Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-458
108 k58. országos ülés 1913 hinius Ik-én, szombaton. nak (Éljenzés.) azon kegyes ténykedését, hogy ezen püspökséget felállította, illetve a római szentszék hozzájárulását kieszközölni méltóztatott. És midőn ezen törvényjavaslat most a ház elé kerül, hogy a már kinevezett hajdudorogi görög katholikus püspök főrendiházi tagsága beczikkelyeztessék, igaz hálával eltelve az apostoli király ezen intézkedéseért, kérem, hogy a törvényjavaslatot egész terjedelmében elfogadni és kimondani méltóztassék, hogy a kinevezett hajdudorogi görög katholikus püspök a főrendek közé beiktattatik. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Pop Cs. István: T. képviselőház ! Múlt évben a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalásánál felszólaltam ezen tárgynál, de kötelességemnek tartom most is felszólalni, midőn a hajdudorogi görögkatholikus egyházmegye törvénybe szándékoltatik iktattatni ö felsége elhatározása és a pápai bulla alapján. Parancsolja nekem a felszólalást a tárgy nagy fontossága és azon körülmény, hogy amilyen egyszerűnek látszik ezen törvényjavaslat, époly mélyre ható kihatásai vannak és époly nagy érdekeket érint, amelyek évszázados harczok eredményei és ez eredmények törvénybe is lettek iktatva. Ezen törvényjavaslat alapjában megdönti az 1868 : XXXIX. t.-czikket, mert a fogarasi és gyulafehérvári metropoliához tartozó egyházmegyék territoriális integritását mélyen megsérti. Annak igazolására, hogy itt szerzett jogokról van szó, olyanokról, amelyek későbbi törvényekkel meg nem változtathatók, engedtessék meg nekem, hogy megismertessem az unió történetét. Az unió nyomai visszanyúlnak az 1439. évben tartott flórenczi zsinatig, amikor Dámján moldvai metropolita elfogadta az uniót. Fixirozom ezen pontot azért, mert akkor, ezelőtt 600 évvel román nyelvű egyházi könyvek nyomattak és a román nyelv már ezelőtt 600 évvel lithurgikus nyelv volt. Ezen unió azonban az idők viszontagságai folytán visszament 1 és a magyar szent korona területén először 1698-ban, illetőleg 1700ban történik meg az első lépés az unió felé. Es amint ismeretes, I. Lipót császár, aki nagy propagátora volt a római katholikus vallásnak, egy rendeletet, mondhatnám inkább felhívást intézett a románsághoz, hogy fogadják el az uniót, mert amennyiben elfogadják, ugyanazon prerogativákban fognak részesedni, mint a római katholikusok. Erdélyben a XVII. század végén és a XVIII. században a római katholikus vallás nagyon rossz lábon állott. Nagy érdek, talán dinasztikus érdek is volt, hogy a roménságot megnyerjék. Akkor Gyulafehérvárt, tényleg biztatva a legfelsőbb elhatározásban foglalt ígéretekkel, létrejött az unió 1698-ban, azonban azzal a kikötéssel, hogy a keleti egyház jogait fentartják és hogy lithurgiánk és böjtjeink tiszteletben tartassanak, ami ha nem történik meg, akkor ezen pecséteknek semmi joghatályuk ne legyen. Evidens ebből, hogy itt kétoldalú szerződés jött létre, amely köti a koronát is ép ugy, mint a pápát, mint kötötte azokat, akik az uniót megcsinálták. 1721-ben a »Rationi cöngruit« czimü bulla jelent meg, amely felállítja a fogarasi görög katholikus püspökséget, amint az akkori kifejezések szerint hangzik pro valachis, vagyis a románok részére. Ekkor kezdődik a szervezkedés Magyarországon, és pedig a nagyváradi egyházmegyében, amely hosszas küzdelem után 1777-ben létrejött. VI. Pius pápa alatt történt ez, aki kibocsátotta az »indefessum« czimü bullát, amely nemcsak a nagyváradi görög katholikus román egyházmegyét állítja fel, hanem hivatkozva Mária Terézia császárnő Ígéreteire, a kellő dotácziókról is gondoskodik. Az idők folyamán ezek az elhatározások a különböző bullákban, de egyszersmind az uralkodók rendeleteiben is elismertettek, megerősítettek s a különös épen az, hogy minden ezekre vonatkozó intézkedésben hangsiűyoztatott, hogy örök időkre történik ez a jogi megállapítás. T. képviselőház! Legyen szabad már itt reflektálnom a t. előadó ur fejtegetéseire. Aid foglalkozott az unió kérdésével, az tudja, hogy az egész vonatkozó irodalomban sehol, egyetlen egy pápai vagy uralkodói iratban sincsen szó oly egyházakról, amelyek görög katholikus magyar egyházak lennének. Ilyenek nem voltak. Az első fellépés körülbelül a XIX. század második felére tehető, az alkotmányos aera helyreállítása után. Azelőtt sem az irodalom, sem senki nem tesz említést görög katholikus magyarokról T. képviselőház ! Az az unió, amely ugy fogamzott, amint azt röviden előadni bátor voltam, 18S3-ban testet öltött az úgynevezett »Ecclesiam Christk bullában, amely megveti alapját a görög katholikus román egyháznak, amidőn kreálja a gyulafehérvári-fogarasi provincziát, hozzáadja a nagyváradit és kreál még két külön püspökséget, a lugosit és a szamosuj várit. Ez alapvető mű, amelyben IX. Pius pápa épen Ö felségére, mostan uralkodó királyunkra hivatkozik és azt mondja, hogy az ő kívánságait és kéréseit teljesiti, amidőn eleget tesz a románok régi óhajainak és lelki üdvükre s megnyugtatásukra örök időkre megalkotja ezt a provincziát. T. képviselőház ! Ez olyan alapvető fontosságú mű, amelyet a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre emelésénél figyelmen kivül hagyni nem lehet és nem szabad. Bátor vagyok az említett nagy terjedelmű bullának erre vonatkozó részét, annak beigazolására, hogy tényleg ugy történt minden, amint azt én itt önök előtt előadtam, felolvasni. (Olvassa) ; »Paternas hasce curas memorati Praedecessoris Nostri aemulari pro animarum salute volentes, quod perficere ipse nequivit ob difficultates et rerum et temporum, id Nos bene juvante Dominó, aliqua ex parte exequi constituimus, propriam erigendo pro Romenis in Transylvania Ecclesiasticam Graeci Rítus Provinciám, quae constet
