elfogadott alapelvén: a Balkán-államok függetlenségén ejtenének csorbát. (Elénk helyeslés.) Ez alapelv megtartását életérdekünknek tartjuk. Teljes nyomatékkal és sikerrel képviseltük azt évtizedeken át a múltban s fogjuk képviselni a jövőben is. Ez biztosítja a köztünk s a Balkán-államok közötti állandó érdekharmoniát és nyújt biztos alapot mindazon kérdések rendezésére, amelyek köztünk -és déli szomszédaink között még elintézésre várnak. A monarchia saját érdekeinek megóvását és hivatásának betöltését látja abban, hogy békés időben előmozditsa a Balkán-államok fejlődését, és függetlenségüket biztosítsa a veszély perczeiben. Ezt a feladatot megfontolt méltóságteljes, békés, de önérzetes és következetes jsolitika utján kívánjuk megoldani, (Elénk helyeslés.) teljes bizalommal abban, hogy minden ezen az utón előre tett lépéssel az érdekközösség ós bizalom egy-egy ujabb szálával fűzzük magunkhoz déli szomszédainkat. Ennek a politikának adta meg a múltban az eszközeit javaslat, amely előttünk fekszik. Ennek a politikának számára kérem a t. ház támogatását a jövőre is, s ezért kérem, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Hoszszantarió élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Kivan valaki szólni ? Szólni senki sem kivan: a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a háztól, elfogadja-e a közösügyi kiadásokból a magyar szent korona országaira eső, de törvényhozásilag még nem engedélyezett összegeknek, mint a magyar szent korona országait terhelő kiadásoknak törvénybe iktatásáról szóló törvény-