Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-458

458. országos ülés 1913 június Ik-én, szombaton. 105 34 szolgálati év után 4000 korona fizetést és a VIII. rangosztálynak megfelelő lakásbért. Méltó módon gondoskodik továbbá a tanítói lakásról is, mért kimondja, hogy a természetben nyújtott lakásnak legalább három rendes, padlózott szobából, konyhából, kamrából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania ; de ezenkívül a természetbeni lakást élvező szaktanítónak és szaktanitónőnek 400 négyszögöl kerthasználatra, kert nem létében pedig évi 20 korona illetményre van igénye. De a fizetésen és lakáspénzen, illetőleg természetbeni lakáson kivül még a gazdasági népiskolához tartozó gyakorlati terület évi tiszta jövedelmének 20%-a is a tanítókat illeti. Kedvezményképen megemlíthető még, hogy az önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott állami gazdasági szaktanítók a gazdasági népoktatás terén szerzett érdemeik elismeréséül állomáshelyükön igazgatószaktanitókká léptethetők elő. A törvényjavaslat gondoskodik továbbá a községi és hitfelekezeti gazdasági szaktanítókról is, amennyiben a községek és hitfelekezetek által fentartott önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott és szabályszerű képesítéssel bíró nem állami gazdasági szaktanítók és szaktanitónők részére az illető iskola fentartója legalább is ugyanazokat az illetményeket tartozik biztosítani, mint amelyre az állami gazdasági szaktanítóknak és szaktanítónőknek a jelen törvény alapján igényük van. Ezek volnának azok az előnyök, melyeket ez a törvény a szaktanítóknak és szaktanitónőknek biztosítani kivan, örvendetesnek mondhatom, hogy dr. Jankovich Béla ő exczellencziája első és kedves gondoskodása tárgyává tette ezen iskolák szaktanítói és szaktanitónői illetményeinek rendezését, (Éljenzés.) mert belátta, hogy földmivelő népünk anyagi helyzetének és megélhetési viszonyainak javítása egyike azon fontos kérdéseknek, amelyeket feltétlenül meg kell oldanunk. Ezek után vagyok bátor a t. házat kérni, méltóztassék ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezáromA tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az önálló gazdasági népiskolai szaktanítók és szaktanitónők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat czvmét és 1—22. %-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XIX. KÖTET. is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása idejére nézve később fog a ház határozni. T. ház ! Napirend szerint következik most a napirend 8, pontja : a hajdudorogi görög katholikus püspökségről a vallás- és közoktatásügyi minister ur törvényjavaslata (írom. 783, 812), illetőleg a vonatkozó bizottsági jelentések. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tárgyalást. Soron van a napirend 8. pontja ; a hajdudorogi görög katholikus püspökségről a vallás- és közoktatásügyi minister törvényjavaslata, illetőleg az arra vonatkozó bizottsági jelentés. Elsősorban következik az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk!) Mártonffy Márton előadó : T. ház ! Az 1885. évi VII. t.-cz. 4., illetőleg 7. §-a, amely törvény a főrendiház szervezetével foglalkozik, elrendeli, hogy ha az újonnan alakítandó püspökségek, illetőleg az ezekre kinevezett püspökök a főrendiházban helyet akarnak foglalni, ez a jog csak törvényhozásilag biztositható a számukra. A jelen törvényjavaslat tehát tulaj donképen csak arra vonatkozik, hogy a képviselőház, illetőleg a törvényhozás a kinevezett uj hajdudorogi görög katholikus püspök részére a főrendiházi tagságot biztosítsa. Mindazonáltal engedje meg nekem a t. ház, hogy ezen nagyon fontos és mintegy 300.000 magyarajku görög katholikus hivő óhajtását kielégítő intézményről egy-két szót elmondhassak. (Halljuk ! Halljuk!) Körülbelül 100 éve annak, hogy a magyarajku görög katholikusok között mindig erősebben és erősebben lépett fel az a kívánság, hogy részükre külön egyházmegye alakittassék magyar lithurgiával. Hosszas tárgyalások folytak a kormány és a római szentszék között, és ezen püspökség felállítása hajótörést szenvedett épen azon a ponton, hogy kormányunk és különösen maga a hívőközönség a magyar lithurgiát követelték. A római szentszék élő nyelv behozatalát a lithurgiába évszázadok óta perhorreszkálja. Igaz ugyan, hogy kivételt tett épen a románokra nézve Magyarországon, amennyiben nekik ezelőtt körülbelül 200 évvel megengedte, hogy istentiszteleteik alkalmával az ó-szláv liturgia helyett a román nyelvet használhassák. Mi magyarok nem voltunk abban a szerencsés helyzetben, hogy nekünk a magyar nyelvnek lithurgikus nyelvként való használatát engedélyezhesse a római szentszék. E helyett a holt ó-görög nyelv használatát engedélyezte, amely teljesen megfelel a latin egyház latin nyelvhasználatának, tudniillik a latin nyelv használtatik a római katholikus egyházban a lithurgia nyelvéül, némely helyen pedig az ó-görög nyelv. A magyar görög katholikus egyház részére tehát az ó-görög nyelvet engedélyezte a szentszék a lithurgia nyelvéül. Hálás kegyelettel és igazi hazafias örömmel kell üdvözölnünk ö felségének, apostoli királyunk14