Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-462

WL országos ülés 1913 június 19-én, csütörtökön. 183 mutatnak fel, bátor vagyok a beczikkelyezésről szóló négy törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság nevében ugy általánosságban mint részleteiben elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a Határozathozatal. Kérdem a t. báztól, elfogadja-e a tárgyalás alatt levő 1906. évi február hó 13-ik napján Portugállal kötött választott birósági egyezmény beozikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem % (Igen!) A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Gáza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, bevezetését és czikkeit, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik az 1909. évi január hó 15-ik napján az amerikai Egyesült-Államokkal kötött választott birósági egyezmény beezikkelyezéséről a ministerelnök törvényjavaslata (írom. 816,872). Ha senki nemkiván szólni, a vitát bezárom és kérdem a t. háztól : elfogadja-e az 1909. évi január hó 15-ik napján az amerikai Egyesült Államokkal kötött választott birósági egyezmény beezikkelyezéséről a ministerelnök törvényjavaslatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, bevezetését és az egyezmény szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ül s napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend 5. pontja, az 1910. évi október hó 19-ik napján a Brazíliai EgyesültÁllamok köztársasággal kötött választott biróság egyezmény beczikkelyezése tárgyában a ministerelnök törvényjavaslata (ír. 818,872). Ha senkinem kíván szólni, a vitát bezárom és kérdem a t. háztól, hogy elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot az 1910. évi október hó 19-ik napján a Brazíliai Egyesült-Államok köztársasággal kötött választott birósági egyezmény beczikkelyezése tárnyában általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, iSen vagy nem % (Igen !) A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Géza jegyiő (olvassa a törvényjavaslat czimét, levezetését és az egy zmény szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). |tíitl Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend 6. pontja, az 1910. évi július hó 16-ik napján Nagybritannia és Irhon egyesült királysággal kötött választott birósági egyezmény beezikkelyezéséről a ministerelnök törvényjavaslata (írom. 817., 872). Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és kérdem a t. háztól, hogy elfogadj a-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy % nem (Igen !) A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, bevezetését és az egyezmény szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend 7. pontja, az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat beezikkelyezéséről a ministerelnök törvényjavaslata (ltom. 819, 870). Az előadó urat illeti a szó. Simon Elemér előadó : T. ház! A XIX. utolsó évtizedével egy egészen uj korszak virradt a nemzetközi jogra. Mindaddig az 1864. évi genfi konvenczión kivül, mely a Vörös Kereszt népszerű lobogója alatt még a legvadabb gyarmatháboruba is a humanizmust és a közegészségügy modern intézményeit belevitte, egyéb intézkedés nem történt, s ha voltak is a nemzetközi hadi jog szabályozására egyes államok közt némi szerződések, azok többnyire a nemzetközi jogszokás ingatag alapján épültek fel. Az első elhatározó lépés ezen a téren az 1874-ik évben Brüsselbe összehívott nemzetközi államértekezleten történt, amelynek határozmányai alapján az Iustitut de droit international feldolgozta azokat a határozmányokat, melyeket ez az értekezlet hozott. Ezek a határozmányok képezték azután alapját annak, amit mint forrásmüvet állandóan használtak a nemzetközi jogviszonyok későbbi szabályozásánál. Ezen az alapon dolgozott az a nemzetközi értekezlet is, mely az orosz czárnak kezdeményezésére 1899 május 18-ikára Hágába hivatott össze. Ez az értekezlet három egyezményt és három nyilatkozatot fogadott el. Ezek elseje a nemzetközi viszályok békés elintézésére, a második egyezmény a szárazföldi háború törvényeire és szokásaira, a hozzámellékelt szabályzattal, a harmadik pedig az 1864. évi augusztus 22-én kelt genfi egyezmény elveinek a tengeri háborúra való kiterjesztésére vonatkozik. A nyilatkozatoknak, amelyek ugyanezen értekezleten létrejöttek, elseje a léghajókból és hasonló jármüvekből kidobott lövegek eltiltását mondotta ki, a második nyilatkozat oly lövegek alkalmazását tiltotta el, melyek mérges gázokat tartalmaznak, a harmadik olyan golyók alkalmazásáról szól, melyek az emberi testben szétmennek avagy ott elváltozásokat idéznek elő. Már ezen egyezményeknek a tárgya is eléggé indokolja és megmagyarázza azt, hogy lelkese-