Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-458

108 k58. országos ülés 1913 hinius Ik-én, szombaton. nak (Éljenzés.) azon kegyes ténykedését, hogy ezen püspökséget felállította, illetve a római szent­szék hozzájárulását kieszközölni méltóztatott. És midőn ezen törvényjavaslat most a ház elé kerül, hogy a már kinevezett hajdudorogi görög katho­likus püspök főrendiházi tagsága beczikkelyez­tessék, igaz hálával eltelve az apostoli király ezen intézkedéseért, kérem, hogy a törvényjavaslatot egész terjedelmében elfogadni és kimondani mél­tóztassék, hogy a kinevezett hajdudorogi görög katholikus püspök a főrendek közé beiktattatik. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Pop Cs. István: T. képviselőház ! Múlt év­ben a vallás- és közoktatásügyi tárcza költség­vetésének tárgyalásánál felszólaltam ezen tárgy­nál, de kötelességemnek tartom most is felszó­lalni, midőn a hajdudorogi görögkatholikus egy­házmegye törvénybe szándékoltatik iktattatni ö felsége elhatározása és a pápai bulla alapján. Parancsolja nekem a felszólalást a tárgy nagy fontossága és azon körülmény, hogy amilyen egy­szerűnek látszik ezen törvényjavaslat, époly mélyre ható kihatásai vannak és époly nagy érdekeket érint, amelyek évszázados harczok eredményei és ez eredmények törvénybe is lettek iktatva. Ezen törvényjavaslat alapjában megdönti az 1868 : XXXIX. t.-czikket, mert a fogarasi és gyu­lafehérvári metropoliához tartozó egyházmegyék territoriális integritását mélyen megsérti. Annak igazolására, hogy itt szerzett jogok­ról van szó, olyanokról, amelyek későbbi törvé­nyekkel meg nem változtathatók, engedtessék meg nekem, hogy megismertessem az unió törté­netét. Az unió nyomai visszanyúlnak az 1439. évben tartott flórenczi zsinatig, amikor Dámján moldvai metropolita elfogadta az uniót. Fixirozom ezen pontot azért, mert akkor, ezelőtt 600 évvel román nyelvű egyházi könyvek nyomattak és a román nyelv már ezelőtt 600 évvel lithurgikus nyelv volt. Ezen unió azonban az idők viszontag­ságai folytán visszament 1 és a magyar szent ko­rona területén először 1698-ban, illetőleg 1700­ban történik meg az első lépés az unió felé. Es amint ismeretes, I. Lipót császár, aki nagy pro­pagátora volt a római katholikus vallásnak, egy rendeletet, mondhatnám inkább felhívást intézett a románsághoz, hogy fogadják el az uniót, mert amennyiben elfogadják, ugyanazon prerogativák­ban fognak részesedni, mint a római katholi­kusok. Erdélyben a XVII. század végén és a XVIII. században a római katholikus vallás nagyon rossz lábon állott. Nagy érdek, talán dinasztikus érdek is volt, hogy a roménságot megnyerjék. Akkor Gyulafehérvárt, tényleg biztatva a legfelsőbb el­határozásban foglalt ígéretekkel, létrejött az unió 1698-ban, azonban azzal a kikötéssel, hogy a keleti egyház jogait fentartják és hogy lithurgiánk és böjtjeink tiszteletben tartassanak, ami ha nem történik meg, akkor ezen pecséteknek semmi jog­hatályuk ne legyen. Evidens ebből, hogy itt két­oldalú szerződés jött létre, amely köti a koronát is ép ugy, mint a pápát, mint kötötte azokat, akik az uniót megcsinálták. 1721-ben a »Rationi cöngruit« czimü bulla jelent meg, amely felállítja a fogarasi görög katholikus püspökséget, amint az akkori kifejezések szerint hangzik pro valachis, vagyis a románok részére. Ekkor kezdődik a szervezkedés Magyarorszá­gon, és pedig a nagyváradi egyházmegyében, amely hosszas küzdelem után 1777-ben létrejött. VI. Pius pápa alatt történt ez, aki kibocsátotta az »indefessum« czimü bullát, amely nemcsak a nagyváradi görög katholikus román egyházme­gyét állítja fel, hanem hivatkozva Mária Terézia császárnő Ígéreteire, a kellő dotácziókról is gondos­kodik. Az idők folyamán ezek az elhatározások a különböző bullákban, de egyszersmind az ural­kodók rendeleteiben is elismertettek, megerősítet­tek s a különös épen az, hogy minden ezekre vonatkozó intézkedésben hangsiűyoztatott, hogy örök időkre történik ez a jogi megállapítás. T. képviselőház! Legyen szabad már itt reflektálnom a t. előadó ur fejtegetéseire. Aid foglalkozott az unió kérdésével, az tudja, hogy az egész vonatkozó irodalomban sehol, egyet­len egy pápai vagy uralkodói iratban sincsen szó oly egyházakról, amelyek görög katholikus ma­gyar egyházak lennének. Ilyenek nem voltak. Az első fellépés körülbelül a XIX. század második felére tehető, az alkotmányos aera helyreállítása után. Azelőtt sem az irodalom, sem senki nem tesz említést görög katholikus magyarokról T. képviselőház ! Az az unió, amely ugy fo­gamzott, amint azt röviden előadni bátor voltam, 18S3-ban testet öltött az úgynevezett »Eccle­siam Christk bullában, amely megveti alapját a görög katholikus román egyháznak, amidőn kre­álja a gyulafehérvári-fogarasi provincziát, hozzá­adja a nagyváradit és kreál még két külön püspök­séget, a lugosit és a szamosuj várit. Ez alapvető mű, amelyben IX. Pius pápa épen Ö felségére, mostan uralkodó királyunkra hivatkozik és azt mondja, hogy az ő kívánságait és kéréseit telje­siti, amidőn eleget tesz a románok régi óhajainak és lelki üdvükre s megnyugtatásukra örök időkre megalkotja ezt a provincziát. T. képviselőház ! Ez olyan alapvető fontos­ságú mű, amelyet a tárgyalás alatt álló törvény­javaslat törvényerőre emelésénél figyelmen kivül hagyni nem lehet és nem szabad. Bátor vagyok az említett nagy terjedelmű bullának erre vonatkozó részét, annak beigazo­lására, hogy tényleg ugy történt minden, amint azt én itt önök előtt előadtam, felolvasni. (Olvassa) ; »Paternas hasce curas memorati Praedecessoris Nostri aemulari pro animarum salute volentes, quod perficere ipse nequivit ob difficultates et rerum et temporum, id Nos bene juvante Dominó, aliqua ex parte exequi constituimus, propriam erigendo pro Romenis in Transylvania Ecclesia­sticam Graeci Rítus Provinciám, quae constet

Next

/
Oldalképek
Tartalom